Az EU-hoz és a V4-ekhez képest is magasan a hazai építőipari termelési indexek

Az építőipar jellemzően érzékenyen reagál a gazdaság hullámzásaira, hiszen a tevékenység jellegéből fakadóan a szektorba érkező beruházások volumenének kis mértékű változása is a szektor teljesítményének jelentős emelkedéséhez vagy visszaeséséhez vezethet. Többek között ezért is volt olyan nagy szerepe az elmúlt években a különböző családpolitikai intézkedéseknek, illetve a központi építési beruházásoknak. 

Most, hogy a recessziós várakozások kerültek előtérbe a gazdaság jelentős részén, és a kormányzati intézkedések is inkább a megszorításokról szólnak, érdemes megnézni, hogy milyen magasra emelkedett a szektor, milyen lehetséges pályán mozoghat a terület különböző forgatókönyvek esetén. Ha csak a puszta céginformációs és termelési adatokat nézzük, egyelőre még a pozitív adatok vannak előtérben. Júniusban 614 építőipari társas vállalkozás jött létre, ami mintegy 25 százalékkal magasabb a koronavírus előtt regisztrált havi cégalapítási értékeknél.

A megszűnő cégek száma kevesebb mint a fele az alakulókénak. Ezekkel a cégalapítási és cégtörlési értékekkel a június nem számít különösebben kirívónak, hasonló értékek voltak jellemzők eddig 2022 során az Opten adatbázisa szerint. Az építőipari vállalkozási kedv tehát alapvetően pozitívnak számított 2022 során, mind a korábbi évekhez, mind a többi ágazathoz képest is. Az építőiparra mindig is jellemző volt a sok alakuló és megszűnő cég, de a mostani értékek kimagaslónak számítanak. 2020-ban a koronavírus első hullámakor ugyan volt egy jelentősebb visszaesés, de utána az év hátralévő részében a cégalapítások ezt a hullámot bőven kompenzálták, a 2022-es cégalapítási értékek pedig már stabilan magasan vannak.

Hasonlóan pozitív képet látunk, ha az építőipari termelési indexeket az EU-s adatokhoz, vagy akár a szomszédos országokhoz mérjük. A 2015-ös építőipari termeléshez képest 57 százalékkal volt magasabban 2021-ben a hazai termelés, ami európai viszonylatban is kimagasló értéknek számít. A teljes EU-t nézve ugyanebben az időszakban csak 11 százalékos volt a növekedés, de a hazai érték a V4-ekhez képest is magasnak számít. Az országok gazdaságai nem egyformák, és nem ugyanarról a szintről indultak 2015-ben, de a hazai építőiparon egyértelműen meglátszik a támogató környezet.

2022 is szépen alakult az építőipar számára. A KSH adatai alapján a május termelési volumenindexe 9,9 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakánál, és 5,8 százalékkal az áprilisi értéknél. Kisebb hullámzásokkal ugyan, de az építőipari termelés tovább tudott növekedni, tehát 2022 során is. A május végi szerződésállomány pedig 9,7 százalékkal volt magasabban az 1 évvel ezelőtti értéknél, ami azt jelzi, hogy még mindig inkább felfele megy az ágazat.

Természetesen azért vannak továbbra is kedvezőtlen jelenségek az ágazatban.

Az építőiparban továbbra is nagyon magas a magára hagyott vállalkozások száma, június hónap során is 419 társas vállalkozás ellen indult kényszertörlési eljárás. A kényszertörlési eljárások száma egész évben stabilan magas volt az ágazatban, a 2022-es kényszertörlési adatok 70 százalékkal vannak magasabban a Covid előtt megszokott normál értékeknél. A felszámolások és végelszámolási eljárások száma viszont nagyjából beállt a korábban megszokott szintre. Június során 74 darab építőipari társas vállalkozás került felszámolási eljárás alá, és 76 cégnél kezdeményeztek végelszámolási eljárását. Bár ez utóbbi valamivel magasabb, mint az évnek az ebben az időszakában megszokott értékek, de alapvetően ezekre a megszüntetésre irányuló eljárásokra azt lehet mondani, hogy normál szinten vannak.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége azonban a fizetési késedelmek és a vitás ügyek egyre növekvő tendenciáját tapasztalja. „A késedelmes fizetések és a költségnövekedések finanszírozási nehézségeket okoznak. Az induló, frissen alapított cégek csaknem mindegyikére jellemző, hogy a finanszírozási nehézségek miatt előlegek bekérésével tudják csak elkezdeni a kivitelezéseket. Ilyen körülmények között még inkább nagy jelentősége van a lakosság részéről is az írásos szerződések megkötésének és nem szóbeli megállapodások melletti munkavégzésnek. Tekintettel a növekvő banki hitel kamatokra, – a likviditási és a finanszírozási helyzet súlyosbodására lehet számítani az év hátralévő részében.” – mondta el Koji László, az ÉVOSZ elnöke.

Az építőipart sem hagyta érintetlenül az elmúlt években egyre népszerűbbé váló KATA szabályozás, így az adónem szigorítása az ágazatra is komoly hatással lesz. Mintegy 78 ezer egyéni vállalkozó dolgozik jelenleg az építőiparban, amelynek jelentős része KATA adónemben adózik. Összességében el lehet mondani, hogy az építőipar lendületben van, de a lendület jelentős részben a központi beruházásoknak és lakástámogatásoknak köszönhető. A 2023-as költségvetés 490 milliárd Ft keretet tartalmaz az otthonteremtési programokra, de azt jelenleg nehéz megmondani, hogy a beruházások összességében milyen szintre kerülnek a területen. Kedvezőtlen környezet esetén komoly esés is elképzelhető az építőipar számára, de az egészen biztos, hogy nem lesz egyszerű – az EU tagországtól ennyire eltérő építőipari – trendet fenntartani.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) júniusra vonatkozó értéke átlagosan 16-17 százalék körül mozgott az építőiparban. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Vas, Békés és Veszprém megyékben érte el a legjobb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Heves és Fejér megye produkálta.

Fotó: pixabay.com