A Stratos Magasépítő Zrt. miközben újgenerációs építőipari vállalatként a generálkivitelezői piac prémium szegmensét célozta meg, nagy hangsúlyt fektet az innovációra, a magas minőségre és a fenntartató megoldásokra. Papp Gáborral, a Stratos vezérigazgatójával beszélgettünk arról, hogy a mindennapi munkában és az alkalmazott technológiákban, illetve a felhasznált anyagokban hogyan érvényesülnek a környezettudatos szempontok; hogyan képesek a kollégáikkal együtt valóban tenni a globális felmelegedés ellen; mit jelent a gyakorlatban a körforgásos gazdaság és az ESG általános elvein túl mit tesznek a terepen, hogy mindezek ne csupán szólamok, hanem valóság legyen.
– Az ESG egyre fontosabb szemponttá válik a globális befektetési döntések során, amely nyilvánvalóan hat az ingatlanpiacra és az építőiparra is. A Stratos számára mit jelent az ESG?
– A Stratos alapvető cégkultúráját igyekszünk úgy kialakítani és folyamatosan fejleszteni, hogy hosszú távon tudjuk biztosítani az értékteremtést és a fenntarthatóságot. Fiatal, új generációs cégként fiatalos munkaerővel rendelkezünk, és a klímaszorongás, mint érzelmi reakció, egyre gyakoribb jelenség a fiatalok körében, főleg ha szülőkről van szó. A napi működésünkben, a kollégáink gondolkodásmódjában már meghatározó a környezettudatosság és a társadalmi felelősségvállalás, amelyet a vállalat vezetési struktúrájára, átláthatóságára és etikai elveire is kiterjesztettünk. Ezeket az alapelveket és értékeket szeretnénk olyan szinten beépíteni a szolgáltatásainkba, amelyek segítségével elérhetővé tesszük a kisebb beruházási léptékű projektek számára is a fenntartható kivitelezést és üzemeltetést.
– Ezen belül specifikusan milyen erőfeszítésekkel lehet a környezeti, a társadalmi és a vállalatirányítási szempontokat érvényesíteni?
– A környezeti szempontból az energiahatékonyságot, a vízgazdálkodást és az építőipari hulladékhasznosítást tartjuk leginkább szem előtt. A Stratos működését digitális alapokra helyeztük, így a környezetre negatív hatást gyakorló tevékenységünk mértéke prognosztizálható, mérhető és visszaellenőrizhető.
Működésünk óta több kezdeményezést indítottunk a társadalmi szerepvállalás és munkavállalói érzékenyítés terén. Kutyamenhelyeket támogatunk adományokkal, idén nyáron rászoruló gyerekek nyári táboroztatásához szerveztünk önkéntes gyűjtést, és a tanévkezdés előtt szintén hátrányos helyzetben lévő diákoknak biztosítottuk tanszereket és eszközöket.
A cégkultúránkba beépülő transzparenciát és őszinte kommunikációt használjuk arra, hogy erősítsük a csapatunk kohézióját, és egységes értékrendek szerint végezzük a munkánkat. A csapatmunka akkor működik igazán jól, ha az egyik fél elkezd egy mondatot, azt a másik fél képes befejezni.
– Az építőipar az EU-ban felhasznált nyersanyagok és az energia 50%-ért, valamint a vízmennyiség és az összes generált hulladék egyharmadáért felelős, ezért a klímaváltozás elleni harc egyik legfontosabb ágazatává nőtte ki magát. Milyen eszközökkel segítheti egy innovatív építőipari vállalat a globális felmelegedés elleni küzdelmet?
– Természetesen itt először azt kell megvizsgálni, hogy a Stratos a projektjein keresztül mekkora ökolábnyomot hagy maga után. Dekarbonizáció, energiamegtakarítás, megújuló energia, körkörös gazdaság, zero waste megoldások – ezek a kulcsszavak jelentik a fenntartható jövőt. Magyar cégként igyekszünk magyar gyártóktól beszerezni a beépítésre kerülő anyagokat, emellett helyi vállalkozókkal dolgozunk együtt annak érdekében, hogy a közlekedés és a szállítás során kibocsátott károsanyagokat minimalizálni tudjuk.
Előszeretettel alkalmazunk újrahasznosított anyagokat, például darált betont az ágyazatépítéshez, vagy olyan gyártóval szerződünk, aki hasonló szemlélettel környezetbarát gyártástechnológiával állít elő terméket, vagy szintén újrahasznosított anyagokkal dolgozik. A vízgazdálkodás terén pedig – ha nyitott a Beruházó – esővízgyűjtő és zöldtető rendszerek betervezését, szűrő- és tisztítórendszerek vagy éppen permeábilis burkolatok alkalmazását javasoljuk, hogy a manapság gyakori heves viharok és esőzések során lehulló csapadékot megfelelően kezelhessük.
– Emellett milyen új műszaki megoldások állnak még rendelkezésre, hogy ezzel is csökkentsük a környezetterhelést?
– A gyártástechnológia az utóbbi évtizedben nagyon sokat fejlődött, és meglátásom szerint a mesterséges intelligencia ezt tovább fogja gyorsítani. Az utóbbi időben több gyártónál megjelent a növényi alapú építőanyagok gyártása, mint például a fából készült kompozitanyagok, növényi alapú szigetelő anyagok. Bár már a múlt században is vályogból építettek falakat és nádból tetőt, de ezek nem voltak időtálló műszaki megoldások.
