A magyar műemlékállomány meglehetősen sok megpróbáltatásnak volt kitéve az elmúlt évszázadokban. Különösen a történelmi váraink sínylették meg az időt, hiszen a különböző korokban jelentős rombolásnak lehettek a szemtanúi. A török időkben, majd a Rákóczi-szabadságharc okán, és még később is az időjárási viszontagságok vagy a gondos gazda hiánya miatt folyamatosan romlott híres váraink állaga. Majd jött a Nemzeti Várprogram, amelynek egy része megvalósult, azonban a válság különböző hullámai sok projekt esetében felülírták az eredeti terveket. Legalábbis egyelőre.
Eredetileg a 2015 júliusában kihirdetett Nemzeti Várprogramról szóló kormányrendeletben több mint 30 várat nevesítettek, később már csupán 15 várról beszélhettünk. Az indulásnál 25 milliárd forintos költségvetés állt rendelkezésre, amely összeg ma már teljesen anakronisztikusnak tűnik, de később persze a finanszírozási volument is emelték.
Akkoriban 17 helyszínen terveztek komplex fejlesztést, így a Nemzeti Várprogram kiemelt helyszínként nevesítette Esztergomot, Visegrádot, Gyulát, Egert, a soproni várfalat és a múzeumnegyedet, illetve Diósgyőrt. Időközben azonban számos erődítmény kikerült a programból, vagy legalábbis a megvalósítást későbbre halasztották. Jó néhány vár a programtól függetlenül újult meg részben, sőt, az is elfordult, hogy több forrásból kapott pénzt egy-egy projekt, vagy kombinálták a programot a korábbi renoválási munkálatokkal.
Szintén fontos tényezőként merült fel, hogy az előzetes régészeti feltárások milyen mélységig tudták rekonstruálni az adott erősség eredeti elrendezését és épületeit, hiszen ezek alapján lehetett megkezdeni a visszaépítést, illetve a romok kiegészítését. Egyes helyszíneken a teljes visszaépítést-rekonstrukciót támogatták, máshol jelképes megújításokra került sor, így például az elburjánzó növényzet kiirtására és bejárható sétányok kiépítésére a romok körül.
Időközben a program a Nemzeti Kastély- és Várprogram elnevezést kapta, és érzékelhetően a hangsúly eltolódott a kastélyok irányába. A Széchenyi 2020 program keretében 18 kastély és 12 vár megújítása szerepel a célok között.
Eredeti vagy hamisítvány?
A kastélyok esetében szerencsére nem fedetlen falakról és romokról beszélhetünk, hanem rosszabb állapotú épületekről, amelyek amúgy sem 500–800 éves műemlékek, hanem többnyire 200–300 évesek, így jól dokumentálva vannak az alaprajzok és a belső terek. Egy vár esetében azonban meglehetősen nehéz meghatározni az eredeti elrendezést, néhányan éppen ezért hamisításról beszélnek.
Sokan azt sem veszik figyelembe, hogy nincs „eredeti” vár, hiszen a katonai technika és a stratégiai-taktikai megoldások fejlődésével párhuzamosan folyamatosan alakultak, formálódtak ezek az erősségek, új védelmi objektumokkal látták el a várakat, jelentős átalakulások zajlottak akár évszázadokon át. Vagyis a várak a fénykorukban szinte „élő szervezetek” voltak, amelyek evolúciója az adott történelmi kor színvonalának megfelelően alakult.
Mindenesetre már jó néhány tapasztalattal rendelkezünk a felújítások kapcsán. Így a füzéri várat sokan hitelesnek tartják, akárcsak a diósgyőri vár első felújítási fázisát, míg a miskolci erősség újabb renoválási üteme a mai anyaghasználat miatt nemigen nyerte el a nagyérdemű tetszését. Illetve utóbbi esetében statikai problémák is felmerültek, a plusz források pedig a válság kellős közepén lassan érkeznek. Szakmai és laikus viták kereszttüzében állnak a váraink, erre jó példa a már említett füzéri vár felújítása: építtetői Pro Architectura-díjat és Citrom-díjat is kaptak egyszerre.
A Balaton vonzáskörzete
Magyarországon számos régióban zajlanak rekonstrukciók, sok erősség található a török korban kialakult végvárrendszerben, míg mások anno egészen más helyszínen épültek. Most a teljesség igénye nélkül fókuszálunk a fejlesztésekre. A Balaton környékén is jelentős felújítások zajlottak, a Balaton-felvidéken a sümegi vár már évtizedek óta szépül. Az első nagy felújítási körben, 2009–2011 között, megújultak a tornyok, a várkápolna, a teljes tetőszerkezet, és megerősítették a bástyákat, renoválták a falakat. Azóta is számos épületrész megújult, és a mai napig folyamatosan fejlesztik az erősséget.
