Országosan nagyon változatos az ingatlanok elhelyezkedése: a legtöbb ilyen épületet, 62-t Pest megyében árulják, de az ország nyugati megyéi is bővelkednek belőlük. Vas, Zala, Somogy és Veszprém megyében külön-külön 31-33 eladó kastély és kúria is található. Érdekes, hogy az ingatlanpiac szempontjából nem a legfelkapottabbnak számító országrészekben, mint Nógrád, Heves és BorsodAbaúj-Zemplén megyében is 10-20 különlegességet találhatnak a vásárlók. Ebben változatos és fordulatos történelmi múltunk játssza a legnagyobb szerepet – világított rá a szakértő.
A szakértők két alapvető típust különböztetnek meg. Az egyikben a restaurált, ma is egykori fényükben pompázó építményeket találjuk, amelyeknek a vételára is meglehetősen borsos: leginkább milliárdos tétel. A másik csoportba pedig azok az ingatlanok tartoznak, amelyekkel szembetalálkozva egyből feltűnik, hogy megette őket az idő vasfoga. Ezekre a nagy telek rendezetlensége mellett az is jellemző, hogy az épületek lerobbantak, rájuk férne az alapos tatarozás.
Az utóbbira jó példa a Nógrád megyei Pásztó közelében eladó, az 1850-es években épült, festői szépségű panorámával rendelkező kastély, amelyet 16 millió forintért kínál eladásra a tulajdonosa, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kemecsén található, 1900-as évek elején épült, felújítandó kúria. A telekért és az épületért mindössze 2,3 millió forintot kér a tulajdonos. Nem véletlenül ilyen alacsony az ár, hiszen ezekre a lerobbant épületekre tetemes összeget, egészen biztosan milliárdokat kell költeniük majd a vállalkozó szellemű vásárlóknak.
Az ingatlanok mindegyikéhez többhektáros telek tartozik, amelyek négyzetméterben tízezres vagy százezres nagyságrendben mérhetők. Maga a felépítmény is minimum több száz négyzetmétert tesz ki, de a legnagyobb kastélyok alapterülete a 3000 négyzetmétert is meghaladhatja – ismertette a legfőbb jellemzőket Balogh László. Ilyen például a szőlősgyöröki kastély a maga 4500 négyzetméterével, amelyet 415 millió forintért árulnak, vagy a 3700 négyzetméteres somlószőlősi Zichy-kastély 146 millió forintos irányáron. Az utóbbit sokan szellemkastélyként emlegetik, életvitelszerűen utoljára a 30-as években laktak benne, később óvoda és magtár lett, de már évtizedek óta lakatlan.
Az utóbbi években, évtizedekben restaurált, kifogástalan állapotú, különleges épületek csak nagyon ritkán szolgálnak manapság egyetlen család lakhelyéül. A felújításukat és rendbehozatalukat általában funkcióváltás kísérte: hotelt, konferencia- vagy szórakoztatóközpontot alakítottak ki belőlük a befektetők. Ők pedig nem klasszikus otthonteremtő beruházásnak tekintik a sok százmillió forintos korszerűsítést, hanem klasszikus gazdasági vállalkozásnak, amelyben a bevételt termelő ingatlanok adott idő alatt kitermelik a felújításukra fordított összeget – figyelmeztetett a szakértő.
Fotó: ingatlan.com – acsaújlaki Prónay–Patay-kastély
