Az Országgyűlés 136 igen, 35 nem szavazattal és kilenc tartózkodással ismét elfogadta a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényt, amelyet tavaly decemberben még Novák Katalin volt köztársasági elnök küldött előzetes normakontrollra, majd az Alkotmánybíróság (Ab) januárban több pontját alaptörvény-ellenesnek minősítette.
Lázár János építési és közlekedési miniszter előterjesztése eredetileg az állami tulajdonú kastélyok, kúriák, udvarházak, parkok és kertek, valamint a hozzájuk tartozó ingóságok tulajdonjogának ingyenes átruházását vagy vagyonkezelésbe adását tette lehetővé 99 éves elidegenítési és terhelési tilalom mellett, azonban az Ab a köztársasági elnök indítványával összhangban kimondta, hogy a törvény nincs tekintettel a nemzeti vagyon védelmével kapcsolatos alaptörvényi követelményekre.
A Törvényalkotási bizottság által benyújtott és most elfogadott, módosított jogszabályszöveg rögzíti, hogy a kulturális örökség részét képező ingatlanok esetében a magánszféra bevonására csak kivételes esetben, közcélokból kerülhet sor, és a mellékletben fel is sorolja azt a 48 települést és az ott lévő ingatlanokat, amelyekkel kapcsolatban a miniszter tulajdonba adással kapcsolatos nyilvános felhívást tehet közzé.
A vagyonkezelésbe adás kikerült a törvényből, a tulajdonszerző nyilvántartási értéken történő átvezetéssel kaphatja meg az ingatlant, és annak ellenértékeként vállalja, hogy tízéves felújítási terv és harmincéves fenntartási és üzemeltetési terv alapján a megszerzett épületeket felújítja, karbantartja és üzemelteti. Az államot a jogszabály szerint örökös visszavásárlási jog illeti meg.
Fotó: Getty Images – csak illusztráció
