Ha röviden akarnánk válaszolni, akkor az okosotthon elsősorban a komfortunkat növeli. Persze az okos-megoldások kombinálásával csökkenthetjük energiafogyasztásunkat is, de alapesetben nem kimagaslóan. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a felszerelendő szenzorok, eszközök is fogyasztanak valamennyi áramot, de azért jóval kevesebbet, mint amennyit megtakaríthatnak nekünk. A pontos mértéket viszont nehéz megmondani, mert számos tényező befolyásolja a megtakarítás mértékét. Azt viszont ki kell emelni, hogy minél pazarlóbbak voltunk korábban, annál könnyebb nagyobbat ugrani a hatékonyságban.
Viszont a mostani helyzetben a pár százalék is jelentős költségmegtakarítást eredményezhet, így érdemes elgondolkodni. Ezért első lépésnek érdemes lehet beszerezni okosmérőket, vagy fogyasztásmérő okosdugaljakat. Ezeket, ha nem is használjuk vezérlésre, mégis érdemes bekötni, hogy lássuk az adott eszköz használatát. Ezek alapján könnyen eldönthetjük, melyeket kell optimalizálni, sőt, bizonyos esetekben így akár a hibás eszközt is hamarabb észrevesszük, vagy következtethetünk a soron következő karbantartás szükségességére. Utóbbi bojlereknél, hűtőknél és fagyasztóknál fontos költséghatékonysági lépés.
Mit érdemes okosítani és mit nem?
A leginkább kézenfekvő dolog a világítás. Bár egy-egy lámpa nem fogyaszt annyira sokat, a sok kicsi sokra megy, főleg, ha folyamatosan több is világít. Persze, ha a helyzet engedi, akkor napközben ne világítsunk, használjuk a természetes fényt, amíg lehet.
De ha már lámpát kapcsolunk, akkor az egyik legfontosabb lépés – ha eddig még nem váltottunk –, hogy mindent LED-re cserélünk. A LED-es izzók a hagyományos izzóknál akár ötször kevesebbet fogyasztanak ugyanolyan fényerő mellett. Viszont érdemes minőségibb darabot választani, mivel az olcsóbb darabokkal akadhatnak gondok.
A másik – és már összetettebb téma –, hogy csak ott és csak annyit világítsunk, amennyi valóban szükséges. Erre megoldás a világítási zónák, világítási képek kialakítása. Például, ha csak a TV elé ülünk le és mindenképpen kell valami háttérvilágítás, akkor elég azt pár Watt-ot izzókkal megoldani, nincs szükség a teljes nappalit fényárban úsztató csillár felkapcsolására. Ugyancsak hasonló lehet az esti irányfény kérdése: ha este csak a konyhába megyünk ki nasizni, akkor egy jelentősen gyengébb irányfény is elég lehet. Erre akár mozgásérzékelővel ellátott elemes megoldást is választhatunk, de vannak olyan okosdugaljak, amik szintén rendelkeznek ilyen funkcióval. Nagy előnye ezeknek az eszközöknek, hogy nagyon keveset fogyasztanak, jelentősen kevesebbet, mintha villanyt kellene kapcsolni. Ugyancsak érdemes megemlíteni azt a nagy előnyt, hogy könnyebben is alszunk vissza, hiszen a gyengébb fényviszonyok mellett lassabban állunk át éber módra.
A fentiekből látszik, hogy a világítás mindenképpen olyan, amit érdemes jól átgondolni. Egy lakásban vagy családi házban rengeteg lámpa lehet, szobánként akár több is. Ezeket felhasználási módjuk szerint érdemes kiválasztani és ezek alapján belőni a fényerejüket. Munkához a természetes, háttérvilágításának pedig melegebb fényű lámpát szoktak használni, míg a konyhába a hidegebb, fehér fényű megoldások a legjobbak.
Itt persze felmerülhet a színhőmérséklet és fényerőszabályozás kérdése is, mely valóban jogos igény. Bár a fényerőszabályozás analóg módon is megoldható, mégis inkább okosabb megoldásban érdemes gondolkodni. A klasszikus dimmelés ugyanis nem optimális (a dimmer is sokat fogyaszthat, ami hő formájában jelentkezik). Nagyobb szabadságunk van az okos RGBW izzók, LED-szalagok és lámpák használatával, melyek hatékonyabbak is.
Ha a lámpák már a helyükön vannak, milyen vezérlési megoldással tudunk spórolni?
A mozgásérzékelők használatával követni lehet, hogy egy adott helyiségben ki tartózkodik, ez alapján pedig azt is tudhatjuk, hogy mekkora fényigényre van ott szükség. Ráadásul, alkalmazhatók azok a megoldások is, amikkel a lámpák automatikusan lekapcsolódnak az adott szobában, ha nem érzékelnek mozgást.
Továbbá használhatjuk az árnyékolástechnika elemeit is a megfelelő megvilágítás elérésére. És persze ott van az égve felejtett lámpa esete, melyre időzített kikapcsolást is alkalmazhatunk. Ezek a megoldások nagyon hasznosak tudnak lenni akkor is, ha gyerekek is laknak velünk.
A megszökő energia
Minden ingatlanban szükséges a megfelelő levegőminőség biztosítása, máskülönben levertek, fáradtak, dekoncentráltak leszünk. Erre a legegyszerűbb megoldás a szellőztetés, azonban nem mindegy, hogy mikor és hogyan. Tipikus eset, hogy amikor kinyitjuk az ablakot, a hűtő-fűtő rendszert nem állítjuk készenléti módba. Ilyenkor nemcsak oxigént juttatunk be, hanem a kinti és benti hőmérsékletet is elkezdjük kiegyenlíteni, ami nem jó, ha épp maximális fokozaton hűtünk vagy fűtünk. Ezt könnyen lehet orvosolni nyitásérzékelők felszerelésével és ezek alapján beállított vezérléssel.