A tó közvetlen közelében, Szigligeten az ezredfordulót követően nagyobb sebességbe kapcsoltak a rekonstrukciók, majd 2013 végére fejeződött be a következő nagy ütem. Többek között zárhatóvá vált a vár, amely a turisztikai hasznosítás fontos mérföldköve. Azóta folytatódott a részleges rekonstrukció, fedést és oldalfalakat kaptak egyes terek, sőt, már a magasabb épületek is kezdenek hasonlítani az eredeti formavilágukra.
A Balaton-felvidéken Kinizsi Pál törökverő hadvezér híres erőssége, a nagyvázsonyi vár is részben megújult. A tervezett átalakítás látványosan a palotaszárnyat és a tornyot érintette, de itt a visszaépített árkádíves loggiasor váltott ki ellenérzést. Természetesen ízlések és pofonok, és ehhez járulnak még a szakmai viták, vagyis egy várfelújítás komplex kérdéskör, amelyet szinte lehetetlen minden igényt kielégítően megválaszolni.
Még északabbra a dobai Somlói vár meglehetősen romos állapotban maradt ránk, így a megújítások is részbeni fejlesztést tartalmazhattak. 2022-ben az erősségben megújult a délnyugati kaszárnyaszárny és az oda vezető híd, a sütőház, ahol interaktív kiállítást rendeztek be, valamint megerősítették az alsóvárat.
A Kelet-Bakonyban található cseszneki várban szintén zajlottak munkálatok, de itt nagyon messze vagyunk attól, hogy a teljes várat újjáépítsék. Pedig itt viszonylag könnyebb dolgunk van, hiszen jóval a török idők után egy villámcsapás rongálta meg az erődítményt 1750 körül, amelyet aztán a tulajdonosok elhanyagoltak. A 2015-ös felújítási munkák során az alsóvár területén felépült az új fogadóépület, helyreállították az alsókaput, a felvezető út melletti támfalat és a keleti lezáró falat. Bízzunk a további fejlesztésekben!
Haladva Budapest felé, a várpalotai Thury-vár esetében is látványos a megújulás. Az első felújítási szakasz még 2011-ben fejeződött be, melynek keretében a vár belső terei újultak meg – a kiállítóterek, illetve a konferenciaterem –, de azóta is számos beruházás történt. Az Európa Kulturális Fővárosa címet elnyerő Veszprémben szintén nagyszabású felújítási munkálatok kezdődtek, 18 műemlék megújítása a cél a várnegyedben.
A közeli Székesfehérvár fölött, Csókakő esetében már korábban jelentős felújítások zajlottak: még 2013-ban készült el az új kaputorony a működő felvonóhíddal, majd 2014-ben átadták a kápolnát is. A kaputorony mellett megújult a hozzá kapcsolódó délnyugati várfalszakasz pártázattal, fa gyilokjáró folyosóval és feljáróval. Itt is törésvonalak keletkeztek a felújítás filozófiájával kapcsolatban, hiszen a romokhoz épített új részek elütnek, szinte hangsúlyozzák az utólagos toldást.
Egy pillanatra tekintsünk a Balaton déli vonzáskörzetére is, ahol alig maradtak romok, éppen ezért érdemes kiemelni a Kerekiben található fehérkői várrom környékének megtisztítását és az odavezető sétányok, valamint egy pihenőterasz kiépítését.
Észak-keleten sem ülnek a babérjaikon
A magyar tenger vonzáskörzete mellett az északkelet-magyarországi régióban zajlanak jelentős várfejlesztési programok. Az egri vár felújítása is évek óta zajlik, amely szerencsére elég jó állapotban volt a többi romos erősséghez képest. Az elmúlt években fontos beruházások készültek el a létesítmény falai között: többek között megújult és látogathatóvá vált a Szép bástya, a Török kert, helyreállították a kálváriát, létrejött egy új sétány, nagy jelentőségű fejlesztés történt a kazamatákban is, illetve helyreállították a Zárkándy-bástyát.
