Budapest újjászületik! Gigantikus közösségi fejlesztések indulnak

A külső kerületekből és az agglomerációból ma szinte lehetetlen a városba jutás és a hazamenetel, hiszen naponta egymillió ember jön be autóval az agglomerációból és a külső kerületekből a belső városrészekbe. Dolgozni, tanulni, szolgáltatásokat igénybe venni. Érthető, hogy autóval jönnek, mert a tömegközlekedés nem elég sűrű, gyors és kényelmes. A belvárost megbénítja a túl sok egyidejű fővárosi útlezárás, forgalomkorlátozás, a sokak által kritizált sávlezárások. 

Nemcsak az időnket vesztegetjük, hanem a levegő is rosszabb, és óriási stressz a munkába érkezés vagy a hazajutás. A helyzet magától csak rosszabb lesz: a külső kerületek és a főváros környéki települések népessége folyamatosan nő, írja Facebook bejegyzésében Fürjes Balázs, a Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár.

A cél az, hogy mindenki érjen gyorsabban és kényelmesebben célba, legyen kevesebb a dugó, tisztább a levegő. A megoldás a közösségi közlekedés folyamatos fejlesztése, vonzóbbá tétele, a hiányzó északi (Aquincumi) és déli (Galvani) peremhidak, kapcsolódó körúti elemek megépítése, ezzel a belváros tehermentesítése, és nagyszámú P+R, B+R parkoló létesítése külső csomópontokon, hogy le lehessen tenni az autót, biciklit.

Budapest és környéke közlekedése fejlődésének elengedhetetlen – de egyedül nem elégséges! – feltétele a vasút fejlesztése. Ez országos és európai jelentőséggel is bír, hiszen Budapest ma szűk keresztmetszet a vasútnak. Vonattal a Duna nehezen, csak egyetlen ponton (Déli összekötő) átjárható – miközben európai vonalak és az országos személyközlekedés is utat keresne itt kelet és nyugat, észak és dél között.

A vasútnak újra fontos közlekedési eszközzé kell válnia Budapesten belül és a mainál sokkal kihasználtabb eszközzé a Budapest-agglomeráció közötti utazásoknál! Az európai, a magyarországi, a várostérségi és a budapesti vasúttal történő utazásokhoz sokkal átjárhatóbbá kell tenni Budapestet! A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia ezt garantálja. A vasút fejlesztésével megduplázódik az elővárosokból vasúttal érkezők és oda hazatérők száma. A tapasztalat bizonyít: ilyen duplázás történt a nemrég felújított esztergomi és székesfehérvári vonalakon.

A Kormány által most elfogadott átfogó Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia a célok elérését biztosítja, méghozzá a következő módon:

  • Minden elővárosi vasútállomásról óránként legalább négy vonat indul majd Budapestre.
  • Átszállás nélkül legalább három metróvonal lesz elérhető.
  • Megduplázódik az agglomerációból Budapestre vonattal és nem autóval érkezők száma.
  • Megvalósul az integrált tarifaközösség, az utazás során elegendő lesz egyetlen bérlet vagy jegy vasútra, buszra, metróra, villamosra.

Mindezt akkor érhetjük el, ha a vasút korszerűsítése átfogó. Ezért:

  • A Kormány által megkezdett korszerű járműbeszerzés tovább folytatódik, már most sokan használják az új Flirt és KISS-vonatokat;
  • Folyamatosan megújítják a vasútállomásokat;
  • Sokkal nagyobb kapacitású átmenő rendszerű pályaudvarokat hoznak létre a jelenlegi fejpályaudvarok helyett;
  • Fejlesztik az infrastruktúrát, Budapestet behálózó szolgáltatást hoznak létre. A Kelenföldet, a Délit és a Nyugati pályaudvart összekötő vasúti alagút megépítésével egy több mint 100 éves terv valósítanak meg;
  • Újjászületnek a felszabaduló rozsdaövezetek, új közösségi terek, parkok jöhetnek létre.

A döntés alapján a következő két évtizedben a kormányok újabb 3 ezer milliárd forintot (plusz HÉV-fejlesztésre további ezer milliárdot) fordítanak Budapest és a várostérség közlekedésének jelentős fejlesztésére, döntően EU-s forrásokból! A MÁV teljes éves utasforgalmának 75%-át (hévvel együtt ez évi 160 millió fő!) ma is Budapest és a főváros agglomerációja közötti közlekedés adja, Budapest egyúttal az országos vasút forgalom legfontosabb és nyugat-keleti irányú európai vasútforgalom egyik legfontosabb csomópontja, a magyar vasutat igazán itt használják a magyarok – itt kell azt fejleszteni a legdinamikusabban!

A húsz évre szóló terv első 1500 milliárd forintjára már garantált európai uniós forrás lesz 2027-ig.

Képek: Fürjes Balázs Facebook-oldal