A digitalizáció már régen betört az ingatlanpiacra is, a pandémia csak felerősítette jelenlétét az épületek világában. A technológia az ingatlanok minden életciklusában jelen van, így a tervezéstől kezdve a kivitelezésen át az épületüzemeltetésig egyre nagyobb szerepet kap többek között a BIM.
Az épületinformációs modellezés, azaz angol rövidítéssel a BIM az első vázlattól a hosszú távú menedzsmentig észszerűsíti a kommunikációt, csökkenti a költségeket és maximalizálja az épületek hatékonyságát. A tulajdonosok használhatják a rendszert a kockázatok minimalizálására, a költséges utómunkálatok megelőzésére, és olyan adatvezérelt döntések meghozatalára, amelyek a befektetéseik és a környezet szempontjából is előnyösek.
A BIM forradalmasította az építőipart, hiszen megváltoztatta az épületek tervezésének és építésének módját, ösztönözve az építészek, mérnökök és építőcsapatok közötti együttműködést. Néha azonban a kommunikáció nem elég hatékony az egyes munkafázisban dolgozó csapatok között, így kulcsszerep hárul az épülettulajdonosokra, hogy minimalizálják a duplikációkat.
A BIM egyik legnagyobb előnye, hogy segít megelőzni a költséges építési utómunkálatokat, így a projekteket a meghatározott költségvetés keretein belül lehet megvalósítani. Az olyan funkciókkal, mint a 4D ütemezés és az 5D költségbecslés, a BIM lehetővé teszi, hogy még precízebben tervezzük meg a teljes fejlesztést. Ráadásul ez a virtuálisan megosztott információs központ megkönnyíti a csapatok közötti kommunikációt, javítja a minőség-ellenőrzést, és világos képet ad a tulajdonosoknak arról, hogy mi is történik pontosan.
Itt is jelen van a fenntarthatóság
A BIM azonban nem csak az építésről szól, hiszen az ingatlankezeléshez és a fenntarthatósághoz is aktívan hozzájárulhat. A rendszer az épület műszaki rendszereit és az energiafelhasználást is nyomon követi, amelyek végső soron segítik a kezelőket abban, hogy környezettudatos döntéseket hozzanak, vagyis hosszú távon is hozzájárulnak a globális felmelegedés elleni küzdelemhez.
Továbbá a tulajdonosok minimalizálhatják a kockázatokat, hiszen a részletes 3D-s modellekkel észrevehetik a lehetséges problémákat, mielőtt azok megtörténnének, így csökkenthetik az elpazarolt anyagok mennyiségét, és tarthatják az előzetes ütemtervet. Vagyis a problémákat már előzetesen virtuálisan megoldják, így a gyakorlatban már a munka túlnyomó többsége flottul zajlik.
Mindemellett a BIM segítségével lényegesen egyszerűbbé válik az okos technológiák integrálása is a meglévő szerkezetekbe, amely növeli a működési hatékonyságot, illetve megkönnyíti a karbantartással és frissítésekkel kapcsolatos jobb döntéshozatalt. A BIM az épületek teljes életciklusa során folyamatosan fejlődő tudásbázisként működik, így a jövőbeni felújítások kevésbé költségesek, és növelhetik a régebben épült ingatlanok versenyképességét.
Fotó: Getty Images
