A magyar felhőkarcolók története, avagy mi épült meg végül

Design&build 2022-07-13

Úgy tűnik, hogy Budapest sohasem lesz New York vagy Hongkong, bár sokan a Váci útra is sorban húznák fel a magasházakat, mások Csepelen hozták volna létre a magyar Manhattant. A többség meg azt mondja, hogy örüljünk, hogy a főváros megőrizte századfordulós hangulatát, hiszen például a világ legnagyobb szecessziós műemlékállományával rendelkezünk.

Ha körbenézünk a régióban, akkor azt láthatjuk, hogy Prágában sem merednek az ég felé a gigantikus épületek, Varsónak viszont sajnos a világháborús veszteségek miatt nem volt más választása, minthogy egy modern várost húzzon fel, ahol a felhőkarcolók is megférnek. Párizsban sem mindenki rajong a zárványként megteremtett La Défense-ért, hiszen éppen a kompakt város eszméjét vágja tönkre.

Érdemes még az elején leszögezni, hogy a 150 méternél magasabb épületeket nevezik felhőkarcolónak, az alatt magasházról vagy toronyházról beszélünk. Budapesten 90 méternél magasabb házak nem épülhetnek, 65 méter fölött pedig tervtanácsi engedély kell, hogy ne befolyásolják a történeti értékkel bíró épületeink látványát, mint például a templomok vagy éppen az Országház (96 méter). A kivételek közé esett a Mol Campus, amely már korábban megkapta az építési engedélyt a 120 méteres magasságra.

Budapest az elmúlt közel 100 évben nem tudott zöld ágra vergődni a magasházakkal. Számos terv született, végül semmi sem valósult meg. Az 1920-as években Gregersen Hugó tervezett piramisra emlékeztető „manhattani” felhőkarcolókat a belváros olyan pontjaira, mint a Rókus kórház vagy a Károly körút. A harmincas években is felbukkantak ilyen tervek, Lechner Jenő például a magyar történelem – százharminc méteres – tornyát álmodta a Dunapartra.

Később úgy tűnt, hogy az új Városháza-tervpályázaton győztes Kertész K. Róbert és Weichinger Károly toronyépülete megvalósul, de ekkor kitört a második világháború. Azért néhány kisebb-nagyobb épület elkészült, mint például a tizennyolc emeletes Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) palotája a Fiumei úton, amelynek tornyát azonban 1969-ben lebontották, mivel porózus bauxitbetonból készült.

Eredetileg még 1912-13-ban épült meg az OTI baloldali szárnya a Budapesti Kerületi Munkásbiztosító Pénztár székházaként. Azonban az 1928-ban bevezetett kötelező biztosítás intézményeként létrehozott OTI-nak nagyobb székházra volt szüksége, ezért 1930-31-ben felhúzták az intézmény jobboldali szárnyát is. A két épülettömböt pedig úgy kapcsolták össze, hogy megépítették az ország első toronyházát is.

Az ötemeletes épület fölé magasodó 18 szintes torony összehangolta a régi és az új épületszárny közötti szintkülönbséget is. 1966-ban azonban váratlan fordulat történt, amikor egy alapos vizsgálat után kiderült, hogy a torony felső szintjeinek szilárdsága veszélyes mértékben csökkent. Végül a bauxitbetonból épített 1450 tonna súlyú toronyrész hét emeletét visszabontották, és a megmaradó 10 szintet pedig megerősítették.


Forrás: Fortepan - OTI-torony

Újabb viták lángoltak fel

A háború után a szocialista világrendben is fellángolt a vita, hogy épüljenek avagy sem magasházak a fővárosban. Egyesek szerint a magasházak oldhatnák a Budapestet jellemző „unalmat és sivárságot” a nagyobb sugárutak csomópontjain, mások ellenben a felhőkarcolókat a kapitalista városrendezés szimbólumainak tartották.

Azért a különböző előregyártási technológiával készülő lakótelepek mellett néhány magasház csak megépült, mégha ezek meglehetősen távol is vannak a felhőkarcoló fogalmától. Józsefvárosban 1965-ben három, tizenhat emeletes házat húztak fel, Újpalotán tíz évvel később elkészült a 68 méteres, Nyírpalota úti toronyház, majd 1976-ban átadták a SOTE 1976-ban emelt 89 méter magas épületét, amely azóta is áll az Üllői út mentén. A hatvanas évek vége felé pedig már látható volt a Budapest Körszálló 64 méteres egyedi tömbje a Városmajor mentén.

A Nyugdíjfolyósító 73 méternyire nyúlik az ég felé a Váci úton, a közelben ott van a Rendőrpalota is 62 méteres magasságával, amely persze jóval később épült fel. A Schönherz-kollégium 67 méteres az Irinyi József úton az Infopark mellett, amit 1981-ben adtak át, vagy például ott volt a 61 méteres Vízmű-székház, amelynek helyén már a Skanska építi az új irodakomplexumát.

A hetvenes években az újabb általános rendezési tervben már lemondtak arról, hogy magasházakat építsenek Budapest belső negyedeiben, hiszen ezzel megváltoztatták volna a Duna-völgy világörökségi sziluettjét.  A rendszerváltás óta azonban több irodaház is kiérdemelte a magasház fogalmát, amelyek az Árpád-híd pesti hídfője mentén épültek meg (Europa Tower, Duna Tower, Agora Budapest). 

Kiemelkedik persze a Mol Campus, amely sok helyszínről látszódik, de mivel a Lágymányosi öböl partján épült meg, így közvetlenül nincs kapcsolatban a világörökségi látványvilággal. A GTC is tervezett egy közel 90 méteres irodakomplexumot a Rendőrpalota közelében, azonban a fejlesztő azóta már más projektben gondolkodik.

Címlapkép: Agora Budapest

Partnereink