2022 decemberében az előző év azonos hónapjához képest az építményfőcsoportok termelése közül az épületeké 1,1 százalékkal nagyobb, az egyéb építményeké 12,7 százalékkal kisebb volt. Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 2,2, az egyéb építmények építésében 16,3 százalékkal csökkent a termelés. A megkötött új szerződések volumene 35,9 százalékkal esett vissza a 2021. decemberi, magas bázishoz képest.
2022 egészében az előző évhez képest az építőipari termelés összességében 3,0 százalékkal bővült, ezen belül az épületek építésének volumene 6,3 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 1,4 százalékkal csökkent. 2022-ben 3,1 százalékkal kisebb volumenű új szerződést kötöttek, ezen belül az épületek építésére kötöttek volumene 10,3 százalékkal magasabb, az egyéb építményekre kötötteké 17,3 százalékkal alacsonyabb volt.
2022. negyedik negyedévben az építőipar termelői árai 26,2 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az építőipar ágazatain belül az épületek építésében és a legnagyobb súlyú, speciális szaképítésben hasonló mértékben – 27,6 és 27,5 százalékkal -, az egyéb építmények építése vonatkozásában 22,6 százalékkal nőttek az árak a 2021. negyedik negyedévihez mérten. Az áremelkedést elsősorban a költségek növekedése, különösen egyes építőanyagok jelentős drágulása okozta. Az építőipar 2022. negyedik negyedévi termelői árai 4,6 százalékkal magasabbak voltak az előző negyedévinél.
A tavalyi év utolsó előtti hónapjában megugrott kissé az építőipar köszönhetően az év végi átadásoknak, viszont decemberben már visszatért a nagyjából stagnáló trendet mutató irányához az iparág, továbbá a makro trendek is abba az irányba mutatnak, hogy az elmúlt években látott folyamatos növekedési szintek nem fogják jellemezni az idei évet. A jelentősen megnövekedett és idén év elején további 10-15%-kal tovább emelkedő anyagárak, az ugrásszerűen növekvő finanszírozási költségek, illetve a csökkenő magán- és állami kereslet mind a lassulás irányába mutatnak, magyarázta Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője.
A továbbra is erőteljes támaszt jelentő ipari és logisztikai építkezéseknek is szerepe van a még érzékelhető keresletben, de a hitelkereslet látványos lassulása elkerülhetetlen a jelenlegi piaci kamatszintek mellett, a beruházások finanszírozása és megtérülése is jelentős részben kérdésessé válik. Viszont a hazai befektetési célú ingatlanvásárlások egyelőre erősödnek a megugró inflációs környezetben, így ez némi támaszt adhat a piacnak, továbbá az energetikai felújítások szegmens továbbra is húzóerőt fog képviselni a kivitelezői piacon. A tavalyi évben a kivitelezési anyagköltségek piaci információk alapján is nem ritkán 25-30% körüli éves mértékben növekedtek a negatív globális fejleményekre és az áruhiányra hivatkozva, amik értelemszerűen vezethetnek az új beruházások iránti kereslet csökkenéséhez, tette hozzá Horváth András.
Az ipari ingatlanok piacán az elmúlt esztendő minden szempontból rekordévet jelentett, hiszen mind a bérleti díjak, mind a keresleti oldal eddig nem látott csúcsra emelkedett, a kivitelezési költségek pedig a mögöttünk álló évtized legmagasabb szintjére nőttek. Ugyanakkor az év végére a kivitelezési költségek terén már enyhülés következett be, mégpedig a kormányzati beruházások felülvizsgálata, vagyis az állami megrendelések terén bekövetkezett csökkenés miatt. E költségcsökkenés százalékos mértéke ugyanakkor nem érte el a kétszámjegyű tartományt, hiszen az infláció és a magas energiaárak ellentétesen hatottak, kommentálta a KSH adatait Nemes Rudolf, a HelloParks vezérigazgatója.
Fotó: pixabay.com. Grafika: MTI, Az építőipari termelés alakulása Magyarországon (2001-2022)
