A koronavírus-járvány hatásainak enyhítésére fordított hatalmas költségvetési támogatások és a nehéz makrogazdaság helyzet ellenére sem romlott tavaly a közép-európai bankrendszerek eszközállományának minősége, sőt, meredek visszaeséssel rekordmélységre csökkent a nem teljesítő banki kinnlevőségek (NPL) összege – közölte Londonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).
A feltörekvő európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított EBRD a közép- és kelet-európai bankrendszerek pénzügyi stabilitásának erősítését szolgáló Bécsi Kezdeményezés keretében figyeli az NPL-állomány alakulását.
A Londonban közzétett 38 oldalas éves összesítésében az EBRD kimutatja, hogy a 2022 decemberében zárult egy évben tíz százalékkal 27,4 milliárd euróra – a térség teljes kinnlevőség-állományának 2,3 százalékára – csökkent a rossz kinnlevőségek összege a közép- és kelet-európai bankrendszerekben. Ez 0,4 százalékpontos csökkenést jelent éves összevetésben.
A 27,4 milliárd eurós nem teljesítő követelésállomány a legalacsonyabb azóta, hogy a bank 2016-ban elkezdte a regionális NPL-monitor rendszeres közlését. A jelentés hangsúlyozza, hogy a magyar bankrendszerben a devizaárfolyam-volatilitás és az infláció ellenére sem nőtt az NPL-kategóriás követelésállomány összege. Ennek egyik magyarázata a devizában denominált hitelek állományának korábban végbement érdemi csökkenése, valamint a meglehetősen stabil foglalkoztatási helyzet.
Mindemellett a rögzített kamatozású jelzáloghitelek magas aránya, és általában a jelzálog-hitelállomány alacsony szintje részben ellentételezi a magas infláció környezetében jelentkező problémákat, és ezt az ellensúlyozó hatást erősítette az egyes változó kamatozású jelzáloghitelekre korábban érvényesített kamatplafon – áll az EBRD csütörtökön Londonban ismertetett átfogó szektorjelentésében.
Fotó: Getty Images
