Aki egy szabatosan megfogalmazott, három tagmondatnál nem hosszabb meghatározást szeretne hallani a körforgásos gazdasáról, csalódnia kell: ez ugyanis egy gyűjtőfogalom, ami fokozatosan alakult ki több különböző gazdasági, technológiai elméletből. Összesen száznál is több definíció kering a körforgásosságra, melyek szükségszerűen nincsenek teljes átfedésben, mégis létezik egy konszenzus, ami elsősorban egy gazdasági-technológiai-társadalmi célkitűzést jelent.
Fontos előkép a természet rendszereit utánozva emberi problémákra megoldást kereső biomimicry részeként kitalált bölcsőtől bölcsőig elv, amelyet éppen egy építész, William McDonough fejtett ki a vegyész Michael Braungarttal közösen írt Cradle to Cradle című könyvében. Mint írják, az anyag élete nem ér véget az elhasználódással, hanem utána visszaforgatódik egy új anyagfolyamatba, amivel egy új kör indul – így lesz tehát egy lineáris modellből körforgásos, a természet utánzásával nem utolsó sorban a hulladék minimalizálásával, elvégre a természetben nincs hulladék.
Ha mégis konkrét meghatározást szeretnénk, forduljunk az EU-hoz, amely azt mondja, hogy „a körforgásos gazdaságban használt termékek és alapanyagok értéküket a lehető leghosszabb ideig megőrzik; a hulladéktermelés és az erőforrás-felhasználás szintje minimális, az élettartamuk végét elért termékekben lévő erőforrások pedig bent maradnak a gazdaságban, az ismételt felhasználás révén további értéket teremtve”. Ennek immár gyakorlati jelentősége is van, miután a European Green Deal keretében az Európai Bizottság akciótervet fogadott el a körforgásosság alkalmazására, amely így hazánkba is megérkezett.
Kínai fordulat és a 10R
Ám ne legyünk naivak, bármilyen fennkölt gondolatok húzódnak is meg a körforgásosság mögött, a mostani villámkarrierjét nem kis részben a gazdasági racionalitásnak köszönheti. Új korszakhatárt jelölhet, hogy Kína 2018-ban úgy döntött, nem fogadja be többé a világ műanyag hulladékát. Akkorra ugyanis a világ műanyag hulladékának több mint hetven százaléka Kínában kötött ki, míg a megelőző három évtizedben a globális műanyag hulladék fele érkezett oda.
A gazdasági érdek megjelenése önmagában nem baj, sőt, gyorsíthatja is a körforgásosságra való átállást, ám nem árt óvatosnak lenni: a divatos jelszavakkal, jól csengő PR-szlogenekkel könnyen a greenwashing csapdájába eshetünk. Akár vállalatként, akár tudatos fogyasztóként kritikusnak kell lennünk, például az újrahasznosítás szép elve hamar kiüresedhet. A termékek többsége olyan komplex anyaghasználattal készül, hogy lehetetlen érdemben újrahasznosítani. Ráadásul az újrahasznosítás csak egy – méghozzá az egyik legkevésbé fontos – eleme a körforgásosság friss, 10R koncepciójának.
Elengedhetetlen a kritikus gondolkodás: a fára hajlamosak vagyunk természetes, könnyen újrahasznosítható anyagként gondolni, ám van olyan felületkezelés, ami után az már nem újrahasznosítható. A 10R-ből is könnyen lehet olcsó marketing-varázslat, másfelől ha az ajánlásait komolyan vesszük, a lehetséges alkalmazásukat alaposan végiggondoljuk, érdemi lépéseket tehetünk a fenntarthatóság terén.
10R
|
Körforgásosság az építészetben és az építőiparban
„Ha megnézem a 10R lépcsőt, az első fogalom rajta, amivel építészként szeretünk foglalkozni, az a refurbish – mondta Bánáti Béla, a Bánáti + Hartvig Építész Iroda egyik alapítója a stúdió podcastjében. – Valószínűleg a kreativitásunkat át kell állítanunk más célok felé ezen gondolatmenet mentén.” Persze a modern tízparancsolat több elemét is kapcsolhatjuk az építészethez és az építőiparhoz. Nézzük is néhány gyakorlati példát, mert szerencsére már bőven van ilyen!
A Juventus 2011-ben átadott új stadionjába a régi aréna közel 40 ezer köbméter betonját építették be, de számos más anyagot is újrahasznosítottak, a bontáskor ugyanis típus szerint összegyűjtötték a még használható anyagokat. Az amszterdami Olympic Edge épületénél az elbontott gránithomlokzatot padlóburkolatként használták újra. Maradva a holland fővárosban, a Schiphol reptér már csak bérli a világítási rendszerét a Philipstől, és az együttműködésnek köszönhetően 50 százalékkal csökkent a reptér energiafogyasztása, így a költsége is. Jó példa a repurpose-ra, hogy a használt farmer feldarabolva kiváló hőszigetelő, de a lista számos elemére találunk példákat, akár a saját hétköznapi életünkből is.
Az építészek számára ma már elérhető számos, építőipari szabványok szerint gyártott természetes anyag, melyeket akár csak részben alkalmazva is növelhetik a tökéletesen lebomló anyagok arányát egy-egy épületnél. Ilyen a vályogrost lap, a birkagyapjú szigetelés, a mineralizált faforgács vagy a vályogfesték. Itthon is kapható több ilyen, jellemzően Németországban és Ausztriában gyártott termék, melyek használata tökéletesen tervezhető.
