Magyarországon leghamarabb 2029-2030-ban kerülhet terítékre egy vagy több kis moduláris atomreaktor (SMR) beszerzése – nyilatkozta Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Világgazdaságnak adott interjúban.
Az SMR-ekre már sok terv készült, de csak egy működik, a kínai Hainanban. A románok egy amerikai vállalattal szerződtek le hasonlóra, a britek a Rolls-Royce-szal. Hozzátette, hogy már legalább tizenöt ilyen technológia tervét látta, ezek különböznek egymástól, ahogyan a ma működő atomerőművek is. Lényeges eltérés, hogy míg a ma működő atomerőművek mindegyike egyedi termék, a náluk jóval kisebb SMR-ek gyártástechnológiája szabványosított lesz.
Ennek köszönhetően e sorozattermékek várhatóan jóval olcsóbban gyárthatók, remélhetőleg gyorsabban engedélyezhetők, építhetők és bővíthetők is. Magyarországon leghamarabb 2029-2030-ban kerülhet szóba a beszerzésük, és talán valahol Kelet-Magyarországon létesülne, de más helyszínek vizsgálata is terítéken van.
Import, import és import
Lantos Csaba az interjúban szólt arról is, hogy a magyarországi energiaellátás 76 százalékban függ az importtól, az uniós átlag ehhez képest 71 százalék. Szerinte a teljes energiafüggetlenség megvalósíthatatlan, ugyanakkor diverzifikáció érdekében 2010 óta minden korábbi kormánynál többet tettek a hálózatok nemzetközi összeköttetéseinek kiépítésével is – jegyezte meg. Hozzátette, Magyarországnak nem adatott meg az az egyébként „igen költséges luxus”, hogy az egyik napról a másikra lemondjon az orosz importról, de bővíteni kell a forrásbeszerzési lehetőségeket.
A miniszter az interjúban arról is szólt, hogy szeretné, ha mind a négy meglévő paksi blokk – amelyeket 2032 és 2037 között kellene leállítani – üzemideje újabb 20 évvel tovább tarthatna, és megjegyezte, ez nem politikai döntésen múlik, hanem műszaki kérdés. Ismertette, a következő évtizedben belép Paks II., a hat blokk együtt már 4400 megawatt teljesítményt jelent. A ma működő atomerőmű (amikor teljes kapacitással megy), az ország teljes áramigényének az egyharmadát termeli meg.
Nap és szél
A felülvizsgálat alatt álló Nemzeti Energia- és Klímaterv (NETK) hatályos változata 2030-ra még 6 gigawattnyi (GW) napelemes kapacitást feltételez, de már most legalább 10-12 GW-ra számítanak. E kapacitások átlagos kihasználtsága az ország földrajzi fekvése alapján 15 százalékos, amiből kalkulálható az általuk termelhető áram mennyisége. 2030-ban még inkább igaz lesz, ami már májusban is megesett, hogy Magyarországon a megújulók több áramot termeltek, mint a gázerőművek – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy mikor épülhet újra szélerőmű Magyarországon, Lantos Csaba elmondta, erről vitában állnak az Európa Unióval, kérdés, hogy a széltorony mekkora lehet, hol telepíthető, hogyan illeszkedik a tájba. A társadalomnak megvannak a maga szempontjai. El szeretnék kerülni az olyan szélkerékerdőt, amilyeneket néhol a világban most is lehet látni, nem szeretnék Magyarországot ipari tájjá változtatni.
Fotó: Getty Images – illusztráció
