A műanyaghulladék építőanyagként történő újrafelhasználása az egyik kedvező megoldás lehet a probléma enyhítésére. Az építőiparban egyre több alkalommal alkalmaznak alternatív anyagokat az egyes projektekben, így például a bambusz szerepe is növekszik. A hagyományos anyagok – mint az acél és a beton – mellett az alternatív lehetőségek választása nem csak környezetbarát megoldás lehet, hanem elősegítik a vállalatokat abban is, hogy az ESG-céljaikat megvalósíthassák.
Mivel a műanyaghulladék szinte az egész világot elborítja, ezért egyre több kutatás foglalkozik annak újrahasznosításával. A Plastics Europe egyik jelentésében megállapította, hogy világszerte növekszik az újrahasznosított műanyagok aránya az épületekben és az építőiparban. A jelentés szerint ez az arány a 2018-as 7,2 százalékról 2020-ra 8,5 százalékra nőtt. Ugyanebben az időszakban az építőiparban felhasznált újrahasznosított műanyag mennyisége 16,5 százalékkal nőtt. Sőt, egyes adatok szerint az újrahasznosított termékek 45 százalékát különféle módokon az építőiparban használják fel.
Előnyök és hátrányok
Bár még csak a kezdeteknél tartunk, a műanyagok egyre nagyobb szerepet kaphatnak az építőiparban függően persze a kutatási-fejlesztési eredményektől. Így például zöldbetont lehet készíteni, amely különféle iparágakból származó hulladékot és maradék anyagokat használ fel, és kevesebb energiát igényel. A műanyagok olyan tulajdonságokkal rendelkeznek – vízállóak, korrózióállóak, tartósak és hőszigetelőként is hatékonyak –, amelyek alkalmassá teszik ezeket a kivitelezésben való alkalmazásukra.
Azonban számos hátrányuk is van, így nem olyan erősek, mint a fa és az acél, illetve a teherbíró képességük is gyengébb. Sőt, az anyag textúrája miatt egyes tevékenységekhez sem kompatibilisek teljesen, így ha fúrásra vagy szögezésre kerül sor, akkor a műanyagot más anyagokkal kell keverni. Egyébként a műanyagok más anyagokkal való keverése a betongyártási folyamat dekarbonizációjához is hozzájárulhat.
Jönnek az eredmények!
De már fontos eredményekről is beszámolhatunk, amelyek a világ számos pontján zajló kutatások eredményei. Így a világhírű amerikai MIT hallgatói gamma-sugárzásnak kitett műanyagport kevertek cementbe, aminek eredményeként a létrejött késztermék 15 százalékkal erősebb volt, mint a hagyományos beton.
Más kutatások az újrahasznosított műanyagok téglagyártási folyamatban való felhasználását vizsgálták. Az egyik kolumbiai kísérletben újrahasznosított műanyag kockákat gyártottak (pl. Legóból), amelyekből alig több mint 5000 dollárért építettek kisebb családi házakat. Sőt, a faelemekhez is adtak újrahasznosított műanyagot, így a keverék könnyebb lett az acélnál, és tartósabbnak bizonyult, mint az eredeti fűrészáru.
De vegyünk még más példákat is! Németországban az újrahasznosított műanyag nagy szerepet játszott egy 13 emeletes vegyes használatú ingatlan megépítésében Mannheimben, amelyet 2019-ben húztak fel. Itt a födémekben acélt kevertek műanyaggal, így 1778 tonna beton felhasználását és 149 tonna CO2-kibocsátását spórolták meg. Egy kaliforniai székhelyű startup – amely 3D-nyomtatott otthonokat épít – a Reinhabit ingatlancéggel együttműködve készít házakat. Az építkezéshez használt nyomtatott anyag több mint 60 százaléka újrahasznosított műanyagból készül.
Még sok munka van hátra
Összességében tehát a műanyagok erősek, tartósak, vízállóak, könnyűek, könnyen formázhatók és újrahasznosíthatók, vagyis az építőanyagok összes kulcsfontosságú tulajdonsága egyesülhet bennük. Bár már vannak ígéretes alkalmazások, eddig még nagy volumenben nem alkalmazzák ezeket.
Természetesen itt is az USA állt az élre, hiszen az Energiaügyi Minisztérium (DOE) nagy erőfeszítéseket tesz a műanyaghulladék mennyiségének csökkentése és az újrahasznosítási arány növelése érdekében. Tavaly a minisztérium 13,4 millió dolláros finanszírozást jelentett be olyan technológiákra, amelyek újrahasznosítható és biológiailag lebomló műanyagok tervezésével segítenek csökkenteni az egyszer használatos műanyagok mennyiségét.
Egyelőre nehéz megmondani, hogy az újrahasznosított műanyagok ingatlanfejlesztésben való felhasználása olcsóbb-e, mint a hagyományos anyagoké, mindenesetre egyes műanyagipari cégek szerint ez megfizethetőbb. A kutatási és prototípus-készítési folyamat még meglehetősen korai szakaszban jár, így valószínűleg eltart egy ideig, amikor megtapasztalhatjuk majd ennek szélesebb körű alkalmazását.
Fotók: Getty Images, pixabay.com
