A Párizsi Nyári Olimpiai Játékokon mintegy 206 nemzet tízezer sportolója vesz részt, akiket öt különböző településen szállásolják el. Az olimpiai és paralimpiai falu mellett Marseille-ben a vitorlázók, Lille Métropole-ben a kosárlabdázók és a kézilabdázók, Châteauroux-ben a lövészek, míg a Tahitin a szörfösök kaptak helyet. A fejlesztés 1,85 milliárd dollárba került, ahol az ingatlanok fából és újrahasznosított anyagokból épültek, olyan eljárásokat alkalmazva, amelyek négyzetméterenként 30%-kal csökkentették a szén-dioxid-kibocsátást.
Az olimpiai falu Párizs északi részén, a városközponttól mintegy 9 km-re, a Szajna partján található, ahol három kisebb várost – Saint-Denist, Saint-Ouent és l’Ile-Saint-Denist – köt össze. A folyóra merőlegesen elhelyezett hatalmas épületek helyszíne korábban ipari övezet volt. A fejlesztés 1,85 milliárd dollárba került, amely mintegy 70 labdarúgópálya méretével egyezik meg, olvasható a Facilitity/Property Management Blog bejegyzésében.
Az ingatlanok fából és újrahasznosított anyagokból épültek, olyan eljárásokat alkalmazva, amelyek négyzetméterenként 30%-kal csökkentették a szén-dioxid-kibocsátást. Mivel Párizs minden idők egyik legfenntarthatóbb olimpiája akar lenni, kulcsfontosságú volt, hogy a falu megfeleljen a 2016-os párizsi megállapodásnak az éghajlatváltozással kapcsolatos célok teljesítése szempontjából.
A szervezőbizottság a szén-dioxid-kibocsátást 1,5 millió tonnában maximálta, ami jóval kevesebb a korábbi nyári olimpiák szokásos 3,5 millió tonnájánál. Szintén a fenntarthatóságot szolgálja, hogy az események 95%-át a meglévő sportinfrastruktúra felhasználásával bonyolítják le, a beruházások 80%-a pedig gyakorlatilag egy tömbben valósul meg, beleértve a fényűző vízi sportközpontot, amelyet a helyi lakosok még évekig használhatnak majd.
Utóbbi komplexum a tetejére Franciaország egyik legnagyobb városi napelemparkját telepítették, amely a teljes épület energiafelhasználását fedezi. Az egyetlen másik helyszín, amelyet a sportesemények megrendezésére építettek, egy 8000 férőhelyes aréna a tollaslabda és a ritmikus gimnasztika számára.
Geotermikus fűtőrendszer a lakásokban
Az olimpiai faluban a 12 négyzetméteres szobákban a sportolók kettesével kerültek elhelyezésre. Konyhát nem alakítottak ki, míg a fürdőszobákat négyesével használhatják. Emellett Párizs ugyanazokat az újrahasznosítható, akár 250 kilogrammot is kibíró kartonágyakat használja, amelyek a 2021-ben megrendezett tokiói versenyen debütáltak. A 82 épület 3000 apartmanjának 7200 szobájában elhasznált ivóvíz 60 százalékát, a szürke- és feketevizet újra felhasználják a vécék öblítésére, a mosógépek üzemeltetéséhez, illetve a locsoláshoz.
Az olimpiai falut eredetileg úgy tervezték, hogy ne kelljen klimatizálni a helyiségeket, hanem egy geotermikus hűtőrendszerrel hűtik a sportolók lakhelyét. Ez a rendszer 4 Celsius-fokra lehűtött vizet vesz fel egy közeli geotermikus üzem 70 méter mélyen fekvő kútjából, majd az apartmanok padlója alatti csövekbe szállítja. Ennek a hideg víznek 6-10 Celsius-fokkal kell hűtenie az épületet a külső hőmérséklethez képest. Bár a rendszert az épületek szintjén vezérlik, minden lakásban van egy termosztát, amely lehetővé teszi, hogy minden egységben 2 Celsius-fokkal csökkentsék vagy emeljék a hőmérsékletet, olvasható a bighause.hu elemzése.