Viszont az utóbbi pár évben a finnek kitaláltak egy olyan karbonnegatív betonadalékszert, ami képes a levegőből megkötni a széndioxidot, és azt raktározni. Emellett a cement helyett más összetevőket alkalmaznak kötőanyagként, például az ipari gyártási folyamatok során megmaradt salakot vagy biohamut. Ez a megoldás lényegében 45%-kal tudja csökkenteni a beton szén-dioxid kibocsátási értékeit a hagyományos eljáráshoz képest, ráadásul a beton köbméterenként még 60 kilogram széndioxidot el is nyel. Ez azt jelenti, hogy a beton az életciklusa során több szén-dioxidot köt meg, mint amennyit felhasznál.
Véleményem szerint ezt a szemléletet és technológiát kell átültetni más anyagok gyártási folyamataiba is, hiszen az épített környezetnek kell a legnagyobb szénnyelővé válnia egy környezetbarát módon működő civilizáció megteremtéséhez, mivel az építési alapanyag az emberiség által legnagyobb mennyiségben előállított anyag a világon.
– A digitalizáció megjelent az ingatlanszektorban és az építőiparban is. Milyen folyamatokat segíthet és hogyan járulhat hozzá a fenntartható működéshez?
– Azt látjuk, hogy a dinamikusan fejlődő PropTech ágazat egyre nagyobb teret nyer Magyarországon is. Növekszik az érdeklődés olyan szoftveres megoldások iránt, amelyek könnyebbé, de fenntarthatóbbá is teszik a vállalati működést. A digitális eszközökkel és adatgyűjtő technológiákkal IoT eszközök segítségével mérhetjük például a vízhasználatot, vagy a hűtés-fűtési rendszereket, okos épületirányítási rendszerekkel a világítást lehet szabályozni, ami csökkenti az üzemeltetési költséget és az energiahasználatot.
Társadalmi szempontból a digitális működés lehetővé teszi a rugalmas munkakörülményeket, távoli munkavégzést, a munkaerőfejlesztést és az oktatást. Ez pedig elősegítheti a szakmai fejlődést és a munkavállalói elkötelezettséget. Irányítási szempontból pedig a modern ERP rendszerek és a big data-szoftverek segítenek a jó és optimális döntések meghozatalában, KPI-ok meghatározásában, amelyekkel prognosztizálható, mérhető és visszaellenőrizhető a tevékenységünk minden részlete. Mi elkötelezettek vagyunk abban, hogy egységes séma szerint dolgozzunk alkalmazkodva a trendekhez, és abban látjuk a jövő sikerének kulcsát, hogy ezekkel az eszközökkel stabilan biztosított minőségben, határidőn és költségen belül tudjuk tartani a projekteket.
– Divatos kifejezés lett a körforgásos gazdaság, amelyhez kapcsolódik az építőipar. Itt milyen tevékenységekről beszélhetünk?
– A körforgásos gazdaság lényege, hogy a termék, vagy épület az életciklusa végén hogyan kerül vissza a gazdaság körforgásába. Ezt ún. „lezárt” anyagkörforgásnak hívjuk. Ennek érdekében számos új szemlélet honosodott meg az anyaggyártás és -újrafelhasználás, illetve újrahasznosítás terén. Az újragyártás során érdemes a gyártástechnológiát is zöldíteni (pl.: zöld hidrogén alkalmazása az acélgyártásban, amihez az elektromos áramot megújuló energia biztosítja). Emellett viszont az iparágnak nagy hangsúlyt kell fordítania arra is, hogy maga az épület már a tervezési szakaszban úgy jöjjön létre, hogy az a későbbiekben akár modulárisan szétszedhető és újraépíthető legyen, a bontás során pedig ne keletkezzen károsanyag.
Én a jövőt abban látom még, hogy környezetbarát anyagokat fogunk alkalmazni, amit az egyre jobban elterjedő EPD – azaz Környezetvédelmi Terméknyilatkozat – fog hitelesíteni. Ez beépül majd a dokumentációba, csakúgy mint régebben a CE tanúsítvány- és teljesítménynyilatkozatok.
– Ha a hétköznapi munkától eltávolodunk kicsit, akkor fenntarthatósági szempontokat előtérbe helyezve mire, és meddig terjed ki egy építőipari vállalat felelőssége, perspektívája és feladata?
– Összességében a globális felmelegedés elleni küzdelem arra irányul, hogy a Földet minél jobb állapotban hagyjuk gyermekeinkre, hogy az élhető bolygó kifejezés ne csak szavakban nyilvánuljon meg, hanem a hétköznapi tetteinkben is. Ez nem csak a cégekre, hanem minden egyénre vonatkozik – hétköznapi hősökre van szükség. Mivel az építőipar meghatározó gazdasági ágazat a nagyvilágban, és a legnagyobb hatással van az ember alkotta civilizációra, életterére, ezért a piaci szereplőknek együtt kell tenni nap mint nap azért, hogy minél több környezetbarát, és fenntartható technológiákat alkalmazzunk, és így az életminőséget emeljük, és egyúttal megőrizzük az utókornak.
Nincs megállás, minden egyes nap innovációban kell gondolkodnunk, folyamatosan tökéletesíteni kell a munkamódszereinket, a felhasznált anyagokat és a technológiákat. Nem csak a napi rutin kell, hogy ösztönözzön minket, hanem szinte felfedezőként új utakra kell indulnunk, ami mindannyiunk épített környezetét még élhetőbbé teheti. Az élethosszig tartó tanulás, és élenjárás az innovációban, ez fogja megadni az esszenciáját a következő évek sikeres vállalkozásainak.
