Átadták a legújabb Duna-hidat, a Dunát Kalocsa és Paks között átszelő Tomori Pál hidat.
A tervező CÉH zRt. munkái közé tartozik a díjnyertes Megyeri híd tervezése is: „Egy Duna-híd tervezése a magyar tervezők számára a szakma csúcsa, amelyhez közel 20 hídtervező mérnök összehangolt munkájára volt szükség” – mondta el Kiss Rudolf, a CÉH zRt. híd szakági főmérnöke. „A három egységből – balparti ártéri híd, mederhíd és jobbparti ártéri híd – álló híd összesen 946 méter hosszú, a legszélesebb pontján 23,26 méter” – tette hozzá Rudolf.
A híd tervezésénél, majd kivitelezésénél egyaránt kiemelt figyelmet kaptak a fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontok, hiszen a hídra vezető út nyomvonala Natura 2000 területet is érint, így fokozott figyelmet kellett fordítani természetvédelmi szempontokra is. „A környezeti hatástanulmány alkalmas volt a lakossági tájékoztatásra is – mint ahogy a különböző lehetséges nyomvonalakat is megvitatta a beruházó a helyi közösségekkel.” – magyarázta a főmérnök.
A nyomvonal kijelölésén túl a megválasztott építési technológia is meghatározó abból a szempontból, hogy a híd milyen hatást gyakorol a környezetére – a megépítése, majd a működése és a fenntartása során. „Több különböző hídszerkezet vizsgálatát követően az extradosed típust választottuk ki” – mondta Kiss Rudolf főmérnök. „Ennek a típusnak az egyik nagy előnye, hogy a hagyományos szerkezetű hidakhoz képest nagyobb fesztávolságokat érünk el, csökkentett anyaghasználat mellett.
Továbbá, a vasbeton gerincek helyett acél trapézlemezeket alkalmaztunk és ezzel az öszvér néven ismert felszerkezet típussal kisebb lett az önsúly, kevesebb anyagot igényeltek az építési segédszerkezetek és az alépítményekbe is kevesebb anyagot kellett beépíteni. Az építéshez szükséges anyagok mennyiségének csökkentésével a környezetterhelést is sikeresen minimalizáltuk” – fűzte hozzá Rudolf.
A mederhíd és az ártéri hidak eltérő szerkezetűek: az extradosed típusú mederhíd felszerkezete ún. öszvér (vasbeton és acél) kialakítású, amely tervezésénél a szakemberek 3D szoftvereket alkalmaztak. A szoftver segítségével milliméter-pontossággal lemodellezhették a híd acélszerkezeteit – e modellek szolgáltak alapul a gyártmányterveknek is. A szerkezeti elemek gyártói környezetben készültek, ami kedvező megoldás a környezetterhelés szempontjából, majd az elkészült egységekből összeállított főtartók vízi úton jutottak el az beépítés helyszínére. Az alkalmazott technológia, szállítás és organizáció a lehetőségekhez mérten kevésbé terhelte a Natura 2000 területet.
„Az új Duna-hidunknál a modern technológiának és a gondos tervezésnek köszönhetően olyan szerkezetek kerültek megépítésre és olyan anyagok kerültek felhasználásra, amelyek biztosítják, hogy a híd igazán hosszú életű legyen – az életciklusa alatt a karbantartási- és javítási költségei fajlagosan alacsonyak legyenek-, és ezek az általános, minden híd életében szükséges munkálatok minél kevésbé terheljék a környezetet” – mondta Kiss Rudolf.
Fotók: Dernovics Tamás, magyarepitok.hu
