Már viszonylag sokat hallhattunk a VR-ről és az AR-ről, de az XR eddig meglehetősen homályban maradt. Utóbbi a virtuális, a kiterjesztett és a vegyes valóság technológiák gyűjtőfogalma. Az építészek és a mérnökök is ezt a kifejezést használják többek között az építkezéseken világszerte alkalmazott 3D képalkotásra. De vajon hová vezet az út?
A VR-technológia (virtual reality – virtuális valóság) kiemeli a felhasználót a saját valóságából, és egy mesterségesbe helyezi át, míg az AR (Augmented Reality – kiterjesztett valóság) kiterjeszti a tényleges valóságot, vagyis további ismeretekkel bővíti a teljes képet. Az AR leggyakrabban használt módja a mobiltelefonok kamerájának képe, amelyek az applikációk segítségével további információkkal bővülnek ki. Az MR (mixed reality – vegyes vagy hibrid valóság) az AR és a VR elemeit kombinálja, vagyis a valós térbe digitális elemek kerülnek, amelyek kölcsönhatásba lépnek a valósággal.
Az XR pedig (kiterjesztett valóság – extended reality) egy gyűjtőfogalom, amely a számítógépes grafika és a viselhető eszközök által generált összes valós és virtuális környezetre utal. Az XR magában foglalja az AR-t, a VR-t és az MR-t. Bár mindhárom „valóságnak” vannak közös jellemzői és követelményei, mindegyiknek más a célja és a mögöttes technológiája.
Az XR valójában a többi megoldás továbbfejlesztett változata is, hiszen az egyik jelentős különbség az XR és a VR/AR/MR között, hogy az XR-hez nincs szükség headsetre. Sok kiterjesztett valóság-alkalmazás egyszerűen táblagépet vagy okostelefont használ a fontos adatok vagy vizualizációk kinyerésére. Azonban az AR fejhallgatók a fejlődésük ellenére sem érték el a sokak által remélt általános elfogadottsági szintet.
Jó példa erre az Apple Vision Pro fejhallgatója, amely már megjelenésekor felkeltette a figyelmet, de csak körülbelül 200 ezer darabot adtak el belőle. Ezenkívül az Apple Vision Pro-hoz hasonló fejhallgatók nem alkalmasak arra, hogy az építőiparban alkalmazzák, mert túl kényesek, nedvességre és porra érzékenyek, és még mindig kábelt és akkumulátort igényelnek. A VR fejhallgatók hosszan tartó használata pedig köztudottan megerőlteti a szemet, fáradtságot és rosszullétet is okozhat, így akár biztonsági kockázatot is jelenthet a munkahelyeken.
Bevásárolnak az óriások
Nem véletlenül a technológiai cégek jelentős tőkét fektettek az XR-be, mert azt remélik, hogy ez lesz a modern építőiparban az új szabvány. 2022-ben az Autodesk megvásárolta az XR-t fejlesztő Wild nevezetű céget, hogy új megoldásokkal egészítse ki a népszerű tervezőeszközeit. A Microsoft pedig a Bentley Systems infrastruktúra-szolgáltatóval együttműködve fejlesztette ki a saját XR-eszközeit. Ez a beruházás különféle eszközöket biztosított az építőipari cégeknek a kiterjesztett valóságban való munkavégzéshez, amelyek azonban csak akkor hasznosak, ha a cégek megfelelően ki tudják képezni a munkatársaikat.
A VR-technológiák nagyjából öt-hét évvel ezelőtt jelentek meg a piacon, és akkor még nagyrészt „játéktechnológiának” tekintették. Azóta azonban az AEC-iparág (architecture, engineering, and construction industry – építészet, mérnöki munka, kivitelezés) is egyre szélesebb körben kezdte el alkalmazni, és a fejlődés töretlen. Az AEC tartalmazza az építési projektek professzionális kezelését a tervezéstől a helyszíni kivitelezésig, és mivel a teljes életciklus magában foglalja a létesítmény tulajdonosát is különösen az üzemeltetési szakaszban (operations), ezért kiegészítve AECO iparágnak is nevezik.
Sokszor beszéltünk már a BIM szerepéről, ehhez kapcsolódva kerültek a fókuszba az AR/VR-technológiák, illetve továbbfejlesztett változatai az XR-alkalmazások, amelyeket a tervezők és mérnökök használnak annak biztosítására, hogy az építés során betartsák a tervezési előírásokat. De ez még csak a kezdet, hiszen ahhoz, hogy ez széles körben elterjedjen, a fejhallgatóknak jobban meg kell felelniük a hosszabb használatnak és a munkaterületeken uralkodó zűrzavaros körülményeknek.
Az XR-technológia fejlődik, és idővel az építőipar alapvető elemévé válik. Egyértelműen az új technológia használatával a nagy építési projektek hatékonyabbá válnak és a hibalehetőségek is csökkennek. A technológia széles körű elterjedéséhez azonban robusztusabb hardverre, felhasználóbarát szoftverre, valamint képzettebb és műszakilag hozzáértőbb munkaerőre lesz szükség.
Fotók: Getty Images