Ennek a megoldásnak egy okosabb változata, ha a környezeti helyzethez igazítva automata szellőztetést valósítunk meg. Nyáron például a kora reggeli órákban a hűvösebb levegőt engedjük be a lakásba, míg télen a déli, melegebb időszakban szellőztessünk.
Ugyancsak fontos a megfelelő páratartalom biztosítása, mely nem csak egészségünk miatt lényeges, hanem nagyban befolyásolja hőérzetünket is. Ahol túl alacsony a páratartalom, ott a komfortérzet eléréséhez magasabb hőfokra kell fűteni, míg ha magasabb a páratartalom, alacsonyabb célhőmérséklet is elég. Ez több fokos eltérés is lehet, ami rengeteg plusz energia.
Amit ne automatizáljunk, vagy legalábbis máshogy
Amióta elérhetőek lettek az okosdugaljak és relék, sokan sokféleképpen használják fel őket. Sajnos az egyik legelterjedtebb koncepció a klíma kapcsolgatása. Ezt azonban mindenképpen kerüljük el, ugyanis hosszú távon tönkreteheti a készüléket. Ennek oka egyszerűen belátható: a modern légkondicionálók kikapcsolás során egy leállítási folyamatot hajtanak végre. Ha elvesszük az áramot a készüléktől, akkor erre nem lesz lehetősége, ami hosszú távon csökkentheti az élettartamot. Vezérlésre használjuk inkább a gyártó által javasolt megoldásokat (wifi, külön kapható vezérlőmodul, infra). Ez az eljárás általánosságban is igaz minden önszabályozó eszközre, azaz törekedjünk a megfelelő kikapcsolási folyamat betartására.
Ugyancsak sokszor merül fel a használati vízmelegítő, avagy a bojler esete. Ezeket sokszor vezérelt áramra kötik, mely így csak a nap egy részében fog működni. Ezt az egyszerűbb bojlerek jól kezelik, de vannak úgynevezett öntanuló okosbojlerek. Ezek a felhasználási igényekhez igazítják a vízmelegítési ciklusokat, így mindig optimális mennyiségű és hőmérsékletű vizet állítanak elő.
Ezzel a megoldással növelik ugyan a hatékonyságukat, viszont ez a funkció nem szereti a vezérelt áramú bekötést. Ennek fejlettebb változata a hőcserélős bojler, melyet technológiájából adódóan sem szabad vezérelt áramra kötni. Ennél ráadásul arra is oda kell figyelni, hogy hol helyezzük el, hiszen működése hanggal jár, illetve a szoba hőmérsékletét is befolyásolja. Fontos még, hogy a megfelelő méretű tartállyal szerelt eszközt válasszuk, mivel az átfolyós vízmelegítővel szemben a tartály tartalmát tartja mindig egy adott hőfokon akkor is, ha éppen egy hétre elmentünk otthonról.
Itt is igaz a korábbi állítás, hogy minden hőfok számít, így előfordulhat, hogy sokat lefaraghatunk a költségeinkből, ha alacsonyabb hőmérsékletre állítjuk a bojlert. Érdemes lehet néha az igényeknek megfelelően állítani: télen melegebbre, nyáron alacsonyabb hőmérsékletre.
Tippek
Használjunk éjszakai irányfényeket, melyek lehetnek fix betáplálású vagy elemes megoldások (használjuk újratölthető akkukkal), ezekkel sokat spórolhatunk. Használjunk minőségi, energiatakarékos LED-eket. Használjunk több világítótestet egy nagy helyett, ezáltal több világítási képet is meghatározhatunk felhasználástól függően. Ha dimmerelünk, akkor azt gyengeáramú oldalról tegyük.
Automatizáljuk a fel- és lekapcsolásokat mozgásérzékelővel. Használjuk az árnyékolástechnikát a megfelelő megvilágításhoz. Figyeljünk oda a megfelelő páratartalomra (40-60%), mely a hőérzetünket is befolyásolja. Állítsuk alacsonyabb fokozatra a hűtés-fűtést, ha szellőztetünk. Használjuk az árnyékolástechnikát a hűtés-fűtés kiegészítéséhez: télen engedjünk be sok napfényt, ami felmelegítheti a szobát; nyáron árnyékoljunk.
Klímát ne áramelvétellel vezéreljük, hanem Wifin, bővítőmodulon vagy infrán keresztül. Időzítsük a szellőztetést külső, belső tényezők alapján: nyáron a reggeli, hűvösebb időre, míg télen a nap legmelegebb pontjára. Ne járassuk feleslegesen a kazánt, használjunk zónavezérlőt és ezzel szabályozzuk igény alapján ( a keringetést is).
Hűtőt és fagyasztót lehetőleg az ingatlan hidegebb pontjaira tegyük, ahol védettek a hőforrástól és a napsütéstől (kevesebb energiával éri el így a célhőmérsékletet és könnyebben is tudja tartani). Kazánt és bojlert olyan helyre tervezzük, ahonnan kevesebb energiával képes vizet szállítani (minél rövidebb szakaszok és kevés szintkülönbség).
Vízkőtelenítsük a bojlert, mivel a sok vízkő miatt romlik a hatásfoka és a maximálisan tárolt vízmennyiség is csökken. Ne használjuk a TV-t háttérzajnak, mivel a legtöbbet fogyasztó része a kijelző. Vannak modern készülékek, amiknél van mód a kijelző kikapcsolására, ugyanakkor mégis jobb döntés erre egy okoshangszóró vagy egyéb audiorendszer.
További hasonló cikkek az Okosotthon Magazinban >>
