Az infláció okozta idei lassulás után jövőre élénkül a közép- és kelet-európai térség gazdaságainak aktivitása az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szerdán ismertetett őszi regionális előrejelzése szerint. Az EBRD azt valószínűsíti, hogy 2024-ben a magyar gazdaság növekszik a leggyorsabban a közép-európai és a balti EU-térségen belül.
Az európai feltörekvő gazdaságok átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet 38 oldalas átfogó helyzetértékelése az idén 2,4 százalékos, jövőre 3,2 százalékos átlagos gazdasági növekedést valószínűsít az EBRD 38 országot számláló működési térségének egészében. A 2023-ra szóló regionális növekedési prognózist a bank 0,2 százalékponttal javította, elsősorban a korábban vártnál valószínűleg gyorsabb idei törökországi és közép-ázsiai növekedési ütemek miatt.
A 2024-re adott friss előrejelzés a májusban kiadott előző becslésnél 0,2 százalékponttal alacsonyabb, mindenekelőtt éppen a vártnál gyorsabb idei növekedés jövőre belépő bázishatásai miatt. Az idei egész éves prognózis azonban már az év elejére becsült teljesítményhez képest is élénkülést jelez: a bank számításai szerint az országcsoport hazai összterméke (GDP) 2023 első felében 1,7 százalékkal bővülhetett éves összevetésben a tavalyi egész évi 3,3 százalékos növekedés után.
Infláció és földgáz
Az EBRD szerint az idei első félévi lassulás elsődleges oka az volt, hogy az infláció visszafogta a háztartások vásárlóerejét. A bank hangsúlyozza, hogy az európai földgázárak az ukrajnai háború kezdete előtti szintekre estek vissza, de még mindig csaknem négyszeresen haladják meg az átlagos amerikai földgázárat.
A bank adatai szerint a feltörekvő európai gazdaságok 2022 második felében 70 százalékkal kevesebb földgázt importáltak Oroszországból, mint az egy évvel korábbi azonos időszakban, a térség földgázfogyasztása ugyanakkor 2022-2023 telén több mint 20 százalékkal csökkent. Az európai gáztározók telítettsége idén augusztusban meghaladta a 90 százalékot az öt évre számolt 78 százalékos augusztusi telítettségi áltaggal szemben – hangsúlyozza szerdai elemzésében az EBRD.
Az infláció tavaly október óta lefelé tartó pályán van a bank tevékenységi területének legtöbb gazdaságában: idén júliusban átlagosan 9,7 százalékos volt a tizenkét havi fogyasztói infláció az EBRD működési térségében a tavaly októberi 17,5 százalékos tetőzés után – áll a londoni bank őszi helyzetértékelésében.
Az EBRD a közép-európai és a balti EU-térségben az idén átlagosan 0,5 százalékos, jövőre 2,5 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít. A bank a leggyengébb teljesítmény az észt gazdaságban várja: az előrejelzés szerint Észtországban az idén 1,8 százalékkal csökken, jövőre 2 százalékkal növekszik a GDP-érték.
Jövőre ezt várják Magyarországon
A magyar gazdaságban az idei év egészének átlagában várt minimális visszaesés után az EBRD 2024-ben már 2,8 százalékos növekedéssel számol. A jövőre szóló magyar növekedési prognózis a legjobb a közép-európai és a balti térségen belül: az EBRD Litvániában például 1,5 százalékos, Lettországban 2 százalékos, Csehországban 2,5 százalékos GDP-bővülésre számít 2024-ben.
Ukrajnában az EBRD a tavalyi 29,1 százalékos GDP-zuhanás után az idén 1 százalékos, 2024-ben 3 százalékos gazdasági növekedést vár. Idei közgyűlésén az EBRD jelezte: várhatóan tőkeemelést kér a részvényes országoktól ahhoz, hogy hozzájárulhasson az ukrajnai újjáépítés finanszírozásához.
Az EBRD kormányzótestülete a közgyűlésen elhangzott tájékoztatás szerint úgy tartja, hogy a befizetett tőkeállomány 3-5 milliárd eurós emelése lehetővé tenné Ukrajna támogatását 2024-ben és azután, anélkül, hogy a továbbiakban is szükség lenne az ukrajnai finanszírozások kockázatainak rendszerszintű megosztására külső adományozók bevonásával.
