Az okos város kifejezés egy olyan település vízióját jelenti, ahol a technológia összes vívmánya az emberi jóllétet szolgálja. A világ több pontján szinte a semmiből építenek fel vagy terveznek okos városokat és városnegyedeket, amelyek bár már a jövőt képviselik, de úgy tűnik, hogy egyelőre nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Egyrészt az anyagiak miatt, másrészt az utópiákat mégsem szeretik annyira az emberek. Vagyis az intelligens városokat is intelligensen kell építeni, és nem erőből megvalósítani.
Világszerte számos gigantikus méretű próbálkozás zajlik olyan városi ökoszisztéma létrehozására, amely a technológia és az infrastruktúra egyesítésével értéket és új életminőséget teremt az ott élők és dolgozók számára. Nem könnyű konkrétan megfogalmazni, hogy mit is jelent a valóságban az okos és intelligens város, de nagyjából az a lényege röviden: ezek a települések a világháló segítségével képesek adatokat gyűjteni szinte minden emberi tevékenységről, amelyek jobbá teszik a lakók mindennapjait, és folyamatosan tökéletesítik a városi szolgáltatásokat, emelve az általános életminőséget.
Hosszabban fogalmazva az intelligens városok egy városfejlesztési víziót jelentenek, hogy integrálják a sokrétű információkat és a kommunikációs csatornákat a technológiai és IoT-megoldások segítségével valós idejű felügyeleti rendszerekkel a város eszközeinek kezeléséhez, beleértve az információs és közlekedési rendszereket, az iskolákat, a könyvtárakat, a kórházakat, az erőműveket, a vízellátó hálózatokat, a hulladékgazdálkodást, a rendvédelmet és egyéb közösségi szolgáltatásokat. Számos esetben pedig a mostoha időjárási és földrajzi viszonyokat szeretnék az új civilizációs megoldásokkal ellenpontozni, hogy az egyre zsúfoltabb Földön új helyszíneken élhessenek az emberek.
Keleti projektek
A nagyvilágban több ismert példát is említhetünk, ahol törekedtek az intelligens város felépítésére. Az egyik legismertebb az Abu Dhabiban 2006-ban bejelentett Masdar City terve, amelyet a világ legfenntarthatóbb városaként harangoztak be, és ahol egyesítik a zöld energia és a technológia minden vívmányát. Nagyjából 20 milliárd dollárra becsülték a kivitelezési költségeket akkoriban, de közben 2008-ban megérkezett a válság, és néhány évnyi építkezés után a fejlesztők feladták az ambiciózus nettó nulla kibocsátású intelligens város tervét. Jelenleg a megújuló energia csak részben látja el a városi infrastruktúrát, és bár Masdar City építése várhatóan 2030-ig befejeződik, a már kész épületek jelenleg többnyire lakatlanok.
Maradjunk még az arab civilizációnál, hiszen Szaúd-Arábia is előállt egy gigantikus projekttel: Neom az egyik legambiciózusabb intelligens városprojekt a világon, ahol a technológia a mindennapi élet minden egyes mozzanatát meghatározná. Sokáig nem történt semmi, de aztán tavaly ősszel elindult a projekt, persze kérdéses, hogy mikor lesznek kézzelfogható eredmények.
Az Egyiptommal és Jordániával is határos megapolisz akár 10 millió embert is képes lenne befogadni, és nagyjából az a lényege, hogyan képes az emberi civilizáció a sivatagi körülmények között egy élhető és modern életteret kialakítani magának. A tervek szerint az első lakók már 2024-ben beköltözhetnek a megakomplexumba, az építkezések azonban csak közel 20 évvel később, körülbelül 2045 környékén fejeződhetnek be.
A gigaprojekt legizgalmasabb eleme a „The Line”, amely a legvadabb sci-fi elképzeléseinket is túlszárnyalva, 170 kilométer hosszan nyúlik majd el, és csupán 200 méter széles és 500 méter magas lesz. Vagyis gyakorlatilag egymással párhuzamos falakból áll majd az új város, amelyek között új otthonra lelhet az emberiség. Az új csoda ráadásul abszolút zéró kibocsátású lesz, hiszen nap- és szélenergiát fognak hasznosítani. Az élelmiszereket vertikális farmok termelnék, ahová a vizet a Vörös-tengerből nyernék, amit előzőleg egy speciális eljárással sótalanítanak.
Jól ismert példa keletebbre a dél-koreai Songdo, amelyet egy teljesen fenntartható, csúcstechnológiás városként képzeltek el, és ahol az autós közlekedés, a környezetszennyezés és a zsúfolt területek a múlté lesznek. Songdo egy nagyjából 1500 hektáros területre épült város, amelyet a Sárga-tengertől nyertek vissza, és egy olyan jelentős közlekedési csomópont a reptérrel együtt, amely könnyen elérhető a belföldi és a nemzetközi utasok számára egyaránt.
Songdo azon ritka okos városok egyike, ahol nagyjából befejezték az építkezéseket. A város víziója azonban egy olyan utópia, amelyért nem rajonganak az emberek, így aztán ide is lasszóval kell fogni a betelepülőket. A település sok más okos város közül kiemelkedik azzal is, hogy beváltja számos technológiai ígéretét, hiszen nincsenek szemeteszsákok és kukásautók az utcákon. A speciális csövek a hulladékot közvetlenül a lakók otthonából szállítják egy föld alatti létesítménybe, ahol szétválogatják, újrahasznosítják vagy elégetik energiatermelés céljából.
