Magyarország jelentős épített örökséggel rendelkezik, az építészet a nemzeti öntudatnak is fontos része, de a gazdasági érdekek már a 20. században háttérbe szorították az esztétikai szempontokat, az egyediséget, helyettük a funkció és az egységesség került központi helyre. A következő évtizedek egyik alapkérdése az lesz, hogyan alakulhat az építészet jövője, hogyan épüljön Magyarország és Európa.
Az építészet és az építészetpolitika alakulását érdemes minél szélesebb körben megvitatni, a jövőt meghatározó vízióknak pedig sokféle szemléletmódot és tapasztalatot kell egyszerre figyelembe venniük. Amikor építészetről esik szó, abba művészeti kérdések éppúgy beletartozhatnak, mint a lakhatási vagy ingatlanpiaci szempontok.
Összetett hivatás ez, amelynek sokféle érdeket kell egyszerre figyelembe vennie, folyton új kihívásokkal szembesülve. Manapság pedig a fenntarthatósági elvárások, a lakhatási kihívások, a klímaváltozás hatásai állítják újabb nehézségek elé az építészeket – mondta Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építészeti államtitkára az államtitkárság szakmai konferenciáján.
Lánszki Regő hangsúlyozta, hogy a kormány fontos döntést hozott két éve, amikor a legmagasabb szintre, önálló minisztériumhoz rendelte az építészeti szakmai ügyek felügyeletét. Úgy vélte, változtatni kellett többek között az elavult, nem hatékony szabályozási rendszeren, amely a kreativitás rovására engedett utat üzleti érdekeknek.
Ma már az egyik legfontosabb alapelv a helyi és egyedi értékek támogatása, de nem a múlt feltámasztása érdekében, hanem azért, hogy organikusan fejlődő építészeti formák jöjjenek létre. Az építészek ma sokkal szabadabban és kreatívabban alkothatnak, a kormány pedig arra törekszik, hogy a következő időszakban színvonalas, a környezetükhöz és a magyar kulturális örökséghez illeszkedő, élhető és különleges épületek jöjjenek létre – tette hozzá az építészeti államtitkár.
Fotó: Getty Images
