A tervező, Hauszmann Alajos a „lovak le- és felvezetésére szolgáló lejtős utaknak” nevezte a rámpát, így a ma használt Hauszmann-féle rámpa elnevezés később, feltételezhetően a két világháború közötti időszakban honosodott meg. A II. világháború pusztításait kisebb-nagyobb sérülésekkel átvészelő rámpát az 1970-es évek második felében rombolták le.
A szakemberek a fennmaradt fotók, korabeli tervek és a modern kor elvárásai alapján, illetve a régészeti értékek megóvását szem előtt tartva építették vissza a rámpát. Segítségével, a korábban átadott Stöckl lépcső mellett, újra élő a kapcsolat a Lovarda és a Főőrség bejárati szintje között, vagyis a Csikós udvarról a Hunyadi udvarra gyalog, kényelmesen és akadálymentesen lehet feljutni.
Az építmény a középkori támpilléres falra támaszkodik, így a rámpa pillérei között létrejött terekben akadálymentesen megközelíthető, pelenkázóval ellátott mosdóblokkok, kiszolgáló- és üzlethelyiségek, míg a körülötte található területeken padok, szemetesek, ültetett és dézsás fák kaptak helyet. Az újjászületett rámpa külső megjelenésében szervesen illeszkedik a várfal többi részéhez, így a nemrégiben felújított Ybl-támfalhoz is.
A Budavári Palota tervezőjéről elnevezett terrakotta színű építmény szimbóluma a Főőrség épülete mellett található, fordulóponti talapzatra helyezett kandeláber, amely számos 20. századi történelmi esemény tanúja volt. Most az eredeti tervek szerint alkották meg a kommunizmus évtizedeiben eltűnt kovácsoltvas lámpatesteket is, amelyeknek fényforrását már modern technikával látták el. A látogatók az esti órákban is pazar látványban gyönyörködhetnek a járófelületben és a támfalakon elhelyezett díszvilágításnak köszönhetően.
A kommunista rombolás után újjászületett Főőrség és Lovarda épületét, a Stöckl lépcsőt, illetve a Csikós udvar nagy részét már ősz elejétől birtokba vehették a látogatók. A rámpa átadását követően is folytatják a terület megújítását: idén tavaszra fejezik be a Karakas pasa tornyának felújítását, amiben hangulatos kávézót alakítanak ki.
