Az Európai Unió már korábban is a legszigorúbb követelményeket támasztotta az épületekkel szemben a fenntarthatóság és az energiahatékonyság érdekében. Most azonban tovább szigorítottak, hiszen egy felülvizsgált irányelv értelmében 2030-ra minden új épületnek nulla kibocsátásúnak kell lennie, 2050-re pedig az EU épületállományában kell megteremteni a zéró kibocsátást.
A lakóépületekre vonatkozóan is lefektetett néhány követelményt az Európai Unió Tanácsa, amelyek értelmében nemcsak az ingatlanok építési módját, hanem azt is meghatározzák, hogy a lakók hogyan használhatják az energiát az otthonaikban. Vagyis a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a lakóépületek átlagos primerenergia-felhasználása 2030-ra 16 százalékkal, míg 2035-re 20-22 százalékkal csökkenjen.
A Tanács elismerte ugyanakkor, hogy nem lesz könnyű időben elérni ezt az ambiciózus célt, hiszen az épületállomány csaknem 75 százaléka a jelenlegi építési szabványok szerint egyáltalán nem energiahatékony. Az éves energetikai felújítási ráta mindössze az ingatlanállomány 1 százalékát érinti, vagyis a jelenlegi ütemben az építőipar dekarbonizációja évszázadokat igényelne.
A rossz adatok miatt a Tanács azt tanácsolja az EU-tagországoknak: tegyenek meg minden tőlük telhetőt, hogy rákényszerítsék a lakosságot a változtatásokra, sőt, akár a pénzbírság lehetőségét se zárják ki. „A tagállamok megelőző és reagáló intézkedéseket alkalmazzanak az általános energiateljesítmény minőségének biztosítása érdekében. Ezek az intézkedések magukban foglalhatják a független szakértők kiegészítő képzését, a célzott mintavételt, az energiatanúsítványok újbóli benyújtásának kötelezettségét, az arányos bírságot, valamint a szakértők ideiglenes vagy végleges eltiltását” – olvasható a jogszabályban.
Annak érdekében, hogy az államok valóban betartsák ezeket a szabályokat, az EU az épületek véletlenszerű mintavételét írja elő annak érdekében, hogy az értékelt időszakra, amely nem haladhatja meg az egy évet, az érvényes energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványok legalább 90 százaléka megbízható legyen.
A 118 oldalas dokumentumban sok egyéb szabályozás is található, amely meglehetősen részletes előírásokat tartalmaz. Így egy elektromos töltőállomást kell telepíteni minden öt parkolóhelyhez és a kötelező a kerékpárparkolás biztosítása is. Bár ezek a szabályozások remélhetőleg elősegítik az EU fenntarthatósági céljainak elérését, eközben jelentős költségterhet jelentenek az ingatlantulajdonosoknak.
A gazdagabb országok valószínűleg ösztönzőket fognak létrehozni az átmenet elősegítésére. A kevesebb erőforrással rendelkezőknek ellenben más módszereket kell kidolgozniuk arra, hogyan támogassák az alacsonyabb károsanyag-kibocsátású épületekre való átállást, különben jöhet egy újabb kötelezettségszegési eljárás.
Fotó: Getty Images
