Távfűtés a falvakban őrültség vagy a túlélés záloga?

Innováció 2021-12-14

Megoldaná-e az energiaszegénységgel, légszennyezettséggel küzdő kistelepülések problémáit a távfűtés bevezetése? Mennyire alkalmasak ezek a falvak a megújuló energiaforrásokon alapuló távhőrendszer kialakítására? Az EnergiaEgyetem legújabb online kerekasztal beszélgetése ezekre a kérdésekre kereste a választ.

Az ELTE energiaföldrajzi kutatócsoportja dr. Munkácsy Béla vezetésével Bükkalja 20 településén, vagyis Miskolc szomszédságában mérte fel a fűtési szokásokat, a hőigényeket, a lakásállomány épületenergetikai adottságait, és ennek alapján a távfűtés bevezetésének lehetőségeit. A nemzetközi szaksajtóban is megjelent tanulmányt Csontos Csaba szerző, a kutatócsoport tagja és egyben az Energiaklub szakértője mutatta be.

Nemzetközi példák nyomában

Bevezetésként elmondta, hogy a klímaváltozás miatt az üvegház kibocsátás mértékének csökkentése elsőrangú feladattá vált, ennek érdekében pedig fontos a hőenergia szektor racionalizálása és fejlesztése. Köztudomásúan a háztartások a legnagyobb kibocsátók, az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40%-áért az épületeink felelnek. Ehhez járul a gazdaságilag elmaradottabb vidékeken az energiaszegénység jelenléte, Magyarországon a 4 millió hazai lakásállományból nagyjából 400-800 ezer háztartás energiaszegény, és ahol nem megfelelő módon fűtenek, nagyon magas a károsanyag-kibocsátás.

Mindemellett Magyarország importkitettsége nagy, az erőforrások nagy részét külföldről hozzuk be. A helytelen fűtésből adódó légszennyezés is hatalmas probléma lokálisan, jelentős halálok hazánkban, ezért megfelelő tüzelőanyagokra lenne szükség. Itt jön képbe a távfűtés, amely közismerten a skandináv országokban is meghatározó arányt képvisel. Nálunk a régi rendszerben egészen más miatt volt kiemelkedő a távfűtés aránya, hiszen a KGST-blokkon belül a piaci ár alatt, rendkívül olcsón jutottunk a szovjet gázhoz.

Visszatérve a skandináv példákra, egyes helyeken Dániában közösségi tulajdonban működik a távfűtési rendszer, biomassza erőművek vagy éppen napkollektor telepek segítik a távhő termelését, amely 100%-ban megújuló energiára épül. Sőt, előfordul, hogy szezonális hőtárolót is létrehoztak, így a nyáron megtermelt hőenergiát télen használhatják fel. Ezzel a komplex látásmóddal a távhő a villamos energia stabilitásában is szerepet játszik, mert amikor többlet van, akkor tárolni is tudják az energiát, tette hozzá Csontos Csaba.

De térjünk vissza Magyarországra, pontosabban a szomszédos Ausztriába, ahol a határmenti Németújvár (Güssing) környékén is folyamatosan fejlesztették a falusi fűtőműveket, mintegy féltucat távhőrendszer üzemel, még ott is, ahol sok esetben a falusi lakosság száma nem éri el az ezer főt. Ez az energiahatékony megoldás javítja a helyiek jövőképét, és az elvándorlás ellen hat. Bár az is igaz, hogy azt a vidéket elkerülték a gázvezetékek, így nem csábultak el a könnyebb megoldás irányába.

Átfogó vizsgálat Bükkalján

Az ELTE energiaföldrajzi kutatócsoportja arra volt kíváncsi, hogy létre lehet-e hozni hazai környezetben is ilyen típusú falusi fűtőrendszereket. A tanulmányi vizsgálatot Bükkalján végezték el, ahol házról házra járva a fűtési rendszereket vizsgálták. Közel 2000 háztartást érintett a felmérés 33 településen, így összességében több mint 10%-os lefedettséget értek el a kutatók. Időjárási szempontból viszonylag zord terület Bükkalja, miközben az egészségtelen fűtési módok miatt jelentős a légszennyezettség, emiatt például Bükkszentkereszten egy jelentős beruházás is veszélybe került. Az épületek energiahatékonyságának fejlesztése tehát mind az életminőség, mind a turizmus, mind a fejlődés érdekében kulcskérdés.

A tanulmány adatai igazolták, hogy a felkeresett terület fűtési energiamixében a földgáz dominál a miskolci agglomeráció miatt, de a szilárd tüzelőanyagok aránya is 40%-ot tesz ki. A megoldás a helyi erőforrások felhasználása lehetne, ezért a kutatók a hulladékhő helyi elérési lehetőségeit is vizsgálták: hatalmas számok jöttek ki, így például az avasi távhőrendszer hulladékhő potenciálja még Nyékládházát is fűteni tudná, ami több ezer háztartás ellátását jelenthetné, magyarázta Csontos Csaba.

