Közösségépítés és kultúra az ingatlanfejlesztésben

A Kopaszi-gát a Lágymányosi öböllel együtt hatalmas változáson ment keresztül a rendszerváltás óta, számos vendéglátóipari egység telepedett meg, több közülük szinte ikonikus helyszínnek számított szubkulturális, illetve fővárosi szinten is. A Budapart nem csak a lakó- és kereskedelmi ingatlanpiacon jelent hozzáadott értéket ugyanitt a Duna mellett, hanem a komplex városfejlesztés során olyan új funkciók honosodnak meg, amelyek idővel a kultúra szerepét és jelenlétét is erősíthetik.

 Egy városnegyed léptékű fejlesztés esetében a kultúra alapvető szempont, mondhatjuk úgyis, hogy az összekötő habarcs, hiszen mindig a közösségre és a közösségteremtésre kell fókuszálnunk. Nem véletlenül a legújabb ingatlanberuházások is már közösségben gondolkodnak, így például a modern irodaházak jóléti szolgáltatásai és helyszínei, valamint a smart megoldásokat nyújtó belső applikációk is mind-mind közösségi igényeket elégítenek ki. De ugyanígy a lakóházak, lakóparkok építése esetében is egyre több fejlesztő kínál közösségi szolgáltatásokat, legyen fészer, kertészeti eszközpark, társalgó, vagy online kényelmi lehetőségek.

Bár az irodapiacon a bérlők számára továbbra is a legfontosabb a lokáció, a szolgáltatások, a minőség és az ár, de úgy tűnik, hogy a kultúra mint hozzáadott érték egyre fontosabb szerepet játszhat a jövőben, vagyis vonzóbbá teheti az adott ingatlant. Érdekes szempont, hogy miközben maga az értékesítés, a bérlőkkel való tárgyalás alapvetően kapcsolatépítés, a kultúra mindig egy fontos összekötő kapocs, eszköz lehet arra, hogy az igényeket jobban megérthessük.

A társadalmi felelősségvállalás is egyre lényegesebb szempont a vállalatok számára, a brandépítésben és az általános marketingcélokban is sokat nyom a latba, és itt megjelenhet a kultúratámogatás is. De a vállalati szférában jelenleg a kultúra még nem a stratégiaalkotás része, inkább a HR-vonalon van jelentősége, vagyis stílszerűen fogalmazva, még sok víz lefolyik a Dunán, amíg a magyar irodapiacon a kulturális környezet meghatározó szempont lesz az adott bérlemény kiválasztásánál.

A BudaParton elkezdték

Ellenben a földrajzi elhelyezkedése és a Kopaszi-gát jelentős kulturális múltja miatt a BudaPart városfejlesztés „DNS-ben” a kezdetektől fogva jelen van a kultúra. A Lágymányosi-öböl mentén a nagy számok törvénye alapján mindenképpen van létjogosultsága egy tágabb kulturális miliő létrejöttének, amely lehet vendéglátás, program, koncert, kiállítás, sportesemény – ezek mind beépülhetnek az itt lakók és dolgozók mindennapjaiba.

A „BudaPart a kultúráért” kezdeményezés mellett jelentős lépés, hogy a Dürer Kert is itt nyitotta meg ismét a kapuit. Az intézmény az új helyszínen egy nemzetközi színvonalú kulturális térként született újjá, miközben egy nemrég felszabadult, jelenleg leromlott állapotú bérlemény kap teljesen új formát. De említsük meg a Lágymányosi-öbölben megnyitott SHO BEACH BudaPartot is, amely a magyar főváros egyetlen szabadvízi strandja. Az itt kialakított prémium strandon a fürdőzés mellett sportolási lehetőségekkel, kulináris élményekkel és a nyár folyamán változatos programokkal várják a látogatókat.

Még hosszú az út

Ha tehát tudatosan használjuk a kultúra hívószavait, akkor az sikeresen lecsapódhat az ingatlanpiacon is, akár vétel, akár bérlés tárgyában. Ezt még nem tudjuk számokra konvertálni, de a „kultúrafogyasztó” jellemzőit, viselkedésmintáit mindenképpen érdemes feltárni. A jövőben a vállalati szféra felsővezetőit kell „érzékenyíteni” a kultúratámogatás érdekében, hogy például 4-5 év múlva egy irodabérleti tárgyalás során fontos szerepet kaphasson a lokációban megtalálható kulturális miliő, mint választási tényező.

A panelbeszélgetés résztvevői: Harangozó Ferenc, a Property Market kommunikációs vezetője, Pál Tamás, az Eston bérbeadási divíziójának vezetője, Tóth Mariann, a Property Market bérbeadási igazgatója, Balogh Máté András, az Art is Business Association alapítója.

+++

A rendezvényt Az Év Irodája Akadémia szervezte.