Emlékeztettek, hogy az ÉVOSZ másfél éve megkongatta a vészharangot, miszerint az építési termékeknél jelentkező igen magas árnövekedést az építési vállalkozók egyedül nem tudják viselni, az árkockázatot meg kell osztani a megrendelő és a vállalkozó között. A szakszövetség rámutat, hogy az orosz-ukrán háború következtében emelkedő árhullám miatt az építési ágazatban 2022-ben 26 százalékos előre nem látott inflációt kellett kezelni. Az ÉVOSZ számításai szerint 2022-2023-ban mintegy 800 milliárd forint nagyságrendű építési-beruházási költségnövekedés kezeléséhez ad hátteret a rendelet.
A rendelettel kapcsolatban az ÉVOSZ felhívja a vállalkozások figyelmét arra, hogy mivel a vállalkozások a szerződések megkötésekor már eleve a rendes üzleti kockázatot – a korábbi évek 3-5 százalékos évenkénti áremelkedését – beépítették ajánlataikba, csak az ezen felüli költségnövekmény vehető figyelembe a szerződésmódosítás kezdeményezésénél. A szerződésmódosításnak két kiindulópontja van. Egyrészt az áremelkedéssel érintett építőanyagok és építési termékek árváltozása, amelynek listáját az építésgazdaságért felelős miniszter rendeletben fogja közzétenni. A másik a rendes üzleti kockázat körébe tartozó költségnövekedés mértéke, amelyet a megkötött szerződés sajátosságait is figyelembe véve kérelemre a miniszter szakvélemény formájában ad ki – ismerteti az ÉVOSZ.
A kormányrendelet úgy fogalmaz, hogy nem indokolatlan az olyan mértékű kockázatátvállalás az ajánlatkérő részéről, amely szerint a rendes üzleti kockázatot meghaladó költségnövekedés maximum 50 százalékát átvállalja, azzal, hogy ez az eredeti szerződéses érték 15 százalékát nem haladhatja meg. A 2022. február 24. napjáig megkötött építési beruházási tárgyú szerződéseknél akkor lehet kezdeményezni a módosítást, ha a szerződés szerint az összes műszaki átadás-átvételi eljárás még nem zajlott le.
Koji László ÉVOSZ-elnök szerint a kormányrendeletben kijelölt dátum azért is fontos, mert ez az orosz-ukrán háború kitörésének időpontja, aminek az árakra gyakorolt hatását sem az ajánlatkérő, sem pedig a nyertes ajánlatadó nem láthatta előre. Ezért az ÉVOSZ felhívja a figyelmet a közbeszerzési törvénynek arra a pontjára, amely lehetőséget a szerződés módosítására is új közbeszerzési eljárás nélkül, ha a módosítást olyan körülmények teszik szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem látott előre, és a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét. Az ÉVOSZ elnöke hangsúlyozta, hogy ebben az esetben az ellenérték növekedése nem haladhatja meg az eredeti szerződés értékének 50 százalékát, azaz a törvény jóval nagyobb mozgásteret ad az ajánlatkérőnek, mint amire a kormányrendelet jelenleg „a figyelmet összpontosítja”.
A szerződések módosítására a 2024. június 30. előtti teljesítési határidejű szerződések esetében egy alkalommal, csak a végszámla kiállításakor van lehetőség. A 2024. július 1. utáni határidejű szerződéseknél viszont már egy részszámlában és a végszámlában is érvényesíthető, azzal a feltétellel, hogy a kivitelezési munkák legalább 50 százalékos teljesítési készültségűek – ismertette az ÉVOSZ, hangsúlyozva, hogy a szerdán hatályba lépett rendelet a korábban megkötött szerződésekre is alkalmazható.
Fotó: Getty Images
