A túlfűtöttséggel összefüggő kockázatok enyhülését jelzik a jegybank által vizsgált indikátorok, ugyanakkor a továbbra is magas geopolitikai és makrogazdasági bizonytalanság miatt kiemelten fontos a bankrendszer erős tőkehelyzetének fenntartása és a válságidőszakban feloldható tőkepufferek megképzése – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn kiadott idei Makroprudenciális jelentése.
A terjedő európai gyakorlathoz csatlakozva emiatt az MNB az úgynevezett pozitív neutrális keretrendszer hazai alkalmazásáról döntött: 2025. július 1-jétől a túlfűtöttségi kockázattal még nem jellemezhető, semleges kockázati környezetben minimum 1 százalékos anticiklikus tőkepufferrátátát (CCyB-rátát) határozott meg a 2024. július 1-jétől előírt 0,5 százalékos mértékkel szemben.
A jelentés megállapította: a bankok erős tőkehelyzetének és kiemelkedő profitabilitásának köszönhetően a fennálló szabad tőkepufferek érdemi hitelezési kapacitást biztosítanak a gazdaság finanszírozására. A jegybank kitért arra is, hogy a bankok továbbra is megfelelő pufferekkel, kedvező forrásszerkezettel teljesítik az MNB makroprudenciális finanszírozási előírásait. A bankrendszer mérlegfőösszeg-arányos rövid külső adóssága továbbra is alacsony. A rövid külső sérülékenységet is csökkentő előírásokat az MNB 2024. október 1-jétől finomhangolta a piacra lépő vagy kis méretű, rendszerkockázatot nem jelentő intézmények támogatása érdekében – derül ki a jelentésből.
Az MNB értékelése szerint a klíma- és a potenciális átállási kockázatokkal érintett vállalati banki hitelkitettségek monitoringja emelkedő sérülékenységet jelez. A jelzáloghitelből finanszírozott ingatlanok energetikai hatékonyságában érdemi javulás piaci alapon nem látható. Az energetikailag hatékony ingatlanok finanszírozását a nemzetközi alkalmazásokhoz hasonló zöld adósságfék előírások alkalmazása és a minősített fogyasztóbarát keretrendszer zöld szempontú fejlesztése is támogathatná – javasolta a jegybank.
A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy az online folyamatok térnyerésével, a technológia fejlődésével és a geopolitikai kockázatok növekedésével párhuzamosan a kiberincidensek nemzetközileg és Magyarországon is egyre gyakoribbak és súlyosabbak. Ezek szélsőséges esetben pénzügyi stabilitási kockázatot is jelenthetnek.
A kiberkockázatok pénzügyi stabilitási vetületét és a kapcsolódó szabályozói lehetőségeket a nemzetközi szervezetek is kiemelt figyelemmel követik – hangsúlyozta az MNB, és hozzátették, hogy folyamatosan vizsgálják a kockázatokat és szabályozói lehetőségeket, valamint a jegybank szükségesnek tartja a banki biztonsági rendszerek, csalásmegelőzési folyamatok fejlesztését, az elavult IT megoldások korszerűsítését, az ügyfelek digitális pénzügyi tudatosságára vonatkozó képzést – hangsúlyozta idei Makroprudenciális jelentésében az MNB.
Fotó: Getty Images
