Hirtelen újultak meg Magyarország várai. De jobb későn, mint soha!

Örök téma Magyarországon, hogy mit kezdjünk a romos műemlékeinkkel, a térdig érő romokkal. Gyakran halljuk a velencei chartát, miszerint hagyni kell az „omladékokat”, hogy fölötte lamentálva búsongjunk a múlton, és persze dicsérni kell például az 1960-as évek úgynevezett rekonstrukcióit. Mások szerint lehetőség szerint érdemes megújítani a múltunk dicső helyszíneit, köztük a várakat, és turisztikai látványossá tenni őket.

A jelenlegi állami stratégia az utóbbit támogatja, ezért a lehetőségek szerint a várak egy részét különböző formában és felfogás szerint rekonstruálják. Persze ez függ attól is, hogyan tudták dokumentálni a vár korábbi fázisait, eredeti állapotát, és ezekhez kapcsolódva strukturálisan mennyiben volt lehetséges a megújítás.

Jól tudjuk, hogy a váraink sanyarú sorsa számos okra vezethető vissza. A török háborúk idején nagy rombolás jellemezte a védelmi struktúrákat oda-vissza, felvonulási terepként használták a nagyhatalmak Magyarország területét vagy százötven évig, majd a Rákóczi-szabadságharc alatt a labancok és kurucok is éltek a robbantások taktikájával, hogy az adott erősség ne kerüljön az ellenség kezére.

Emellett az alföldi adottságok miatt a sík területen emelt várak sem kőből épültek, így könnyen az enyészet lett a sorsuk, még akkor is, ha épp nem robbantották fel. Sok esetben a népek hordták el az építőanyagot, hogy saját házukat ebből építsék fel, sőt, az is előfordult, hogy kiváló állapotban érte meg a vár a 18-19. századot, de ekkor jött egy villámcsapás, mint például Csesznek esetében.

 A program előre halad, nem hátra, néha oldalra

Jó pár éve meg is hirdették a Nemzeti Várprogramot, ma már Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram néven emlegetik. Eredetileg 2015-ben három fázisban 32 vár helyreállításával számoltak, ez a szám szépen redukálódott az évek során. Nyilván számos okot említhetünk, egyrészt a pénz hiányát, másrészt az eredeti dokumentáció hiányát, légvárakat pedig kőből nem akartak felhúzni. Plusz talán a régi vágású szakemberek véleményét is kompenzálták a redukált programmal, miszerint hagyni kell a romokat úgy ahogy vannak, az se számít, ha a természet erői szétrepesztik a maradékot.

Szerencsére azért ezen túljutottunk, és az országban folyamatosan különböző mértékben újulnak meg a várak. Dunántúlon említhetjük a mosonmagyaróvári és a kőszegi várat, vagy éppen a Balaton-felvidéken a sümegit és a partmenti szigligetit. Tolnában az ozorai téglavárfalat már korábban visszaépítették. Kicsit Budapest felé kozmetikázták a csesznekit, a csókakői is szépen megújult, bár itt a visszaépítést jelző elkülönítő anyaghasználat egy tarka tehénre emlékeztet várba oltva.

Az ország keleti felén a turizmus nagyot lendíthet az életszínvonalon, plusz új munkahelyeket teremthet, ezért volt jelentős a hollókői, a füzéri, a boldogkőváraljai, a regéci, a szögligeti vagy éppen a diósgyőri vár megújítása. De az ónodi várral is vannak tervek, sőt, a délvidékre utazva, a gyulai várról is már elkészült a prezentáció a megújítással kapcsolatban. Ellenben nem sokat tudunk Kerekiben Fehérkőváráról vagy éppen a csobánci várról. Drégelyről sem sokat hallani, reméljük, majd egyszer lesz pénz és akarat, és ezek is megújulhatnak részlegesen a lehetőségek szerint.

 Most jött egy kis dömping

Most pedig a választások előtt logikusan eljött az átadások ideje, és ez persze a várprogramot is érinti. Nézzük, hogy miről hallottunk az elmúlt napokban! A füzéri várat már átadták korábban, de még nincs kész, folyamatosan újulnak meg további részek, és a politika természetéből fakadóan minden új elem átadást igényel. Most például bejelentették, hogy a megújult vár húsvétkor újra megnyitja kapuit a látogatók előtt. Felépült az úgynevezett Alsóvár, megújult a Felsővár várkápolnája, palotaszárnya és alsóbástyája.

Ez már amúgy kész volt és tényleg fantasztikus. A jövőben pedig a Felsővár teljes rekonstrukciójára következik, hiszen vannak még omladozó falak, plusz lesz egy rendezvénytér is a vár udvarán magasodó domb helyett. A teljes helyreállításra 2026-ig kerül sor, és ez valóban kuriózum lesz a magyar történelem és építészet történetében.

Egy-két napja átadták a felújított somlói várat is a Balaton-felvidéktől északra elhelyezkedő borvidéken, ami persze csalóka, hiszen meglehetősen részlegesen toldozgatták az erősséget a lehetőségek szerint. Nehogy azt képzeljük, hogy most ott egy kompakt vár figyel: a jelenlegi rekonstrukcióban a délnyugati kaszárnyaszárny és az oda vezető híd, a sütőház újult meg, interaktív kiállítást rendeztek be, valamint megerősítették az alsóvárat.

Végezetül még egy jó hír a Balaton-felvidékről, hiszen nyártól a teljes nagyvázsonyi Kinizsi vár látogatható lesz, ahol a mostani fejlesztés eredményeként visszaadták az erőd egykori küllemét. Megújult a várudvar és egyes falszakaszok, részlegesen visszaépítették a palotát, a lakótornyot is megerősítették. Sokaknak persze nem tetszik a rekonstrukció, de hát ez már csak így van a 10 millió futball-, pandémia- és háborús szakértő országában.

Fotó: Füzéri vár