A Nagytestvér figyel téged! Biometrikus megoldások, azaz a virtuális kulcsok világa

A pandémia alatt az érintésmentes megoldások kerültek előtérbe, amelyek egyre meghatározóbb jelentőséggel bírnak az irodaházakban és a plázákban. Az elmúlt néhány évben olyan csúcstechnológiás módszereket fejlesztettek, amelyek felértékelték a biometrikus adatokat. Az úgynevezett virtuális kulcsok megjelentek az épített környezetben is. De még számos jogi, biztonsági aggály merül fel, amelyek végső soron a globális társadalom működését is döntő módon befolyásolhatják.

A biometria egy sokrétű technológia, amely fiziológiai és viselkedési jellemzőket használ az egyén személyazonosságának ellenőrzésére, és ez a hitelesítés a szoftverrel együtt szó szerint ajtókat nyithat meg. Ahogy a biometrikus adatok folyamatosan fejlődnek, a hozzáférés-szabályozás új megoldásai kiválthatják a hagyományos kulcsokat és akár a plasztikkártyákat is.

Sok más technológiához hasonlóan a COVID-19 a biometrikus adatok előtérbe kerülését is jelentős mértékben támogatta, hiszen az érintésmentes módszerek szó szerint az egészség megőrzését is jelenthették. De egy kicsit részletezzük, hogy mik is azok a biometrikus adatok! A biometrikus azonosítás az emberi szervezet bizonyos jellemzőinek felismerésén alapszik. Ezek közül ismert az arc-, hang-, írisz-, retina-, véna-, DNS-, tenyér- és ujjlenyomat-azonosítás, de még az is megkülönböztető jel lehet, ahogyan járunk vagy aláírunk.

Vagyis alapvetően két kategóriába sorolható a biometrikus azonosítás: fiziológiai és viselkedési. A fiziológiai módszerek az ismertebbek: az ujjlenyomat-leolvasók és arcfelismerő rendszerek mesterséges intelligencia-algoritmusokra támaszkodnak, hogy felismerjék az emberek egyedi jellemzőit. Egyre több irodaházban folyamatosan fejlesztik ezeket a technológiákat, így például arcfelismerő rendszert használnak a beléptetés során.

A biometrikus technológiák között is különbséget tesznek, így az ujjlenyomat-szkennelés és az arcfelismerés kényelmesebb megoldások, mindemellett alacsony költségvetésből is honosítható a rendszer. Míg az írisz szkennelés már érzékenyebb terület, és több befektetést is igényel. Mindenesetre a fiziológiai biometrikus hitelesítési módszerek a technológiai változásokkal egyre inkább terjednek az ingatlanpiacon is. Sőt, az evolúció itt is érvényesül, hiszen a tenyér- és vénaképek alapján a rendszer felülmúlja a biometrikus hozzáférés-szabályozás más létező formáit azáltal, hogy több mint 99,99 százalékos pontosságot biztosít.

A fiziológiai technológiák mellett egyre jobb eredményeket érnek el a viselkedési biometria területén is, amely az egyén cselekedeteinek és szokásainak értékelésén alapulnak. A hangfelismerés is idetartozik, akárcsak a járás- és aláírásfelismerés. Mindenesetre ez utóbbi megoldások meglehetősen érzékeny adatok, ezért nem biztos, hogy egyelőre a fiziológiai módszereket háttérbe szorítják.

Mindent tudni fognak rólunk?

A lakosság jelentős része ugyanis nem hajlandó elfogadni a biometrikus azonosítás számos formáját, hiszen úgy érezhetik, hogy akár az állam vagy akár a munkáltatója, bizonyos szinten átveszi fölöttük a „hatalmat”, legalábbis egyfajta kontroll alá kerülnek. Itt is vannak persze fokozatok, hiszen az ujjlenyomat-tárolást sok esetben praktikusnak tartjuk, de például a viselkedésmintáink gyűjtése már meglehetősen érzékeny terület.

Az állami adminisztráció és a magánélet kettősének metszetében ezek a biometrikus megoldások számtalan kérdést vetnek fel, mindenesetre teljesen átalakítják a mindennapokat, amelynek hatásait egyelőre még csak sejteni véljük. A technológiák fejlődése és penetrációja szinte űrsebességbe kapcsolt, miközben a jogszabályi környezet nem tudott lépést tartani a biometrikus adatok használatával.

A GDPR (General Data Protection Regulation – általános adatvédelmi rendelet) alapján biometrikus adatnak minősül egy természetes személy testi, fiziológiai vagy viselkedési jellemzőire vonatkozó minden olyan sajátos technikai eljárásokkal nyert személyes adat, amely lehetővé teszi vagy megerősíti a természetes személy egyedi azonosítását, ilyen például az arckép. Ezek az adatok különleges kategóriájába tartoznak, így itt a különleges adatok kezelésére vonatkozó szabályoknak is eleget kell tenni.  

Ettől függetlenül az olyan kihívások, mint az adatvédelmi problémák, a biztonsági aggályok és a költségek, nem akadályozzák meg, hogy a biometrikus adatok egyre inkább normává váljanak az épületfelügyeleti rendszerekben. Az épülettulajdonosok is támogatják, hogy az emberek zökkenőmentesen, minél gyorsabban lépjenek a házak egyes területeire a biztonságot szem előtt tartva, így a biometria a kereskedelmiingatlan-szektorban is egyre meghatározóbb digitális termék lesz.

Fotók: Getty Images