Az összes tető egyharmadát napelemekkel szerelték fel, míg egy másik harmadán kertek találhatók, amelyek célja, hogy csökkentsék a belső hőmérsékletet. Ugyanakkor sokan jelezték, hogy a ventilátorok nem elegendőek, a melegebbre forduló időjárás miatt nem tudnak pihenni rendesen, ezért a nemzeti küldöttségek számára lehetővé tették, saját költségükön mobil légkondicionáló berendezéseket vigyenek be a komplexumba.
Az olimpiai faluban kialakítottak egy bevásárlóközpontot fodrászattal és postával, valamint egy 24 órás fitneszközponttal. Sőt, a versenyző szülők számára külön bölcsődei helyet hoztak létre a falu nem lakóterületi részén. Emellett 12 mosodai helyiségben 600 mosó- és szárítógép is dolgozik.
A jövő útján
Jelentős nagyságrendű vízfelületet hoztak létre és sok növényt telepítettek, hogy a jövőben védelmet nyújtsanak az éghajlatváltozás hatásaival szemben. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású betont használtak, és a 28 méternél alacsonyabb épületek mindegyike fából készült, az építőanyagok 75%-át újrahasznosították.
A faluban buszok és elektromos kerékpárok szállítják a sportolókat. Az olimpiai helyszínek több mint 80%-a 10 km-en belüli távolságra van az olimpiai falutól, ami csökkenti az utazási időt és a károsanyag-kibocsátást. Az esemény alatt elektromos, hibrid és hidrogénüzemű járművekből álló flottát használnak, ami a korábbi kiadásokhoz képest 40%-kal csökkenti a járművek számát.
A sportolók számára egy hatalmas, nonstop nyitvatartó, 3500 férőhelyes étkezde áll rendelkezésre a Cité du Cinéma filmgyár területén. Az olimpiai faluban kétszáz víz-, gyümölcslé- és üdítőszökőkutat helyeztek el, és csak újrahasznosítható poharakból és tányérokból lehet inni és enni. Az újrafelhasználható műanyag poharakra vonatkozó előírás valamennyi helyszínre igaz, ezek váltották fel a londoni olimpia tizenhárommillió eldobható műanyag poharát.
A környezetet úgy alakították ki, hogy járuljon hozzá a biológiai sokféleség védelméhez és előmozdításához (rovarok és madarak elhelyezésére épített háztetőkkel, kis állatok áthaladását biztosító kikerítésekkel stb.); előtérbe helyezték a fa és más szerves eredetű anyagok felhasználását. A járdák anyagába kísérleti jelleggel összetört kagylóhéjakat kevertek, amelyek miatt hűvösebb lesz a környezet, mert az anyag így átengedi magán a vizet, amely a talajból elpárolog a forró napokon.
A falu főutcáján öt kísérleti kültéri légszűrő is található. Ezeket az óriási, UFO-szerű tornyokat úgy tervezték, mintha porszívók lennének, hogy beszívják a szennyezett levegőt és kiszűrjék a veszélyes részecskéket. Az eszköz a levegő 95 százalékát képes megtisztítani a részecskéktől. Az öt készülék 40 olimpiai méretű úszómedence térfogatának megfelelő mennyiséget képes megtisztítani egy óra alatt, nagyon kis áramfogyasztás mellett.
Utóhasznosítás
Az olimpiai falu tervezésekor szem előtt tartották azt is, hogy a sportolók távozása után beköltözők ugyanabban az épületben lakhassanak a lehető legkevesebb átalakítással. Párizsnak ez a része az ország egyik szociálisan leghátrányosabb helyzetű része, ahol az átlagosnál magasabb a munkanélküliség, és a helyi lakosság etnikai összetétele miatt rendszeresen fokozott diszkriminációval kell szembenéznie.
Az olimpia és a paralimpiai játékok után 2500 új lakást, diákszállásokat, hotelt, parkot, irodákat és üzleteket alakítanak ki. Az ily módon történő fejlesztés 47 százalékkal kevesebb gázkibocsátást eredményez annál, mintha újakat építenének.
Fotók: Paris 2024/Raphael Vriet
