Magyarországon az ezredforduló óta csaknem megduplázódott az építőipari termelés volumene, növekedési üteme tartósan meghaladta az EU-átlagot – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a Budapesti Metropolitan Egyetemmel (METU) közös kísérleti statisztikája alapján.
A KSH és az Eurostat adatbázisaiban meglévő adatok újszerű elemzésével mutatják be az ágazatot, amelynek során a két közreműködő szervezet kísérleti jeleggel publikálta először a bruttó hozzáadott érték és a kibocsátás hányadosaként mérhető úgynevezett építőipari értéklánchosszt. Hazánkban ennek értéke 36,4 százalék, amely az EU-átlag közelében alakul, de meghaladja a régiós versenytársak adatait, így jobb a cseh (28%) és a lengyel (30%) statisztikáknál.
Az elemzésben kimutatták, hogy az építőipar súlya (mind a hozzáadott érték termelésében, mind a foglalkoztatásban), mintegy harmada az iparénak, azonban a teljes kibocsátáson belül nagyobb a hozzáadott érték aránya: 2022-ben 36 százalék volt, miközben az iparban 21 százalék.
Az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy az ipar és az építőipar szervezeti háttere is jelentős eltéréseket mutat. Az iparban az árbevétel 73 százaléka a legalább 250 embert foglalkoztató nagyvállalatoknál, további 16 százaléka a közepes méretű (50–249 fős) vállalkozásoknál koncentrálódott 2022-ben, az építőiparban az 50 embernél kevesebbet foglalkoztató kisvállalkozások realizálták az árbevétel 65 százalékát.
Arra is kitértek, hogy a hazai építőipari termelés az uniós átlagnál területileg kevésbé koncentrált: több régió nagyobb arányban részesedik a bruttó hozzáadott értékének előállításából.
Fotó: Getty Images
