– Mi az a blokklánc pontosan és minek köszönhető, hogy alighogy megjelent az életünkben, máris egyre nagyobb szerepet játszik a mindennapok legkülönbözőbb területein?
– Leegyszerűsítve a Bitcoin mögötti technológia a blokklánc, amelyet Satoshi Nakamoto (ezen az álnéven) alkotott meg. A létrehozásával a krízist okozó bankok kizárólagos szerepét akarta megszüntetni azzal, hogy a bank közvetítő szerepét egy új technológiával váltotta ki: a blokklánccal. Ún. decentralizált rendszert alkotott, ahol nincsen központ (bank), hanem a szereplők pusztán a technológia használatával egymás közötti közvetlen tranzakcióra képesek, így a harmadik fél (bankok) által nyújtott bizalom helyett a technológia megbízhatóságára helyezi a hangsúlyt. Ezzel kiküszöbölhető a személyi hibázás lehetősége. Továbbá, mivel a titkosított adatblokkok nyitó adata megegyezik az előző blokk záró adatával, az így kialakult adat láncolat jelenlegi tudásunk szerint nem törhető fel, azaz nagyon megbízható. A blokklánc technológia egy pénzügyi logika mentén létrejövő eszköz, azonban még számos területen hasznosítható. A sok pozitív tulajdonság összességében jelentős bizalmi tőkét biztosít a blokklánc rendszernek.
– Hogyan hasznosítható az ingatlanpiacon, hiszen a technológia is azért jelent meg később a többi iparághoz képest a szektorban proptech néven, mert természeténél fogva meglehetősen lassan változik az építőipar és az ingatlanszektor?
– Nagyon sok felhasználási területről beszélhetünk az ingatlanpiacon is: az ingatlan életciklusának szinte minden eleméhez tud a blokklánc egy megoldási alternatívát vagy újítást biztosítani. Szerintem azonban a legfontosabb újítást és ezáltal paradigmaváltást a tokenizáció fog hozni.
A tokenizáció azt jelenti, hogy létrehozok egy digitális zsetont, azaz tokent, amelyet összeköthetek egy vagyontárggyal, vagyis felruháztam a tokent egy értékkel. Ez a vagyontárgy egy ingatlan is lehet, és innentől kezdve ez a digitális zseton képviseli az adott ingatlant. Ha eladjuk a tokent, akkor eladjuk az ingatlant is. De ha nem egy, hanem mondjuk tízezer tokent rendelnek egy ingatlanhoz, akkor egyetlen token megvásárlásával, vagyis az ingatlan egy tízezred részével is be lehet szállni az ingatlanfejlesztésbe, építkezésbe. Ha pedig később hasznosításra is kerül az ingatlan például bérbeadás révén, akkor annak a profitjából egytízezred rész erejéig részesülhetünk.
– Hogyan működik majd ez a gyakorlatban?
– Ezzel a megoldással olyan, az ingatlanfejlesztések szempontjából holt tőkét lehet a piacra bevonni, amely eddig alapesetben a bankokban betétként volt jelen, mivel ezek a betétek egyesével nem voltak elegendőek egy-egy ingatlan megvásárlására. Láthatóan ez az új lehetőség szinte mindenkit megmozgat a piacon, például tavaly októberben Manhattanben egy beruházáshoz 30 millió dollár értékben értékesítettek tokeneket, amely összegből sikeresen elindítottak egy társasház építését. Az üzleti logika nem csak az, hogy a token tulajdonosok valós tulajdonosok lettek az ingatlanban is (a tokenek arányában), hanem az is, hogy az épület üzemeltetése és bérbeadása során befolyt összegből profitálhatnak is (szintén a tokenek arányában).
A technológia ugyanakkor lehetővé tesz további funkciókat is: a token nem csak tulajdonjogot jelenthet, hanem mivel ez egy digitális eszköz, a token tulajdonosok bizonyos kérdésekben akár online szavazást is lefolytathatnak. Az már viszont más kérdés, hogy a földhivatal jelenleg a gyakorlatban nem tudja kezelni azt, hogy egy adott ingatlannak pl. tízezer tulajdonosa legyen, de szerencsére már az Európai Unióban a hivatalok egy része el kezdte vizsgálni ezt a kérdéskört.
