A BIM-ről már sokszor hallottunk az építőipar és az ingatlanpiac digitalizációjával kapcsolatban. De mit is jelent a program a gyakorlatban, mire használhatjuk, hogyan segíti az építőipari vállalatok és a kivitelezés mindennapjait. Erről beszélgettünk Pázmándi Dáviddal, a Stratos Magasépítő Zrt. projektvezetőjével.
– A digitalizáció és a technológia rohamléptékű fejlődése új lehetőségeket biztosít az építőipar számára is. Többek között egyre fontosabb szerep jut a BIM-nek. De mit is jelent ez valójában? Hogyan alkalmazható az építőiparban?
– Az építőipar egy gyorsan változó és növekvő periódusban van, melyhez hozzátartozik az új technológiák és metódusok bevezetése. Ezek közül is az utóbbi évek legjelentősebb változását a BIM (Building Information Modelling – Épület Információs Modellezés) jelenti, mely egészen új távlatokat nyitott a tervezés, a kivitelezés és az üzemeltetés folyamatainak összekapcsolására.
A tervezés során a teljes létesítményt modellezzük 3D-ben, melyet már korábban is alkalmaztunk a tervezésben és a kivitelezés egyes szegmenseiben, így például az acélszerkezetek gyártásában. Viszont a BIM esetében az egyes elemek nem csak rajzi információt hordozhatnak, hanem egyéb dokumentumok, építéskori fényképek, karbantartási utasítások is rendelkezésre állnak, vagyis a teljes kivitelezést nyomon követhetjük 3D-ben folyamatos állapotfelvétellel.
Az is fontos tényező, hogy a BIM megkönnyíti az információáramlást az építési szereplők között, közvetlenül kommunikálhatunk a Projekt szereplőivel a felmerülő kérdésekről és problémákról, ezáltal csökkentve annak a lehetőségét, hogy bármilyen csúszás, félresikerült kommunikáció vagy hiba a költségekre is hatást gyakoroljon. Ezzel a dokumentációval a helyszínen dolgozók is könnyebben megértik és értelmezik a szakági terveket.
– Hogyan épül be a BIM a kivitelezési folyamatokba? Vagyis hogyan zajlik a mindennapi munka?
– A tervek ellenőrzése már eddig is a tervezői és a kivitelezői munka része volt. Azonban a BIM lehetőséget biztosít arra, hogy az épületet már azelőtt bejárhassuk, mielőtt az elkészülne, így az egyes szerelések, csomópontok már azelőtt megtekinthetők, hogy azok a helyszínen elkészülnének vagy kérdésként, problémaként a kivitelezés során felmerülnének. De a jobb megértés érdekében vegyünk két példát, amelyek a BIM előnyeit szemléltetik.
A vasalási tervekben a vaspozíciók már kivitelezés előtt ellenőrizhetők, vagyis előzetesen kiderülhet, ha az adott csomópontban a vasak nem férnek el egymás mellett. Így jelentős időt takaríthatunk meg az újratervezés és az építés közbeni kooperációk elkerülésével, illetve nem utolsósorban szélsőséges esetben a kivitelezés sem akad meg feleslegesen.
Emellett a 3D tervek segítségével a szakemberek egy speciális szemüveggel előre megnézhetik: a tevékenységüket érintő elemet, például egy szellőző csövet, hogyan helyezzenek el, hogy az ne keresztezze az elektromos kábeltálca vagy a sprinkler cső nyomvonalát. Vagyis a BIM alkalmazásával már a tervezés során feltárásra kerülnek a problémák, így ezek még a helyszíni kivitelezés előtt megoldhatók.
– Hogyan kapcsolódik egy BIM szakértői projektcsapat tevékenysége az építőipari vállalatok működési struktúrájába, és egyáltalán kikből áll?
– A projektcsapat a tervezők, a megrendelő, a lebonyolítók és a kivitelezők együtteséből tevődik össze. Sok esetben az egyes felek közti kommunikáció nehézsége abban rejlik, hogy a projekt nem minden szereplője rendelkezik ugyanolyan szintű megértéssel és tudással. De ebben is segít a BIM, hiszen mint egy univerzális nyelv eltörli a helyi, a nyelvi vagy a kulturális határokat. Ha a kivitelező valós időben a probléma pontos megjelölésével 3D-ben tudja jelezni a kérdéseit, a megoldási javaslatait és az esetleges költségvonzatait a projektcsapat felé, az nagy mértékben meggyorsítja a jóváhagyási folyamatokat, ezáltal csökkentve vagy előzetesen elkerülve a csúszásokat.
A kivitelezés minőségét előzetesen – már a Vállalkozó kiválasztása előtt – meghatározza a tervek minősége, ezért a tervezők már jelenleg is együtt dolgoznak szakági kivitelezőkkel, gyártókkal annak érdekében, hogy a lehető legteljesebb tervdokumentációt állítsák össze az adott projektre vonatkozóan. Sőt, ideális esetben a folyamatba bekapcsolódhatnak a generálkivitelezők is a lebonyolítókkal karöltve.
– Hogyan optimalizálhatja a program a kivitelezést, illetve hogyan csökkentheti a költségeket?
