Még ott tartunk, hogy minden alkalommal meg kell határoznunk a blokklánc jelentését, de pár év múlva eljutunk odáig, hogy erre már nem lesz szükség. A blokklánc egy olyan decentralizált rendszer, ahol nincsen központ, mivel a szereplők a technológia használatával egymás közötti közvetlen tranzakcióra képesek, így harmadik fél (például bank) helyett a technológia megbízhatóságára helyeződik a hangsúly.
A blokklánc-alapú intelligens szerződések sokkal nagyobb szerepet fognak játszani pár év múlva az ingatlanpiacon, mint azt jelenleg tapasztalhatjuk. Így például a tranzakciók során – vásárlás, eladás, finanszírozás, lízing és kezelés – kerülhetnek előtérbe, de ugyanúgy szerepet kapnak majd az intelligens parkolás, a hulladék-, víz- és energiaszámlázás terén és általában az okos városok világában.
A technológia számos előnye érvényesülhet az ingatlanszektorban, egyrészt a blokklánc lehetővé teszi a rögzített tranzakciók közel valós idejű elszámolását, és korlátozza a tranzakciók törlésének lehetőségét. Másrészt egy deal esetén, legyen az adásvételi vagy bérleti, a szerződő partnerek harmadik fél bevonása nélkül rögzíthetik a megállapodásukat, hiszen az okos szerződés megtalálható a blokkláncon, amelyek nem módosíthatók, így kizárhatók a csalások, félrevezetések vagy egyéb dezinformációs törekvések.
Az ingatlanszektorban a blokkláncot számos területen hasznosíthatják, így például a vételár akár kriptovalutával is kifizethető, nem véletlenül egyre több bitcoin automatát telepítenek szerte a nagyvilágban. De a bitcoin csak a zászlóshajó projektje a kriptóvilágnak, egyre több altcoin kap egyre nagyobb szerepet különböző területeken. A papíralapú szerződések is kiválthatók az intelligens szerződések alkalmazásával, amelyek ott lesznek a blokkláncon. Sőt, a jövőben ezzel a technológiával az előfizetők központi hitelesítési hatóság nélkül hajthatnak végre tranzakciókat.
Előnyök és hátrányok
Az alapvető előnyök közé sorolhatjuk tehát a költségcsökkentést, az átláthatóságot és a folyamatok visszavonhatatlan dokumentálását. De természetesen számos hátrányt is említhetünk. Az összetett technológia ma még komoly kihívások elé állítják a vállalatokat, hiszen a túlnyomó többségnek fogalma sincs a blokkláncok működési mechanizmusáról, ami hátráltatja a széleskörű elfogadást.
Emellett ehhez a technológiához jelenleg túlzott energiafogyasztás társul, amit egyre inkább kiváltanak fenntartható megoldásokkal, ahogy arra az USA-ban is rámutattak, mikor februárban a Kongresszusban a kripókról tartottak egy meghallgatást. Továbbá a blokklánc technológia szabályozási környezete is meglehetősen homályos egyelőre, amit még finomhangolni kell a jövőben.
Összességében a blokkláncok alkalmazása az ingatlanpiacon még kezdeti fázisban tart, amúgy is jól tudjuk, hogy ez az a szektor, ahol a legnehezebben indulnak el a változások, lásd a proptech iparágat. De az bizonyos, hogy ez a jövő útja: az okos szerződések segítségével a blokkláncokon lehetőség nyílik majd bérleti és adásvételi szerződések megkötésére és az adatok tárolására. A technológia segítségével az érdekelt felek, így a szolgáltatók, a hatóságok és a szerződő partnerek egyetlen decentralizált térben közös adatbázisban dolgozhatnak, és véglegesíthetnek tranzakciókat.
Elindult a tokenizáció
Egyre több iparágban jelent meg a tokenizáció folyamata, vagyis amikor az adott eszköz, vagyontárgy értékét kifejezzük digitális zsetonnal, vagyis tokennel. Ezen digitális eszközök értéke persze függ a piactól, de ha egy ingatlant tokenizálunk, akkor az értékét meghatározzuk kriptóban is, ez pedig a befektetési piacon hozhat jelentős változást. Ugyanis a kisebb tőkével rendelkező lakossági szereplők nem rendelkeznek olyan pénzösszegekkel, amelynek segítségével nagyobb volumenű ingatlanba fektethetnének. De ha az adott ingatlant tokenizálják, akkor tokenek vásárlásával résztulajdonossá válhat mindenki, még ha a tulajdoni arány akár elhanyagolható is lehet.
Ezen a módon hatalmas portfóliók résztulajdonosa lehet bárki, hiszen az intelligens szerződések egyszerűsíthetik a tulajdonjogot azzal, hogy a tokenek birtoklásával a befektetők transzparens módon igazolhatják a tulajdoni hányadukat. Ráadásul az ingatlanvállalatok számára is előnyös a folyamat, hiszen jelentős likviditáshoz jutnak, amelyet fejlesztésre vagy éppen korszerűsítésre fordítanak.
Fotó: Getty Images