Felújították részlegesen a siroki várat is Eger közelében, így már zárható lett az építmény és több látványosság is fogadja az érdeklődőket. Barlangvárnak is hívják, amely különleges megoldásokkal épült, hiszen nemcsak a várhegyen, hanem a vár belsejében is kialakítottak helyiségeket. A riolittufából álló hegy gyomrába hatalmas járatokat, lépcsőket és termeket vájtak.
A diósgyőri várat is felújították, részben már korábban, különösen a lovagterem sikerült látványosra. Azóta hatalmas lendülettel folytatódtak a megújítási munkálatok. Már a külső várfalak is visszaépültek, de itt jelenleg statikai problémák merültek fel, és az esztétikai megjelenésük sem váltott ki csodálatot. Ha teljesen elkészülne a vár, akkor a Nagy Lajos király idejében virágkorát élő lovagkultúra elevenedhetne meg.
A távolabbi Kisvárdán sem tétlenkednek, a beruházás keretében elbontották a vár 20. században épült részeit, konzerválják a várromot, valamint egyes részek megújulnak. A szlovák határ mellett elhelyezkedő Szádvár részleges megújítása is megtörtént, új sétányokat, lépcsőket alakítottak ki, így a hatalmas területen elhelyezkedő rom bejárható. A vár kálváriáját ismerjük: már majdnem elnyelte a természet, és végleg az enyészeté lett, amikor várbaráti kör alakult, és fokozatosan szabadították ki a romokat.
Ismét haladjunk Budapest felé! Világörökségi helyszínen, Nógrádban található a hollókői vár, amely igazi kuriózum az erősségek között, hiszen magas falaival egy lovagvárat formál a maga romantikus sziluettjével. Itt is folyamatosak a felújítások, többek között látogathatóvá vált a 700 éves Öregtorony, a felső várban visszaállítottak számos teret, míg az alsó várban a 16. században épült gazdasági épületek is részben megújultak. A cél az volt, hogy egy autentikus, 14–15. századi várképet és váréletet mutathassanak be.
Zemplén vadregényes tájain
Az Északi-Középhegységen belül érdemes külön is kiemelni Zemplént, amely jó néhány csodálatos várral büszkélkedhet. A már többször említett füzéri erősség felújításának első üteme 2016-ra valósult meg, majd pár év múlva a második ütem is befejeződött. Nemcsak a falakat és a tetőket húzták fel, de a látogatók számára megelevenedik a középkori hangulat is.
A közeli regéci erősség, II. Rákóczi Ferenc gyermekkorának színhelye is épül-szépül. Az öregtornyot már korábban helyreállították, ahonnan pazar kilátás nyílik a környékre, később pedig a vár reneszánsz palotájának rekonstrukciójára és a csatlakozó épületrészek állagvédelmére került sor.
Boldogkőváralján pazar látványt nyújt a sziklákra ültetett erősség. Itt 2012-ben zajlottak jelentősebb felújítási munkálatok: lefedték a palotaszárnyat, helyreállították a szárazmalmot, a háromszögű torony védőfedést kapott, rekonstruálták az északi védművet és az alsóvár kapuját. A lovagteremben a teljes magyar történelmet bemutató ólomkatona-kiállítást láthatnak az érdeklődők, ez Közép-Európa legnagyobb ilyen látványossága.
A szerencsi Rákóczi-vár szerencsére jobb állapotban vészelte át a történelem viharait, mint más erősségek. Még 1979 és 1991 között felújították, késő reneszánsz stílusúvá formálták az építményt. A 2011-es renoválási munkálatok során átalakították a szállodaként működő külső vár helyiségeit, és a teljes épületen kicserélték a tetőzetet. Most pedig a várkert megújítása van soron. Emellett a közeli sárospataki várban is fejlesztéseket terveztek, hogy erősítsék a turisztikai vonzerejét. Ez utóbbi vár a Vörös-toronnyal együtt már eleve jó állapotban fogadhatta eddig is a turistákat.
Más helyszíneken is szépülnek a várak
A fentieken kívül még számos helyszínen zajlanak felújítások. A mosonmagyaróvári projekt esetében alapvetően a turisztikai funkciót fejlesztették, hiszen a belső várat a múlt megőrizte a jelen generációinak. Itt a kivitelezési munkálatok során egyebek mellett megvalósult a földszinti területek funkcionális átalakítása, illetve a homlokzatok részbeni felújítása.
Sopronban a városfalat újították meg több helyen, sőt, a közeli Kőszegen is zajlottak munkálatok. A kőszegi vár funkcióbővítő felújítása 2012 és 2015 között két ütemben zajlott. A munkálatoknak köszönhetően megújultak a történelmi épület belső terei, homlokzati része, valamint a turistaszállónak is használt szárnya.