– Számos előnnyel rendelkezik a program, amely mind a munka eredményességét, mind a költség- és időoptimalizálást segíti, miközben a tervezhetőség növeli a hatékonyságot. Többek között említhetjük az építéshelyszíni logisztika optimalizálását, valamint a kivitelezés alatt a projekt – ezen belül az időközbeni változtatások és költségek – valós idejű követését, ami nyilvánvalóan csökkenti a kockázatokat és az adott feladat elvégzéséhez szükséges időt.
Ha a BIM a negyedik dimenziót, vagyis az időt is tartalmazza, akkor a teljes kivitelezési ütemterv hozzárendelhető a projekthez, ami segíti a projekt vezető szereplőit, a kivitelezőket és a helyszíni munkásokat a határidő betartásában, illetve jobban meg lehet becsülni a befejezést. Emellett további dimenziók hozzáadására is van lehetőség, mely érinti az erőforrás-menedzsmentet, valamint a projekt pénzügyi követését, ütemtervét.
De ne felejtsük el, hogy az iparágra jellemző szakképzett munkaerőhiány megoldásához is hozzájárul a technológia, hiszen a mai techorientált világban a fiatal generációkat az ehhez hasonló technológiai megoldásokkal lehet megfogni és az iparág felé csábítani. Továbbá a gyorsabb és hatékonyabb munkavégzés mellett a kommunikáció is intenzívebb és eredményesebb, ahogy már korábban említettem, hiszen egy felület áll rendelkezésre a szereplők közti teljeskörű kapcsolattartásra, ahol többek között a hibajegykezelés is professzionális keretek között zajlik.
– Most szinte mindent visz az energiahatékonyság az ingatlanpiacon. Mit tud hozzátenni a BIM az energiaköltségek optimalizáláshoz? Hogyan segíti az épületek hatékonyabb üzemeltetését?
– Mivel a BIM az épület összes adatát, műszaki tartamát tárolja, miközben a kivitelezést is tökéletesen dokumentálja, ezért az üzemeltetők eleve mindent tudnak az adott épületről. Így a létesítménygazdálkodók is könnyebben be tudnak avatkozni, ha műszaki vagy egyéb probléma merül fel, vagy változtatni kell az épületfelügyeleti rendszeren, esetleg finomhangolásra van szükség.
A BIM kulcsszerepet játszhat a meglévő épületek energiafogyasztásának elemzésében és meghatározásában, fontos hatással van a becslések pontosságára. Mivel a program egy eszköz az épületinformációk becslésére, ezért felhasználható az utólagos felújítások energiahatékonyságának előrejelzésére a meglévő épületek modelljeinek létrehozásával és alternatívák javaslatával, utóbbiak épületteljesítményének elemzésével és összehasonlításával, valamint modellezési fejlesztésekkel.
Sőt, a BIM javítja a projekt megvalósításának hatékonyságát és eredményességét a kezdetektől az üzemeltetésig/karbantartásig. Az építészetben is az innovatív digitális környezetek és eszközök hasznos betekintést nyújthatnak, így például a BIM mindenütt elterjedtté vált a fenntartható tervezésben a célprojekt teljes életciklusával kapcsolatos problémák megoldására, illetve az épületek életciklus-elemzésére.
A program szerepet játszhat a felújítási projektek komplex kihívásaiban, vagyis az optimalizálási követelmények meghatározásában. Ezenkívül költség- és időhatékonyabb a felújítási projektek fenntarthatóságának felmérésére, és hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez. Említhetjük még többek között a műszaki adatlapokat, amelyek részletesen bemutatják az épületek jellemzőit. Emellett a BIM megkönnyíti a garanciális ügyintézést, illetve a problémák feltárását, vizualizálását, hiszen minden adat egy helyen rendelkezésünkre áll.
– Milyen eredményekről tudunk beszámolni? Mik az eddigi tapasztalatok?
– Mivel a BIM-mel történő tervezés jelentős többletterhet ró a Beruházóra már a projekt kezdeti szakaszában, így jelenleg kevés példát említhetünk Magyarországon. Azonban ez 2024-től kezdve egy új kormányhatározat miatt változni fog, mivel minden egymilliárd feletti közbeszerzési projektnél kötelező lesz a program alkalmazása. Jelenleg inkább külföldi tapasztalatokról tudunk beszámolni, ahol egy-egy projekt megvalósítása során már a tervezési költségvetés is magasabb. Elmondható, hogy a tervezésre elköltött többletforrás, valamint az előkészítéssel eltöltött többletidő jelentősen megtérül a kivitelezéskor, ezzel elkerülve a pótmunkákat és az esetleges csúszásokat.
Összességében a BIM-re nem csak egy tervezői programként lehet tekinteni, hanem akár a teljes iparágat megreformáló eszközre, mely az átgondoltabb előkészítői munkának köszönhetően csekélyebb mennyiségű hibát, valamint kevesebb – a kivitelezést és későbbi üzemeltetést érintő – kérdést eredményez. A témakörök megválaszolása, dokumentálása is hatékonyabban, gyorsabban tud megvalósulni az egységes rendszernek köszönhetően.
Fotók: Fót, Visual Europe Group telephely, irodaszékház és stúdió épületek kivitelezése
