A HuGBC idei éves konferenciájának a „Válaszút előtt – Úton a karbonmentes építés felé” címet adta. A szervezet élen jár abban, hogy hosszú távon elkötelezze az ágazati szereplőket a nulla karbon kibocsátású építés mellett. A célok megvalósításához rendszerszintű elmozduláshoz van szükség. Míg a nemzetközi és hazai stratégiák és szabályozók hosszabb távon körvonalazódnak, azonnali cselekvésre van szükség: kritikus elágazáshoz érkeztünk, mert most kell a megfelelő döntéseket meghoznunk ahhoz, hogy jó irányban mehessünk tovább az ingatlanszektor és épített környezet átalakításában.
A konferenciát Szarvas Gábor, a HuGBC elnöke nyitotta meg. Említést tett az egyre sűrűsödő klímaproblémákról, de mégis arra biztatta a jelenlévőket, hogy használják a rendelkezésre álló eszközöket az építőipar területén. Hangsúlyozta, hogy az eddigiekhez mérten a hatásos változások eléréséhez most már az eddiginél jóval erősebb együttműködésre és a pénzügyi ösztönző rendszerek kiépítésére is szükség van, olvasható a hugbc.hu oldalon.
Catriona Brady, a WorldGBC stratégiai és fejlesztési igazgatója a globális keretek hangsúlyait vette számba, hogy miért elengedhetetlen az épített környezet az Agenda 2030 szempontjából. Ágazatunk globálisan az energiaigény 34%-áért, az energiával kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátás 37%-áért, a természeti erőforrás-felhasználás 50%-áért felelős. Teljes kibocsátása 2050-re várhatóan megduplázódik. Ezzel az építőipar 100 GtCO2e beépített szén-dioxid-kibocsátással a globális karbonmérleg 25%-át fogja kitenni. Az európai épületek több mint 90%-a túl sok energiát fogyaszt, és többségük mélyfelújításra szorul. A nemzetközi szervezet az előttünk álló feladatokat összefoglalva 2023 tavaszán publikálta a fenntartható épített környezetre vonatkozó globális elveket (Global Policy Principles for a Sustainable Built Environment).
Fő feladatnak az épületek felújításának felgyorsítását, az „Energiahatékonyság az első” elv mentén az energiaigény lehető legnagyobb mértékű csökkentését mind az új, mind a meglévő épületek esetében, és az épületek teljes életciklusa során keletkező kibocsátások csökkentését emelte ki. Mindezek eléréséhez az épületenergetikai irányelv (EPBD) felülvizsgálata során a nemzetközi hálózat élén és a tagszervezeteket összefogva aktívan támogatta az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelmények bevezetését. Szintén fontos az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványok harmonizációja, a teljes életciklusra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátásról szóló jelentéstételi kötelezettség, illetve a célértékekkel és határértékekkel kapcsolatos rendelkezések.
Dr. Christine Lemaitre, a German Sustainable Building Council (DGNB) vezetője előadásának fókuszában a klímapozitív épületek álltak. Olyan minősítési rendszert kínálnak, amely a jogszabályi kötelezettségeket magasan meghaladó megoldásokra ösztönzi az építtetőket. Kiemelte, hogy a környezettudatosság nem pénzkérdés: a magas minősítést szerző épületek költségeiben nem jelent többletet a minőség. A DGNB klímapozitív épület valóságos, mért adatokkal alátámasztott nulla karbon-kibocsátást jelent. Kiemelte, hogy ebbe csak a helyi megoldások számítanak bele (kompenzálás és ellentételezés nem elfogadott). A célok eléréséhez az épület dekarbonizációs útitervét is be kell mutatni.
Dirk Bartsch, a német Berlin Hyp AG bank ESG vezetője az épületek dekarbonizációját segítő zöld finanszírozás kereteiről és megoldásairól beszélt. Az Agenda 2030, a Párizsi Éghajlat-változási megállapodás és az EU Green Deal jelölik ki a szabályozási és politikai fejlődés kereteit a fenntarthatóság területén. Ennek részét képezi a Fenntartható Finanszírozási Akcióterv és az EU Taxonómia. Így lehetővé válik a teljes gazdaság és ezen belül az építési ágazatpénzügyi erőforrásainak fenntartható tevékenységekre irányítása.
Az éghajlattal kapcsolatos jogi, műszaki, piaci és megítélésbeli kockázatok potenciális pénzügyi hatásai között kiemelte, hogy növekszik a politikai nyomás az ESG-kérdések előmozdítása érdekében. További, szigorúbb szabályozások várhatók. Ezek teljesítéséhez szükség van a megfelelő adatok és mérések dokumentálására, az EU szabványok szerinti számítások elvégzésére, illetve hatáselemzés és dekarbonizációs terv bemutatására. Előadásában kitért az egyes lépésekhez tartozó módszertani kötelezettségekre is. Az alapok megteremtése után következő lépés az ESG-tényezők beépítése a hitelezési döntésekbe.
