Beépítik a Budavári Palota egyik ékkövét, a Zsolnay-kandallót

Design&build 2021-04-14

Augusztus 20-ától lesz látogatható a Szent István-terem és benne a Zsolnay-kandalló, amely a második világháborúban a teremmel együtt megsemmisült. A Várkapitányság szakemberei jelenleg is végzik a Zsolnay-gyárban rekonstruált kandalló beépítését a teremben. A 4,7 méter magas, 2,8 méter széles és közel másfél tonnás kandalló 120 féle elemből és összesen 611 darabból áll.

A Nemzeti Hauszmann Program keretében, 120 évvel ezelőtti állapotában születik újjá a Budavári Palota Szent István-terme a komplexum déli összekötő szárnyában, amelyet augusztus huszadikán adnak át. A terem egyik legszebb dísze lesz a Zsolnay-gyár kandallója, amelyet a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra szakemberei készítettek el.

Több mint 5 éven át dolgoztak a 611 darabból álló remekmű rekonstrukcióján, amelyhez közel egy kilogramm 24 karátos aranyat használtak fel. A Zsolnay-kandalló fő díszítő eleme Szent István mellszobra lesz, amelynek eredetijét Strobl Alajos alkotta meg.

„A legnagyobb nehézség az, hogy minden egyes elemet manufakturális jelleggel készítünk, ezért minden egyes elem más és más méretű, nem egy szabványos sorozatgyártásból kikerülő darab. Ezeket kell úgy összepasszintani, hogy azok szépen is nézzenek ki” – mondta Váradi Péter kandallókészítő mester a Nemzeti Hauszmann Program videójában.

A kandalló a fennmaradt egykori mintadarabok, az eredeti tervek és archív fotók alapján készült el. A tervező fotókkal, animációval és olykor saját készítésű sókerámiával is irányította a gyártási folyamatot, hogy az egyes részek minél pontosabbak legyenek. Angyal Tibor építész, a Szent István-terem tervezője szerint: „egy elég bonyolult geometriáról van szó. A lehető leghitelesebben akartam ezt megcsinálni, úgy, ahogyan az összes többit is, tehát itt minden egyes bogyóért, minden egyes kis levélkéért az ember megküzdött”.

Az ötször égetett, kézzel festett és aranyozott Zsolnay-kandalló elemeit az építésnél különleges ragasztóhabarccsal illesztik össze. A munka során figyelni kell a súly elosztására, ezért ehhez egy tartós vázszerkezet készült. A 4,7 méter magas és 2,8 méter széles remekmű felső részeinek építésekor speciális állványt használnak majd.

A gyár már tartott egy próbaépítést, az elemeket méretre csiszolták. A helyszínen a kandallót a parkettához és a falburkolathoz milliméter pontossággal illesztik össze. „Ez egy izgalmas pillanat, mert egy négy és fél méteres, közel másfél tonnás szerkezetet kell felépíteni teljesen szabálytalan elemekből. Ezt a szerkezetet jó előre meg kell tervezni, bizonyos elmeit össze kell építeni, hogy a helyszínen már flottul menjen” – magyarázta a videóban Dr. Rostás Péter művészettörténész, a Szent István-terem újjáépítésének vezető szakértője.

Számos értéket mutat fel még a Szent István-terem

A restauráció következő állomásaként, a központi kerámiaalkotás visszaépítése után a tölgy, mahagóni és amerikai diófából megalkotott, rendkívül összetett intarziás parketta beépítése következik, amely eredetileg a Neuschloss fivérek gyárában készült. Az újjászülető Szent István-terem kapcsán érdemes még kiemelni, hogy a helyiség falainak aranybrokát szövetét annak idején Haas Fülöp és Fiai szállította, ami nem volt csoda, hiszen korábban a cég sorra kapta a megrendeléseket a császári udvartól.

Ma már nem sokan tudják, hogy a századelő Budapestjének az egyik legnívósabb márkája volt a Haas Fülöp és Fiai szőnyeg és szövetgyár, a cég Gizella téren (a mai Vörösmarty tér) álló palotáját pedig minden pesti csodálattal nézte. A világhírű gyár sajnos ma már a múlté és a csodás Haas-palotát is lebontották az ötvenes évek végén. A pestiek által csak Elizélt palotának csúfolt üvegmonstrum került a helyére, később azt is lebontották, és a ma is álló épület kereskedelmi célokat szolgál.

Az újjászülető terem belsőépítészeti kialakítása rendkívül összetett feladat, ezt jelzi, hogy országszerte több mint 15 műhelyben, több százan dolgoznak azon, hogy a nagyközönség eredeti szépségében láthassa majd a Budavári Palota elsőként rekonstruált, díszes történelmi szobáját a megnyitón.

Fotók: MTI - Várkapitányság, archív - MTI-Budapest Gyűjtemény - FSZEK, Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldala, Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

GALÉRIA KÉPEK

Partnereink