– Kik lehetnek a potenciális ügyfelek?
– Bárki használhatja ezt a lehetőséget. Sajnos azonban jelenleg a magyar szabályozás hiánya hátráltatja a tokenek használatát, mert a magyar jog még nem ismeri a token fogalmát. De ez még a világ nagyon sok országában van így, ezért a Blockchain Magyarország Egyesület tagjai a hátteret és a hasznosíthatóságot próbálják megismertetni a piaci és az állami szereplőkkel, aktív szerepet játszunk a hazai szabályozási környezet előmozdításában. Egyébként pedig az EU-ban Málta és Észtország felismerte a token jelentőségét, ezért már ott konkrét meghatározások állnak rendelkezésre erre vonatkozóan.
– Mekkora potenciál rejlik a tokenben, vagyis mire „viheti” még a token?
– A FIBREE (Foundation for International Blockchain and Real Estate Expertise) nemzetközi szervezet – amelyet Magyarországon én képviselek – nemrég összegyűjtötte, hogy mely startupok működnek ingatlan és blokklánc témakörben. Eddig összesen 700 vállalkozást gyűjtöttek össze, amelyek közül 500 ingatlantokenizációval foglalkozik. A piacon nagy a mozgolódás a tekintetben, hogy hogyan lehet bevonni kisbefektetőket és magánszemélyeket, hiszen kevesen tehetik meg, hogy lakást vegyenek, viszont a tokenizáció segítségével ténylegesen tulajdonosok lehetünk egy ingatlanban. A tokent realizálhatjuk is fizikai értelemben vett fizetőeszközként, hiszen a tokenek piaca is úgy működik, mint a hagyományos ingatlanpiac, vagyis a kereslet-kínálat eldönti, hogy mi mennyit ér, és már több platform is rendelkezésre áll, ahol értékesíthetjük a tokenünket.
– Ha tegyük fel, szeretnénk részesedést majd egy irodaházban vagy egy bevásárlóközpontban, akkor milyen adatokhoz férhetünk hozzá, hogy jól dönthessünk? Hiszen meglehetősen sokváltozós egyenlet egy adott ingatlan jövedelmezősége, elég csak a bérleti díjakra, a hozamokra, a kihasználtságra vagy általában a cash flow-ra gondolnunk.
– Ez az adott projekt platformjától függ, amelyen keresztül megvesszük a tokent, de elvileg a blokklánc technológia lehetővé teszi, hogy mélységeiben és átlátható módon az adatok is rendelkezésre álljanak. Egyre több olyan platform jön létre, amely egyszerű módon értelmezhető, a felhasználói élményt maximálisan biztosító felületeken biztosítja a befektetéshez szükséges információkat, ezek pedig nem igényelnek komoly informatikai szaktudást.
– Mit gondol, hogy mekkora szerepe lehet az emberiség jövőjében a blokkláncnak?
– Az internet az információhoz férés szabadságát adta meg, a blokklánc pedig az értékek tőkéhez való hozzáférését biztosítja. Tíz éve múlva senkit sem fog érdekelni, hogy mi az a blokklánc, viszont automatikusan fogjuk használni az ingatlanpiacon, mint ahogy az internet is a mindennapjaink szerves részévé vált, miközben a túlnyomó többség nem ismeri a világháló létrejöttének technológiai hátterét sem.
+++
A Blockchain Magyarország Egyesület munkájáról és eredményeiről további információkat az alábbi linkekre kattintva kaphat: www.blockchainhungary.org www.facebook.com/blockchainhungary/
www.linkedin.com/in/blockchainhungary
A FIBREE (Foundation for International Blockchain and Real Estate Expertise) nemzetközi szervezetről, pedig ezeken: www.fibree.org https://www.linkedin.com/company/fibree