Hazai helyzetkép
A konferencia második szekciója a hazai keretrendszert, helyzetképet mutatta be a zéró karbon építőipar felé vezető úton, amelyet Gombos Márk, az Építési és Közlekedési Minisztérium Területi Tervezésért és Építésügyi Igazgatásért Felelős Helyettes Államtitkára vezette fel. Előadásában bemutatta a Magyar Építészetről szóló Törvény hátterét, alapelveit és fontosabb változásait.
Őt követte a HuGBC szakmai koordinátora, és a World Green Building Council által kezdeményezett Advancing Net Zero projekt vezetője Huszár Daniella. Előadásában a Zéró Karbon Ajánlást és az ahhoz kapcsolódó iparági egyeztetés főbb eredményeit ismertette. A projekt fő céljai az iparági elkötelezés folyamatos képzési programokkal és tudásmegosztással. Majd a konferencia leghangsúlyosabb része vette kezdetét: az iparági jó gyakorlatok megosztása
Báthory Balázs, a Market Építő Zrt. vezérigazgató-helyettese a cég fenntarthatósági törekvéseit mutatta be. Előadását egy nagyon fontos definícióval kezdte: „A fenntarthatóság annyit jelent, hogy a fejlődés kielégíti a jelen nemzedékek szükségleteit anélkül, hogy veszélybe sodorná a következő nemzedékek azon lehetőségét, hogy kielégíthessék saját igényeiket.” A Market Építő Zrt. az első magyar építőipari cég, amely fenntarthatósági jelentést publikált 2022-ben. 2023 második felében pedig kiadták az első auditált jelentésüket, az első termék karbonlábnyom kimutatás (PCF – Prebeton), illetve klímakockázat elemzést és stakeholder felmérést is készítettek. 2025-ben pedig 2030-ig elkészítik a fenntarthatósági stratégiájukat.
Pados Gábor a WING irodafejlesztésekért felelős műszaki igazgatója a körforgásos szemlélet szerepét mutatta be az ingatlanfejlesztésben. A karbonmentes jövőképhez elengedhetetlen, hogy az épületállomány mélyfelújítása megtörténjen, és annak jelenleg 1%-ot sem elérő üteme, 3% fölé nőjön. Pados bemutatta, hogy az egykori Telefongyár épületének felújítása miért kiemelkedő példa a fenntarthatóságban. A cég tudatosan döntött az épület átalakítása és bővítése mellett az új építése helyett.
A Gizella Loft projekt keretein belül egy kiváló elhelyezkedésű épület valósut meg, a körforgásos építészet irányelveit követve, a lehető legkisebb környezeti terheléssel. Egy lenyűgöző prémium kategóriás irodaházként született újjá a régi épület. A tervezében fontos szempont volt a szerves kapcsolat megteremtése az épület és annak közvetlen környezete között. A Gizella Loft felújítási koncepciójában szerepel többek között: a nagy belmagasságú és teherbírású épületszerkezet megtartása; az épület hosszhomlokzata előregyártott vasbeton falpaneles, szalagablakos kialakításának megtartása és a gépészeti és elektromos rendszerek felülvizsgálata, és lehetőség szerinti megtartása is.
A magyar iparági jógyakorlatok bemutatását Ruzsinszki Tímea (Head of Location Management) zárta a Siemens Zrt. fenntarthatósági tevekénységeinek bemutatásával. A vállalatcsoport nagyon büszke arra, hogy keretrendszereik, folyamataik és elvárásaik is messze túlmutatnak az általános szabályozásokon. Nem kevesebb célt tűzött ki a cég, minthogy 2030-ra megvalósítja a karbonsemleges működést. Mindennek érdekében 2021-ben létrehozták a DEGREE saját keretrendszert, amely a Siemens ESG prioritásainak 360 fokos áttekintése.
A DEGREE 6 központi elemből áll és idén ismét megemelték céljaikat több területen, ezek közül legfontosabb a dekarbonizáció és a tanulás. A karbonsemlegesség és a nettó zéró kibocsátás felé vezető folyamat érdekében azt a megközelítést alkalmazzák, hogy 2025-re 55%-os, 2030-ra 90%-os csökkenést fognak elérni. A termelőtevékenységet végző gyáregységeikre és igaz ez minden egyes munkavállalóra is Németországban és Magyarországon egyaránt.
Fotók: hugbc.hu