A Balatontól délkeletre, a Duna irányában újabb gyöngyszemre bukkanhatunk, hiszen Ozorán található a reneszánsz Ozorai Pipo-várkastély. Még 2002-ben került sor a várkastély teljes restaurálására. 2014-ben folytatódtak a felújítási munkálatok, majd elkészült a második ütem, amelynek keretében helyreállították az egykori várfalat és szárazárkot, hidat alakítottak ki, létrehozták az Esterházy Fogadóközpontot. A remények szerint a közeli simontornyai várban is felújításokat láthatunk majd.
A Dunántúl déli részére látogatva a siklósi vár is kompakt módon megmaradt az utókornak, már A Tenkes kapitánya című ifjúsági sorozatban láthattuk, hogy nem romokról beszélünk. A vár rekonstrukciós munkálatai több fázisban, 2007 óta tartanak. A fejlesztések első szakaszában a déli, múzeumi szárnyat felújították, valamint a keleti szárny műemléki helyreállítása is megtörtént. A második szakaszban a gyilokjárókat, a várkápolnát, a Barbakán-kaput és a felhajtót újították fel. A fejlesztések harmadik, 2013–2015 közötti fázisában megújult a vár északi szárnya, így az épület külső homlokzata egységessé vált.
Tavaly befejeződött a szigetvári vár fejlesztése is, hiszen a Dél-Dunántúl egyik legmeghatározóbb, 2016 óta a Nemzeti emlékhely címet viselő műemlékén elvégzett beruházások során megújult a várkert, a várfalsétány, különleges, interaktív kiállítást építettek, sőt, a korábban használaton kívüli kazamata épületébe is új múzeumi funkciókat telepítettek.
Az Alföldön található várak közül szinte mindegyik megsemmisült vagy az országhatáron kívülre került. Így a bácsi, az aradi vagy a nemrég felújított nagyváradi vár jelenleg más országok számára vonzzák a turistákat. A korábbi alföldi várak közül a szegedi, a szolnoki vagy éppen a tokaji az enyészeté lett, viszont megmaradt a gyulai téglavár. Ezért is lenne látványos, ha az eredeti tervek szerint helyreállítanák a külső várat: a védműveket, a falakat és a tornyokat.
Végezetül említsük meg a visegrádi erősséget, amely Magyarország egyik leghíresebb látványossága, és már a kezdetektől fogva tervezték a program keretein belül a megújítását. Itt számos elemet említhetünk, ennek jegyében 2022-ben Visegrád 700 címmel történelmi jelentőségű kormányzati programot jelentettek be.
A visegrádi királytalálkozó 700. évfordulójára, 2035-re megújul a Fellegvár, a Királyi palota, az Alsóvár, a Salamon-torony, a völgyzárófal és a vízibástya. Ráadásul az erődrendszer két pontjának összekapcsolásával teljesen átjárhatóvá teszik a területet. A királyi palota egykor lovagi tornáknak helyet adó területe közparkként születik újjá, megújul a műemlékegyüttes közvetlen környezete, létrehoznak egy új konferencia- és rendezvényközpontot.
Mire jó a várfelújítás?
Fontos szempont az építkezéseknél, hogy az adott vár fellendítse a könyék turizmusát, mindemellett megfelelő minőségű programot kínáljon az ide érkezőknek, így legyen igényes kiállítás, bemutatóterem vagy éppen vendéglátási opció. Elég megnéznünk a közeli cseh várakat, ahol elképzelhetetlen, hogy a falak között vagy mentén ne legyen egy étterem, kávézó, söröző.
Ha pedig hátrányos helyzetű régióban található az erősség, akkor a cél az, hogy a helyi gazdaság egyik ösztönzője, zászlóshajója lehessen. Ezért is fektetnek nagy energiákat az észak-magyarországi erősségek felújításába, legyen az Füzér, Boldogkő, Regéc vagy Diósgyőr. Mindemellett egy ilyen típusú történelmi épületegyüttes megújítása identitásképző elem is a helyiek mindennapjaiban. Hiszen büszkék lehetnek ezekre a több száz éves műemlékekre, amelyekhez az ősök dicső tettei kötődnek, és a megújulásuk egy egészséges jövőképet is szimbolizál mind az itt lakók, mind az ide látogatók számára.
Képek: Getty Images. Borítókép: Siklós. Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram Facebook-oldal
