Propaganda vagy valóság a wellbeing az irodákban?

Iroda 2020-10-07

Sokat beszélünk a bérlők egészségéről és jóllétéről, de mit is jelentenek ezek a kifejezések, és mi a különbség közöttük? Mivel a járvány miatt az egész világon egészségügyi válság zajlik, ezért még fontosabb ezeket a kifejezéseket megvizsgálni az ingatlanpiac jövője szempontjából.

Az Egészségügyi Világszervezet az egészséget a teljes testi, szellemi és társadalmi jóllét állapotaként, és nem pusztán betegség vagy fogyatékosság hiányaként határozza meg, világossá téve, hogy a jóllét alapvető az egészség szempontjából. Az ingatlanszektorban az egészséget olyan technológiai alkalmazások szimbolizálják, mint például a levegőminőség ellenőrzése a jobb szellőzés érdekében, a természetes megvilágítás, vagy az irodai sűrűség kezelése a betegségek elleni védekezéshez.

De az egészség fogalmi körébe tartozik a vállalat HR-politikája is, amelynek keretében például ingyenes étkezési lehetőséget, kedvezményes fitneszbérletet vagy éppen kerékpáros infrastruktúrát biztosít. Nyilván az egészséges alkalmazottak kevesebbet hiányoznak és produktívabbak is.

A jóllét (wellbeing) már nehezebben meghatározható szó. Hagyományosan arra utal, hogy nem vagyunk betegek és semmiféle fogyatékossággal nem kell együtt élnünk. Manapság már a jóllét azt jelzi, hogy milyen az életminőségünk, vagyis a fizikai egészségen túl a mentális, a társadalmi és az érzelmi összetevőket is vizsgálja, amelyek az elégedettséghez és a kiteljesedéshez vezetnek. A jóllét megőrzése tehát az egyensúly fenntartása az elme, a test és a szellem között.

Bár a jóllét a kutatásokban egyre fontosabb szerepet tölt be, inkább az egyes dimenzióira összpontosít, és nem határozza meg továbbra sem a pontos jelentését. De nagyjából a jóllétet definiálhatjuk úgy is, hogy az élet mindennapos eseményeire és kihívásaira adott olyan viselkedésnorma, amely egyensúlyi állapotban tart minket, írja a memoori.com.

De mit csinál a vezetőség? Komoly vagy kamu?

Manapság a munkahelyek jóllétét olyan közösségi helyiségekkel jellemzik, ahol többek között lehetőséget biztosítanak a jógának, a meditációnak, a pingpongnak, vagy éppen egyéb alternatív eszközök állnak rendelkezésre, mint a babzsák, a függőágy, a hinta vagy a csúszda. A jóllétre összpontosító munkahelyek biofil megközelítéseket alkalmazhatnak, így fókuszba kerül a természetes fény, a zöld irodanövények, vagy a zajgátló elemek, hogy nyugodtabb környezetben dolgozhassunk.

Az irodadizájn és a munkakultúra azonban szorosabban kapcsolódik egymáshoz, hiszen hiába alakítanak ki például csendes szobákat vagy más rekreációs helyiségeket, ha a vezetés nem nézi jó szemmel, hogy a dolgozók bizonyos időt töltenek el ezekben a funkciókban.

A Gallup kutatásai azt mutatják, hogy bár a nagy USA-munkaadók több mint 85%-a kínál jólléti programokat, csak az alkalmazottak 60%-a van tisztában ezzel, és csak 40%-a vesz részt a programban. Összességében csupán a kollégák 24%-a aktivizálódik a vállalataik által kínált jólléti kezdeményezésekben, noha a toborzás során kétségtelenül jól hangoznak ezek a lehetőségek. Vagyis bár a jólléti programok értéket teremtenek a munkaadók számára a potenciális munkavállalók részéről, de a valóságban kis százalékban növelik az alkalmazottak jóllétét.

Túl gyakran fordul elő, hogy maguk a vezetők sem vesznek részt ezekben a lehetőségekben, pedig ők tudnának példát mutatni és ösztönzőleg hatni az alkalmazottakra. Egyelőre tehát a kereskedelmi ingatlanokban a jóllét részlegesen valósul meg a koncepcióval kapcsolatos félreértés és elkötelezettség hiánya miatt. A testi, lelki, érzelmi és lelki egészség csak egy-egy tényező az ember általános jóllétében, hiszen minden faktor összessége adhatja meg azt a jó közérzetet, ami elkötelezett, együttműködő, innovatív és produktív alkalmazottakat teremt.

Fotó: pixabay.com

Partnereink