A hulladékhő mellett geotermikus energia, biomassza és napenergia jöhet szóba. A területen most felhasznált tűzifa mennyisége másfélszer több matéria, mint a környező erdőkből felhasználható összmennyiség. Vagyis, ha a szóban forgó terület sziget lenne, gyorsan ebek harmincadjára jutnának a források. De az is szóba került más szakértők által a beszélgetésen, hogy a biomasszával kapcsolatban is felmerülnek aggályok.

A húsz vizsgált településből tizennyolc helyszínen rendelkezésre áll annyi megújuló energiaforrás, hogy a háztartási igényeket kielégítsék. Egyes helyeken akár százszoros mennyiség is rendelkezésre áll, ez is jelzi, hogy micsoda potenciálról beszélünk. Van olyan falu, ahol régen kutatóforrásokat végeztek, hogy gázra leljenek, és végül termálforrást találtak, amelyek azóta is tetszhalott állapotban szunnyadnak. A napenergia szintén fontos elem lehet a megújuló energiamixben, bár ezzel önmagában nem lehet elegendő távhőt termelni, hangsúlyozta Csontos Csaba.

Összességében számos szempont merül fel, amelyek mentén felmérhetjük, hogy egy adott településen megéri-e bevezetni a távfűtést, de természetesen a megfelelő energiamix minden egyes településeken más és más lehet. Az energiahatékonyság javítása az első feladat, majd ezután jöhet a távhőfejlesztés egy sokváltozós analízis alapján, hogy mely területeken van ennek relevanciája, fejezte be előadását az ELTE szakértője.


Biomassza erőmű Németországban

Generációk a távhőrendszerekben

László György, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége (MATÁSZSZ) energetikai szakértője gyakorlati szempontból közelítette meg a kérdéskört. Szerinte fontos tényező, hogy a leendő falusi rendszerek gazdaságosságát vizsgálják a jövőben, hiszen ez határozhatja meg a tervek realitását. Bár a dán és osztrák példa mindig mintaként szolgált, így például Dániában 2050-re megújuló alapú energiaellátást szeretnének un block, érdemes a helyi viszonyokat górcső alá venni.

A távhőszolgáltatás alapvetően egy nagy költségen előállított gigantikus hálózatra épül, amely alkalmas arra, hogy különböző hőenergiákat fogadjon és a fogyasztókhoz elszállítsa füstgáz keletkezése nélkül. A mennyiség miatt a távhőhálózat ára kulcskérdés, ennek megállapítása érdekében a hősűrűség nagyon fontos, hogy minél több fogyasztó legyen bekötve, hiszen lényeges szempont az egy egységnyi távhővezetékre jutó fogyasztók száma. A megújuló energiák nagy hátrányban vannak jelenleg, hiszen a korábban kiépült földgázrendszer olcsónak számított, ezért minden más opciót überelt, bár most a gázár-emelkedés nyilván új lehetőségek feltárását teheti szükségessé, hangsúlyozta László György.

A távhőrendszerek különböző szempontok alapján már az ötödik generációnál tartanak a világban, de mi még a harmadik generációs távhő-rendszert alkalmazzuk, vagyis egyelőre a vezetékhálózat és az épületeink műszaki tartamai nem alkalmasak az alacsony hőmérsékletű hő fogadására, amelyek így nem teszik lehetővé, hogy a házainkban újabb generációs fűtési rendszert alkalmazzanak. Így például a geotermikus energiából vagy a hulladékból származó hőt nem tudjuk még betölteni a mai távhő-rendszerünkbe. Emellett mivel a távfűtés államilag támogatott Magyarországon, a fejlesztésekbe mindenképpen közpénzt is fel kell használni, folytatta László György.

Orbán Péter, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége főtitkára pedig elmondta, hogy Pornóapátiban hoztak létre ilyen kezdeményezést, ami sajnos egyedülálló egyelőre Magyarországon. Az említett településen egy biomassza tüzelésű falufűtőmű valósult meg még 2005 őszén. A már korábban említett osztrák minta alapján létrehozott fűtőmű a falu fűtését és használati melegvíz ellátását képes teljesen biztosítani, vagyis a település ezen energiákat saját területén képes előállítani.

A főtitkár hozzátette, hogy a tanulmány mindenképpen a jövő felé vezető utat mutatja, hiszen a helyi energiaközösségekről beszél. Ideális volna, ha járási szinten 2030-ra energiaközösségek jönnének létre mindenhol az országban, egyelőre főleg a villamosenergiára vonatkozóan. A hőenergia közösségek létrehozásának akadálya ellenben egyelőre a megfelelő szabályozási környezet hiánya, amely például az ötödik generációs távhőrendszert is megvalósíthatóvá tenné. Érdemes lenne összerakni egy pilot programot, amelyet aztán később az eredmények birtokában egy kormánydöntéssel megerősítenének, és mehetnénk tovább.

Fotók: pixabay.com

Partnereink