Nagyobb léptékben az épületútlevél segíthet a tervezésben: a kezdeményezés szerint az útlevél az épület minden építőelemére vonatkozó információt, műszaki paramétert, egyéb tudnivalót tartalmaz. A building passport egyszerűbb karbantartást, cserét és javítást tesz lehetővé, de még lényegesebb a szemlélet, vagyis már a tervezés fázisában végiggondolni a teljes életciklust, számolni az épület esetleges bontásával és anyagainak újbóli felhasználásával is.
Befektetésnek sem rossz
Jóllehet, valóban zöld épületet tervezni drágább lehet a hagyományosnál, a kezdeti költségek hamar megtérülhetnek, ugyanis a tőkepiaci áramlások egyre inkább összekapcsolódnak a fenntarthatósági célokkal. Az Európai Green Dealnek számos kapcsolódási pontja van az ingatlanpiaccal: az energetikai minősítésekkel részben megfogható a bankoknak újszerű hitelkockázati kitettséget okozó klímakockázat, ami egyes helyeken fizikai kockázatként (például árvíz által fenyegetett területen lévő ingatlan), máshol átállási kockázatként (mennyi elavult ingatlant tartalmaz egy portfólió) jelenik meg.
A megújulóenergia-beruházások finanszírozása az egyik legnépszerűbb kategória a zöld beruházásokat tekintve a bankok körében. Miután a reziliens épületek akár számszerűsíthetően csökkentik a fenntarthatósági kockázatokat, a jövőben az alapkezelők kulcsfontosságú befektetési eszközei is lehetnek. Zöldkötvény-kibocsátások már itthon is vannak példák, globálisan pedig gyorsan nő az érdeklődés azon befektetési alapok iránt, ahol explicit módon figyelembe veszik az ESG szempontokat.
A fenntarthatóság mérésére jött létre idén az EU Taxonómia keretrendszer, amely egy „klímabenchmarkot” hoz létre, és az épületekre hét kritériumot tartalmaz:
1. Új ingatlanfejlesztés: az energetikai tanúsítványok alapján az A kategóriás minősítésnél 10 százalékkal alacsonyabb energiateljesítményt ír elő. Különböző szabályok vonatkoznak az 5 ezer négyzetméter alatti, és feletti ingatlanokra.
2. Meglévő épületek korszerűsítése: a primer energiaigénynek minimum 30 százalékkal kell csökkennie a felújítást követően.
3. Energiahatékonysági intézkedések, karbantartás.
4. Elektromos járművek töltőállomásainak üzembe helyezése és javítása az épületeken belül: az épülethez tartozó parkolóhelyek is idetartoznak.
5. Épületek energiahatékonyságának mérése, szabályozó műszerek üzembe helyezése.
6. Megújulóenergia-technológiák üzembe helyezése és karbantartása: ha fosszilis energiahordozót egy megújulóra vált ki egy vállalat, akkor ezt a tevékenységet, projektet hitelcélként szerepeltetheti.
7. Épületek vásárlása: vagy A kategóriás energetikai tanúsítványnak kell rendelkezésre állnia egy ingatlantranzakció során, vagy energiahasználat szempontjából a top 15%-ban kell benne lennie az ingatlannak (az országoknak létre kell hozni egy olyan top 15%-os ingatlanpiaci listát, amely a legkiválóbb épületeket tartalmazza az egyes ingatlantípusok között – Magyarországon ez még nem történt meg).
Látható tehát, hogy ha gyűjtőfogalom is a körforgásos gazdaság, működik, nem utolsósorban azért, mert elemi gazdasági és társadalmi érdekünk a valóban fenntartható megoldások alkalmazása. A folyamatba Magyarország is bekapcsolódott már, több építész tudatosan alkalmazza a fenti elveket a hazai munkájában, zöld finanszírozási megoldások is elérhetők itthon.
Ne feledkezzünk meg a MOL és a Pannon Egyetem által alapított Körforgásos Gazdaság Tudományos és Innovációs Parkról sem. Nagykanizsán és Veszprémben világszínvonalú kutatás-fejlesztési infrastruktúrát kívánnak létrehozni egy mintegy 30 milliárd forintos fejlesztés keretében, a Pannon Egyetem tudásbázisára és a MOL menedzsment- és szakmai tudására építve. A cél a körforgásos gazdaság európai innovációs- és kutatóközpontját felépíteni, és nemzetközileg versenyképes körforgásos technológiákat és termékeket fejleszteni. Vagyis a körforgásos gazdaság fejlesztése már nálunk is stratégiai fontosságúvá vált.
Miért kevésbé fontos az újrahasznosítás? Mint látható, az újrahasznosítás csak utolsó előtti a 10R listán. Miért? A körforgásos gazdaság alapvetően az anyag- és az energiaveszteség elkerülésére törekszik, az újrahasznosítás viszont az egyik leginkább anyagigényes folyamat: ritkán fordul elő, hogy az újrahasznosítás során ne kellene még új, hozzáadott nyersanyagokat is felhasználni, maga a folyamat jelentős energiaigénnyel is jár. Sokkal hatékonyabb, ha hosszú életciklusú, könnyen javítható termékeket kezdünk el használni. |
A cikk az Ingatlan Évkönyv legújabb kiadásában olvasható és elérhető itt.
Fotók: pixabay.com, Getty Images
