A proptech-en belül egyre több okos megoldással, szoftverrel, alkalmazással találkozhatunk, miközben megjelentek az autonóm robotok is az ipari létesítményekben, amelyek az iparágban a hardvert képviselik. Azonban nem elég a robotokat alkalmazásba állítani, hanem a robotok „munkahelyét”, vagyis az adott épületet is alkalmassá kell tenni okos technológiákkal ahhoz, hogy a robot elláthassa a feladatát – mondta Fischer Róbert, a Dome FSG kereskedelmi igazgatója a PropTech Hungary konferencián.
A robotika három törvénye
Először azonban tegyünk egy kis időutazást! A robotok fejlődése során számos mérföldkőről beszámolhatunk, most a teljesség igénye nélkül néhányat villantsunk fel. Talán kezdjük Asimovval, a világhírű sci-fi íróval, aki megalkotta a robotika három törvényét, hogy átérezzük azt a világot, amelyet az ember először csupán elképzelt, majd például a Csillagok Háborúja-univerzumban kiteljesített. Ma persze mindez már nem csupán filmművészet, hanem maga a valóság.
Asimov három törvénye is azt vette górcső alá, hogy az emberek és a robotok hogyan viszonyuljanak egymáshoz. A három törvény: 1. a robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen; 2. a robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének; 3. a robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első vagy második törvény bármelyikének előírásaiba.
Megérkeztek az autonóm robotok
A Grey Walter által 1948-ban készített „teknőst” tekinthetjük a világ első autonóm mobil robotjának annak ellenére, hogy a rendszer nem volt programozható, ellenben képes volt eljutni az utántöltő állomáshoz, ha az akkumulátora vészesen lemerült. Az első kereskedelmi forgalomba került robot a Unimate manipulátor volt, vagyis automatizált robotkar, amelynek első példányát 1960-ben adták el a General Motorsnak, hogy tv-képcsövek gyártásánál használják – folytatta az időutazást Zwickl János, a SUEZ Water Technologies and Solutions munkatársa.
11 évvel később a Nissan az elsők között oldotta meg egy teljes szerelősor automatizálását, vagyis a robotok megjelentek a sorozatgyártásban. A fejlesztést a Kawasaki végezte Engelberger és Devol Unimation robotokkal. Főként Japánban és az USA-ban ez egy hatalmas fellendülésnek nyitott utat, amely mind a mai napig tart. Később a Unimationt a PUMA robot fejlesztése követte 1978-ban, amely a következő évtizedekben a robotmanipulátorok szabványa lett. Manapság egymillióra becsülik a világon dolgozó robotok számát, és ezeknek több mint fele Japánban tevékenykedik.
Már megjelentek a magyar FM-piacon is
Az elmúlt évtizedekben rengeteg fejlesztés zajlott, ma pedig már az említett manipulátorok mellett – amelyek egy adott helyhez vannak rögzítve – az önellátó mobil robotok (AMR-ek) piaca egyre nagyobb mértékben növekszik, a multinacionális gyártóvállalatok az ellátási lánc különböző területein alkalamaznak rugalmas és együttműködő robotokat.
De vajon mi gátolta az autonóm robotok elterjedését korábban, ha a technológia rendelkezésre állt már évtizedek óta? Több tényezőt is említhetünk, pl. magas költségek, bonyolult programozás, sőt, az emberi tényező is gátolta a fejlődést, hiszen ott motoszkál az emberben, hogy vajon mi lesz, ha a robotok egyre több területen megjelennek.
Akkor miért van most itt az ideje a robotizációnak? Itt említhetjük meg többek között, hogy az elöregedett és csökkenő emberi erőforrás miatt – különösen a nyugati és a távol-keleti régiókban – dolgozói hiány alakult ki, miközben a hatékonyságot sem lehet olyan szinten biztosítani, mint amit egy robot produkálni képes – magyarázta Zwickl János és Fischer Róbert a „Robotok az üzemeltetésben: ipari létesítmények automatizációja” c. előadásban.
Közös fejlesztésben takarító robot
A Dome FSG és a SUEZ Water Technologies and Solutions közös fejlesztési projektet indított el 2017-ben, amelynek célja a robot tevékenységének integrálása volt az ipari és logisztikai létesítményekben, vagyis az épületeket okos megoldásokkal kellett felvértezni, ahol a robotok működhetnek. A logisztikai robot számos szenzorral rendelkezik, emberek, akadályok, egyéb műtárgyak között közlekedik, önmaga dönt a saját útjáról, ezért kellett a technológia, hogy kapukon, lifteken haladhasson keresztül.
A fejlesztés egyik fontos oka, hogy az elmúlt években egyre jobban kiélesedő munkaerő-piaci kihívások az FM-piacot is jelentős mértékben érintették. A logisztikai robotok „okossága” abban áll, hogy önvezéreltek, elérhetők bármikor, teljesen autonóm módon tudnak működni, például liftet hívnak. A takarítórobot emellett a dokkoló állomásnál leereszti a szennyvizet, és felveszi a tiszta vizet. Fontos a higiénia, hogy milyen vegyszereket használnak, illetve tiltott zónákat kell meghatározni, például ne menjen be a gyártási területre munka közben. Segítségével nagyobb a biztonság, a koncentrált vegyszerfelhasználással pedig kisebb ökológiai lábnyomot hagy a munka során – hangsúlyozta Fischer Róbert.
A logisztikai robottal egy teljes munkaidős tevékenységet ki lehet váltani, míg a takarítórobot több ember munkáját is elláthatja. A megtérülési idők is radikálisan csökkentek, hiszen pár éve még akár 20-30 éves megtérüléssel is számolhattunk, míg most már csak másfél évvel kell kalkulálnunk.
+++
Proptech Hungary konferencia – Robotok az üzemeltetésben: ipari létesítmények automatizációja c. előadás; Fischer Róbert: Dome FSG, kereskedelmi igazgató; Zwickl János: SUEZ Water Technologies and Solutions
