Egyes városokban a központi üzleti negyedet pénzügyi negyednek is hívják, de ez általában ott igaz, ahol a pénzügyi szektor jelentős szerepet tölt be a belvárosi irodapiacon. Sok helyen a CBD a város központi területein helyezkedik el, mint például New Yorkban (Manhattan), míg máshol a történeti belváros eredeti térszerkezetét megőrizték, és egy másik lokációban alakították az üzleti negyedet, mint például Párizs (La Défense) vagy Mexikóváros esetében.
Ilyen értelemben Budapesten sincs a belvárosban koncentrált üzleti negyed, hiszen a historikus műemlékállomány erre kevesebb lehetőséget biztosít. Másrészt a régi bérpaloták műszaki adottságai vagy éppen térszerkezete sem engedi meg sok esetben az ilyesféle hasznosítási módokat. A közlekedési anomáliákról már ne is beszéljünk.
A központi üzleti negyedek jelentős logisztikai kérdéseket vetnek fel egy-egy nagyváros életében, hiszen koncentráltan egy viszonylag kis területre kell eljuttatni nap mint nap emberek jelentős tömegét. Sőt, a munkaerő mellett az áruk szabad mozgását is biztosítani kell, amely az itt dolgozók ellálását garantálja.
London
Presztízs és brand
A CBD-k nagy mértékben változnak városonként, míg például New Yorkban és San Franciscóban a tömegközlekedés a preferált megközelítési lehetőség, gondoljunk csak a számtalan filmre, ahol a kertvárosok tehetős népe az elővárosi közlekedési rendszert veszi igénybe; addig más városokban az autós megközelítés a preferált.
A mai metropoliszokban szinte már művészet megteremteni a fenntartható mindennapok világát. Ezért nem véletlenül, ahogy már említettük, sok helyen a CBD különbözik a kulturális vagy történelmi városmagtól. Sőt, sok nagyvárosban több üzleti negyedet is kialakítottak.
A CBD nem csak dolgozók tízezreinek biztosít munkahelyet viszonylag kis területen, hanem összességében egy brandet is jelent. Az adott központi üzleti negyed identitást nyújt az itt bérlő vállalatok és dolgozóik számára, sőt, számukra presztízs is lehet ilyen területen tevékenykedni, hiszen egyfajta minőséget, kiváltságot és színvonalat jelent.
Az üzleti negyedek nem csak gazdasági erőterek, hanem politikai és kulturális értelemben is meghatározói egy-egy településnek. Nem véletlenül sok helyen a város sziluettjét leginkább a CBD-ben található épületek együttese határozza meg, így nem csupán az üzleti negyed, hanem a település márkaépítésében is szerepet játszanak.
Tokió
Változó idők
Az elmúlt években azonban a központi üzleti negyedek a modern várostervezés- és irányítás kísérleti terepei lettek, hogy a túlzsúfoltság ellenére élhetőek maradjanak ezek az életterek. Így például autómentes területeket jelölnek ki, sőt, a diverzifikáció jegyében az üzleti negyedek monofunkcióját egyre inkább lakóházakkal oldják, hogy ne ürüljenek ki este, és ne keltsék egy halott városrész benyomását a munkaidőn túl.
A pandémia és a home office előretörése szintén új dolgokat hozott a felszínre, hiszen egyre több dolgozónál szűnt meg a napi ingázás a kertvárosokból az üzleti negyedekbe, ami nyilván csökkentette a környezeti terhelést, illetve az állandósult dugókat. Az EY 2020-as jelentése szerint 2020 tavaszán a világ 21 legfontosabb városi üzleti negyede 4,5 millió dolgozónak adott otthont 100 millió négyzetméternyi irodaterületen, vagyis a Fortune Global 500-as vállalatok körülbelül 20%-ának volt a központja ezekben a körzetekben.
Néhány hónappal később a munka oroszlánrészét már otthonról végezték a dolgozók, tehát egy szempillantás alatt kiürültek a zsúfolt negyedek. Ma már olyan tendenciák honosodnak meg, miszerint a nagy felhőkarcolók, robusztus épületek megmaradnak céges központoknak, míg a dolgozókat inkább a kertvárosok mellé telepített kisebb irodákban helyezik el, mikor éppen nincs home office.
Érdekes lesz látni, hogy ezek után hogyan alakul majd a központi üzleti negyedek sorsa. Mivel többnyire metróval könnyen megközelíthetők, ezért valószínűleg a mutifunkcionalitás fog erősödni, azaz az irodafunkció mellett előtérbe kerülnek a lakóterületek és a szórakoztató funkciók, sőt, a kulturális tényező is nagyobb hangsúlyt kaphat.
Ezt igazolhatja az is, hogy a városok régi gyártási területeit, vagyis roszdaövezeteit is újrahasznosítják, ahol nemcsak művészeti és kreatív negyedek jönnek létre, hanem technológiai és tudásközpontok is, amelyek a világvárosi dzsentrifikáció mintapéldányai. Így akár a CBD-k is lehetnek a metropoliszok új városfejlesztési törekvéseinek globális laboratóriumai.
Címlapkép: Manhattan – Getty Images, pixabay.com
