Reprezentatív felmérések alapján a budapestiek a hősziget hatást, a nagy autóforgalmat és az utcák piszkosságát tartják a legnagyobb környezeti problémának. Emellett az egy főre jutó közparkok, közkertek nagysága Budapesten elmarad a nemzetközileg ajánlott értéktől. A legrosszabb helyzetben a belvárosi kerületek vannak, ahol az egy főre eső zöldterületek mennyisége kevesebb mint 1 m2. Az erdőterületek tekintetében összességében kedvezőbb a helyzet, de az erdőterületek a budai oldalon koncentrálódnak.
A főváros területének mindössze 2%-a zöldterület, amely jelenleg nem tölti be megfelelően a rekreációs és kondicionáló szerepét, a műholdfelvételek alapján számított zöldfelület-intenzitás átlagos értéke Budapesten 2015-ben 52% volt.
Ráadásul a városban összesen 4000 hektárra becsülhető a talajszennyezéssel potenciálisan érintett, jellemzően barnamezős területek nagysága. Budapesten jelenleg legalább 1200 hektárnyi olyan terület található, amelynek korábbi funkciója felhagyott, vagy alulhasznosított és újbóli használatba vétele beavatkozást igényel. E területek újbóli hasznosítását hátráltatják a korábbi funkciójukból eredő szennyezettségek.
A barnamezős területek kiváló lehetőséget jelentenek új zöldfelületek létesítésére, ezáltal a CO2 megkötés növelésére és a városklíma javítására. A Duna menti zóna és kisvízfolyások (patakok) integrált rekreációs és zöldfelületi fejlesztésére vonatkozóan a főváros számos előkészített tervvel rendelkezik.
A stratégia három pillére az Esélyteremtő, a Zöld és a Nyitott Budapest. Ezek alapján több beavatkozási területet nevesített a program, amelyek tükrözik a zöld városfejlesztés elveit, a hangsúlyt a városi léptékű élhetőségre helyezik. Fontos szempont volt a területek kiválasztásánál, hogy érvényesüljön egyfajta területi egyensúly, vagyis a belvárosi fókusz helyett az átmeneti zónában és a külső kerületekben is érvényesüljenek a fejlesztések, valamint kerüljenek előtérbe a több kerületet átfogó témák.
Élhető Belváros
Az egyik alprogram az Élhető Belváros Akcióterület, ahol Budapest lakosságának közel harmada él a fővárosi lakóterületek csupán tizedét kitevő területen. Itt a közterületek átépítése során a gyalogos, a klímabarát és a fenntarthatósági szempontokat szeretnék érvényesíteni, emellett a csapadékvíz helyben hasznosítása és magasabb zöldfelületi arány elérése is fontos cél.
Ide tartozik a meglévő zöldfelületek fejlesztése, valamint az alternatív zöldfelületek létesítésének támogatása, amelyek által a zöldfelületi intenzitás, a városklíma-kondicionáló hatása és a használati érték is növelhető. Szintén itt nevesítik közterületen vagy üres telkeken zsebparkok létesítésének ösztönzését, vagyis a kisméretű, rekreációs funkcióval ellátott közkertek kialakítását angolszász példára, amelyek a belvároson belüli rövid idejű kikapcsolódást, felüdülést szolgálnák. A kialakításuk történhet állandó, illetve átmeneti jelleggel egyaránt.
Ebben az akciótervben szerepel a Duna-part megújítása, többek között a Lánchíd felújítása, a RakPark, vagyis a Pesti belvárosi Duna-part Kossuth tér – Fővám tér közötti szakaszának megújítása, vagy éppen a 2-es villamos vonal rekonstrukciója. Továbbá itt említhetjük meg a nagy fővárosi közlekedési tengelyeket, amelyek közül kiemelhetjük a Nagykörút, a Kossuth-Rákóczi tengely, a Blaha Lujza tér, az Andrássy úti zöldsétány, illetve az Üllői út megújítását.
Ide sorolható még a Városháza felújítása, a Merlin funkcióváltása és a Városháza park kialakítása, valamint említsük meg a pesti fonódó villamos tervét: a villamoshálózat összekötését a Deák tér és Lehel tér között, illetve a Bajcsy-Zsilinszky úti vonalat.
Kék-Zöld Hálózat Akcióterület
A Kék-Zöld Hálózat Akcióterület létjogosultságát az indokolja, hogy a város élhetőségének különösen fontos elemei a zöldfelületek, fejlesztésük nemcsak méretük és minőségük javításával, de a zöldhálózat folytonosságának létrehozásával is történik. Budapest meghatározó területe a Dunapart, ahol számos programot terveztek. A Dunai Zöldfolyosó programba sorolták a Római-part és a Gázgyári Duna-part rehabilitációját, a galériaerdők, vízparti rekreációs területek védelmét, az Óbudai-sziget rekreációs célú és karakterőrző fejlesztését, Pünkösfürdő ökologikus zöldfelület fejlesztését, illetve a Háros-sziget és Hunyadi laktanyát, továbbá gyalogos és kerékpáros kapcsolatok kialakítását a Duna szigeteivel.
Ebben az akciótervben szerepel a városi parkok megújítása is, így a Népliget, a Gellért-hegy, a Terebesi-erdő, a Horváth-kert, a Vérmező, a Városmajor, a Margitsziget, a Flórián tér közpark tartozik ide, valamint az Észak-Csepeli városi park kialakítása is a tervek között szerepel.
A városi patakok programhoz sorolták a Felsőrákosi rétek, a Rákos, a Szilas rehabilitációját. A természetközeli területek közül pedig nevesítik a Mocsárosdűlőt, a Vad Budapest I. ütemét (Tétényi-fennsík, Farkaserdő, Kőérberki szikes rét, Budai Sas-hegy, Újpesti homoktövises természetvédelmi terület, Cinkotai kiserdő, Hármashatárhegy), a Vad Budapest II. ütemét (Ferenc-hegy, Merzse-mocsár és további helyszínek), illetve erdőtelepítési programokat.
Barnamezők
A harmadik akcióterület pedig a már említett barnamezős övezet, amely a város belső fejlesztési tartalékterületeit jelenti, és összefüggő térségként öleli körbe a belvárost. A kompakt városszerkezete kialakítása érdekében kulcsfontosságú ezen területek értékőrző és értékteremtő megújítása, funkcióváltása.
A fővárosi barnamezős területek változásait 2016 óta monitorozza a Barnamezős és belvárosi használaton kívüli területek katasztere, amely 2800 hektár barnamezős területet tart nyilván. Az elmúlt években nagyságrendileg 449 hektárnyi területet hasznosítottak, amellyel párhuzamosan 143 hektár új barnamező keletkezett. Budapest történeti városfejlődésének következményeként a jelentős méretű barnamezős területek elsődlegesen az átmeneti zóna területén helyezkednek el.
Itt is több helyszín szerepel a stratégiában, így kiemelik az új ökováros fejlesztésének előkészítését Fehérdűlő térségében, valamint az Óbudai gázgyár területét kármentesítés után. Állami együttműködésben szintén fontos célterületek a Déli Városkapu, a Podmaniczky térség, a Kőbányai úti kulturális tengely, Kelenföld, Ferihegy hosszú távú fejlesztésének előkészítése, Rákosrendező, Józsefváros, Ferencvárosi Rendező. Összességében ezen területek hasznosítása a Főváros, az állam és a magánbefektetők együttműködésében valósulhat meg.