A lakásokban a világítástól kezdve a hőmérsékletig minden módosítható központi vezérlőpanel vagy okostelefon segítségével. Noha ezek a szolgáltatások minden bizonnyal futurisztikusak és kényelmesek, de sajnos még drágábbá tették a fejlesztéseket. A Songdóban lakók magasabb társadalmi-gazdasági státuszú emberek, így a város egyfajta elitgettó, mintsem hogy magasabb életminőséget biztosítana mindenki számára.
Amerika sem akar lemaradni
De Észak-Amerika, közelebbről Kanada sem maradt okosváros-vízió nélkül, hiszen Torontó keleti partján egy vegyes funkciójú városnegyedet terveznek létrehozni. A Sidewalk Toronto névre hallgató projekt összekapcsolja az előremutató városi tervezést és az új digitális technológiákat, hogy egy olyan emberközpontú környezetet hozzon létre, amely a fenntarthatóság, a megfizethetőség, a mobilitás és a gazdasági lehetőségek új mintáját testesíti meg.
A Sidewalk Toronto valójában a Waterfront Toronto és a Sidewalk Labs közös projektje. Az előbbi a kanadai kormány, Ontario megye és a város közös szervezete, az utóbbi cég pedig a Google anyacégének, az Alphabetnek egyik leányvállalata. A projektgazdák egy teljesen új közösség létrehozásában gondolkodnak, amely javítja a lakosság, a munkavállalók és az ide látogatók életminőségét. Azonban az Alphabet még 2020-ban leállította a fejlesztést a Sidewalk Labs projektben, hiszen a pandémia nem várt nehézségeket állított a beruházás elé.
Sőt, egyelőre az is szerepet játszik a kudarcban, hogy a tökéletesen okos város kialakításához szükség lenne az állampolgárok szenzitív adatainak egy részéhez is, amelyek a szokásaikra és viselkedéskultúrájukra vonatkoznak, ez pedig nem teljesen kompatibilis a jelenlegi demokráciafelfogásunkkal. Ez a probléma egyébként Szaúd-Arábiában is akadályt jelent, csak másként, hiszen az okos városok egyfajta liberalizációt is jelentenek a mindennapokban, amely nehezen összeegyeztethető az ottani vallási meggyőződéssel.
De nézzünk körül délebbre is, pontosabban látogassunk el Panamába, amely ma már Közép-Amerika – vagy tágabban értelmezve Latin-Amerika – egyik legstabilabb állama, ahol a Panama-csatorna jelentős bevételeket generál, nem véletlenül az ország bankrendszere is kiemelkedő gazdasági ágazat. Itt építik fel a főváros, Panamaváros egyik külterületén az ún. Innovation Smart District-et (ISD), ahová olyan multinacionális vállalatokat várnak, amelyek globális tényezők a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységben.
Az ISD keretein belül egy körülbelül 13 hektáros területen modern, környezetbarát és intelligens irodaházak, lakások, coworking terek, egyetemek, üzletek és egyéb szükséges szolgáltatások épülnek, vagyis egyfajta Szilícium-völgyet fejlesztenek kisebb mértékben, Latin-Amerikára igazítva. Az első irodaház átadását 2024-ben tervezik.
A felsorolást pedig zárjuk le egy bónuszprojekttel, hiszen El Salvadorban még tavaly májusban bejelentették, hogy egy intelligens várost kívánnak létrehozni a Conchagua vulkán tövében, amely teljes mértékben a bitcoin (BTC) használatán alapul. A Bitcoin City elképzelése szerint a kriptovaluták eladásából származó többletbevételből finanszíroznák az építkezést és a várost, miközben helyi forrásból származó energiát használnának fel a kriptovaluták bányászatára. Indulásként – a likviditás érdekében – Salvador 1 milliárd dollárnyi tokenizált, 10 éves lejáratú kötvényt bocsátana ki, amely segítségével elindulna a gigaberuházás. Tekintettel arra, hogy a teljes finanszírozási stratégia a BTC értékének jövőbeni növekedésén alapul, egyelőre nem vennénk mérget arra, hogy fel is épül az új csodaváros. Ráadásul a kriptobányászat olyan mértékben pazarolja az energiát, hogy egyre többen számon kérik a fenntarthatóság elvét ezen a téren is.
Még idő kell
Összességében számos gazdasági és társadalmi tényező befolyásolja az okos városok kialakulását. De az eddigi eredményeket látva még nem jött el az ideje annak, hogy jól működő és vonzó intelligens városokat építsünk, ahová tényleg szívesen költöznek az emberek. Továbbá egyelőre az okos városok nem tudnak boldogulni jelentős állami támogatások és adókedvezmények nélkül, hogy a fejlesztők meg is valósítsák az álmaikat A-tól Z-ig. Az is fontos tanulság, hogy a jövő intelligens városai nem feltétlenül lesznek utópisztikusak, vagyis nem biztos, hogy a semmi közepére kell ezeket tervezni. Továbbá az okos városokat már csak a nevükhöz méltóan is intelligensen kell megtervezni, hogy képesek legyenek kezelni a kulturális és technológiai változásokat és különbözőségeket.
Fotók sorrendben: Masdar City, Neom, Songdo
