Az ingatlanpiacon egyre nagyobb hiány van a kiberbiztonsági szakemberekből, ami kiszolgáltatottá teszi a szektort a támadásokkal szemben. Az olyan megoldások, mint a mesterséges intelligencia és a dolgozók képzettségének javítása segíthetnek kezelni a munkaerőhiányt. De ne felejtsük el, hogy a hackerek is fejlődnek!
2023-ban a hackerek számtalan támadást intéztek globális vállalatok ellen, vagyis nem csak kisebb kkv-k kerültek a céltáblájukra, hanem meghatározó cégek is szenvednek a fehérgalléros digitális bűnözőktől. Nem véletlenül a kibervédelem egyre inkább fókuszba kerül, de hiába a növekvő igény, kevés a munkaerő.
Az Enterprise Strategy Group és az Information Systems Security Association kiberbiztonsági kereskedelmi szervezet felmérése szerint a világ kiberbiztonsági szakembereinek 71 százaléka nyilatkozott úgy, hogy cégüknél probléma a szakképzettség hiánya. Ez pedig megnövelte a kiberbiztonsági csapatok terhelését, miközben emelkedik a kiégés kockázata a körükben. A megkérdezettek 54 százaléka szerint a hiány az elmúlt néhány évben tovább súlyosbodott.
A pandémia után megnövekedett távmunka és a hibrid modellek terjedése a cégeket arra ösztönözték, hogy a digitális képességeiket növeljék, ugyanakkor a multitasking üzemmód, azaz a virtuális és fizikai jelenléthez kapcsolódó együttműködések és csapatmunkák sebezhetővé tették a vállalatok digitális rendszereit.
Az intelligens épületfelügyeletek és az IoT-rendszerek terjedése csak ront a helyzeten. Jöjjön egy beszédes adat az USA-ból, amely jelzi a probléma súlyosságát. A Lightcast munkaerő-elemző cég szerint az elmúlt évtizedben az Egyesült Államok kiberbiztonsági dolgozóinak 115 százalékos növekedése nem tartott lépést az ezen szakemberek számára kínált állások volumenének 885 százalékos megugrásával. Ez cirka nyolcszoros különbség, vagyis aki most erre szakosodik, annak biztos, hogy hosszú távon lesz munkája.
Annyira nagy a probléma, hogy sok esetben a megfelelő felsőfokú vagy szakirányú végzettség sem kötelező, hiszen kevesen végeznek ilyen típusú tanulmányokat, így a megfelelő kompetenciákra összpontosítanak a vállalatok vagy az általuk megbízott állásportálok az interjúk során.
A Gartner kutatása szerint a legtöbb vállalat 45-75 különböző biztonsági eszközt használ, amelyek több ezer biztonsági riasztást készít naponta. Ezeket pedig olyan tapasztalattal rendelkező munkavállalóknak kell elemezniük, akik a megfelelő időben képesek adekvát döntéseket hozni. Vagyis a kisebb kompetenciával rendelkező dolgozók nem biztos, hogy a legjobb megoldásokat választják, ami akár nagy veszteségeket is okozhat az adott cégnek.
Már itt is képbe került a mesterséges intelligencia
De itt jön a képbe a mesterséges intelligencia (MI), amely segít a biztonsági adatok összesítésében, javasolja a fejlesztések következő lépéseit, és akár automatikus műveleteket is megvalósíthat. De sokan még meglehetősen szkeptikusak az Mi hatékonyságával kapcsolatban, hiszen a nyelvi modellek sokszor elfogultak, és hibás vagy félrevezető válaszokat közvetítenek. Mivel a mesterséges intelligencia rendszerei fejlődnek, ezért a jövőt itt is ez a szektor jelentheti.
A kiberbiztonsági munkaerőhiány és az MI bizonytalanságainak kezelésére van még egy megoldás, még pedig ha a vállalatok a meglévő dolgozók képzettségét javítanák. Ez persze plusz költséggel jár, de nincs idő hezitálni, erre pénzt kell áldozni. Mindenesetre az egyetemek is küzdenek munkaerőhiánnyal, hiszen a képzett kiberbiztonsági szakemberek inkább a magánszektorban kaszálnak nagyobb összegeket, mintsem hogy egyetemi karriert fussanak be jóval kisebb jövedelem mellett.
Nyilván 2024-ben is folytatódnak a kibertámadások, amelyek ráadásul egyre szofisztikáltabbak lesznek, vagyis miközben a cégek fejlesztik digitális védelmi rendszereiket, a támadók is előrelépnek. Ennek pedig nyilvánvalóan sohasem lesz vége.
Fotók: Getty Images
