Árrobbanás az építőanyag iparban. Merre tartanak a gyártók?

Design&build 2021-06-17

Az építőanyag gyártásához szükséges nyers- és alapanyagok széles körét érintő, több mint 30 éve nem látott mértékű világszintű áremelkedések jelentős költségnövekedést okoznak a hazai építőanyag gyártók számára: számos területen 20-30, de esetenként akár 100%-kal drágábban jutnak hozzá a termékek legyártásához, csomagolásához szükséges alapanyagokhoz és összetevőkhöz.

A világpiaci árrobbanás hatása a hazai építőkémia-, az EPS hőszigetelőanyag, a homlokzati nyílászáró, illetve az épületgépészeti termékeket gyártó vállalkozásoknál jelentkezik különösen erőteljesen, így ők idén kétszámjegyű áremelésekre kényszerültek. A MÉASZ elnöksége a jelenlegi piaci helyzet tükrében arra számít, hogy a világpiacon a nyers- és alapanyagok drasztikus árnövekedése az érintett termék szegmensekben megállhat, így az árak is fokozatosan stabilizálódhatnak. A tavalyihoz képest tartósan erősebb forintárfolyam kedvező és stabilizáló hatású lenne a piacra a Covid-19 utáni újraindulási időszakban.

Az EPS hőszigetelő anyagok gyártása szenvedte el a legnagyobb mértékű alapanyag-áremelkedést azáltal, hogy a termék végső árának mintegy 70%-át teszi ki az EPS alapanyag. Az EPS gyöngy, a hőszigetelés gyártásának kiinduló anyaga mintegy 80%-kal drágább, mint idén januárban. Az építőkémia termékeknél elsősorban a termékcsoportok gyártási költségei ugrottak meg a legnagyobb mértékben, amelyeknél műanyagiparból származó, így például diszperziós anyagokat vagy epoxi alapú adalékokat kell felhasználni.

A belföldön bányászott nyersanyagokra támaszkodó, jellemzően szerkezeti építési termékek esetében a hazai tégla, cserép és fehér falazatai anyagok gyártóinál a világpiaci nyersanyag-árrobbanás hatásai korlátozottan jelentkeztek, főként a csomagoláshoz kapcsolódó műanyagfólia, és a raklapok árának megduplázódásán keresztül. A széndioxid-kvóták ára azonban megduplázódott egyetlen év alatt. A versenypiaci földgáz ára a vállalatok szerződéses konstrukcióitól függően szintén kétszámjegyű módon nőtt, míg a versenypiaci villamosenergia ára 12-17% között emelkedett a tavalyi év azonos időszakához képest.

A forint árfolyamhatása további olyan tényező, amely a hazai gyártásban egyszerre érinti a világpiaci árazású gyártási alapanyagok beszerzési költségét, valamint az euróban elszámolt gépek és karbantartások, szolgáltatások díjait és árait. A drasztikus alapanyag-drágulásban a forint árfolyamhatása is megjelent: míg 2020 elején 330 forintba került egy euró, idén 360 forint körül és részben a feletti is volt az árfolyam. Az elmúlt hetek árfolyamerősödése kedvezően érintette az építőkémia termékek gyártóit, így az egyes import összetevők és a világpiaccal együtt mozgó tételek beszerzési árai stabilizálódhattak. A forint árfolyamának további erősödése azonban szélesebb körben csökkentené a költségoldali nyomást, ezzel segítené a hazai építőanyag gyártókat.

A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség elnöksége szerint

  • az újranyitással egy időben végbement forinterősödés kedvező és stabilizáló hatású a gyártáshoz szükséges nyers- és alapanyagok piacára, tartós fennállása, illetve a további tartósabb forinterősödés segítené a kiszámíthatóságot a gyártó-kereskedő-kivitelező értékláncban.
  • Az építési piac keresleti oldalának simítását segítené az 1,5-2 éven túlmutató lakáspiaci kereslet-ösztönzés. Ennek egyik lehetséges megoldása a lakossági célú lakásberuházásokat támogató keretrendszer időbeli hatályának kitolása.

A MÉASZ elnöksége a jelenlegi piaci helyzet tükrében arra számít, hogy a világpiacon a nyers- és alapanyagok drasztikus árnövekedése az érintett termék szegmensekben megállhat, így az építőanyagok és építési termékek árai is fokozatosan stabilizálódhatnak.

 

Partnereink