Új korszak kezdődött az emberiség történetében a mesterséges intelligenciával – beszélgetés Tilesch Györggyel

Innováció 2022-09-06

A mesterséges intelligencia mire képes jelenleg és mire lehet képes a jövőben? Hogyan befolyásolhatja a társadalmi-gazdasági életünket? Milyen hatást gyakorolhat az ingatlanpiacra? Hogyan képes a MI a munkaerőpiacot meghatározni? Ezekről az alapvető kérdésekről beszélgettünk dr. Tilesch Györggyel, a PHI Institute for Augmented Intelligence alapító elnökével.

– Kezdjük azzal, hogy egyáltalán mi az a mesterséges intelligencia, hiszen annyi mindenre alkalmazzák már ezt a kifejezést?

– Sokan úgy gondolják, hogy a mesterséges intelligencia (MI) megegyezik a digitalizacióval, adatokkal, algoritmusokkal, pedig ez mind csupán leegyszerűsítés. Az MI az alapvető megfogalmazás szerint a gondolkodni és tanulni képes gépek megteremtéséhez vezető út. Teljesen új paradigma ez a korábbi számítástechnikához képest, hiszen régebben az ember a programozás során utasította a gépet, hogy milyen feladatot hajtson végre. Az MI esetében a gép értékel, hiszen ember adta céljai vannak, amelyeket adatalapú modellek segítségével valósít meg, ez pedig másfajta gondolkodást és felkészültséget igényel, mint a korábbi technológiai hullámok során.

 – Milyen szakterületeken összpontosulnak a legfontosabb kutatások a MI tekintetében? 

– Az MI gyűjtőfogalom, hiszen jelenleg nagyjából 15 technológia tartozik ide, többek között például a gépi tanulás, a mélytanulás, a komputeres látás svagy éppen a prediktív analitika. Társadalmi-gazdasági szempontból nézve a világ nagyvállalatainak legalább kétharmada már hasznosít valamilyen MI-technológiát a mindennapi működése során, a kormányzatok is egyre több országban MI-vezérelte szolgáltatásokat vezetnek be. Az USA-ban és Dubaiban is dolgoztam olyan projekteken, ahol az MI alkalmazasa mar kihatassal van a polgárok közérzetére és az egyes állami szolgáltatásokra. Szinte már mindenhol jelen van a MI, elég ha csak azt említem, hogy bár az arcunkba tolva, de az okostelefonunk számos alkalmazásában találkozhatunk a mesterséges intelligenciával, így például a navigációban, a közösségi médiában, a pénzügyi szolgáltatásokban vagy az elektronikus vásárlás során. Vagyis már nehezebb olyan területet említeni, ahol nincs MI.

 – A munkaerőpiacot hogyan befolyásolja a MI, hiszen annyi mindent hallunk arról, hogy számtalan munkakört kiszorít majd a gép és a technológia? 

– Olyan korszak kezdődött el az emberiség életében, amikor egyre több tradicionális feladatkörben tud az MI hatékonyabb lenni az embernél. Sokan azt jósolják, hogy belátható időn belül a feladatkörök 40-50%-a is kiváltható. Az biztos, hogy az automatizálható, folyamatalapú, adminisztrációs hátterű tevékenységeket sokkal hatékonyabban fogja az MI elvégezni. Azr tudjuk hogy a gyári munkások feladatköreit már a kilencvenes évektől kebelezi be az automatizáció. Érdekes módon szerintem a korábbi prognózisokkal ellentétben az új megoldások nem csak a kékgallérosok munkáját, hanem a fehérgallérosok feladatait is átértékeltetik. Extrém példa a fejlesztés, hiszen a piacon már vannak olyan kódolási asszisztens termékek, amelyek a fejlesztőket segítve szinte már a munkájuk 40-80%-át képesek kipótolni.

 – Ezek szerint már a fejlesztők sincsenek biztonságban. Vagyis lassan a fejvadász cégek lehúzhatják a rolót? 

– Bár gőzerővel fejlődik az MI, még nagyon sokat hibázik, vagyis az elkövetkezendő 5-10 évben egyre több ember egyre inkább szupervisori feladatokat fog átvenni, hogy felügyelje a gépeket, tehát az MI nem feltétlenül váltja ki az emberi munkát. Ugyan divatos téma a sajtóban, hogy befellegzett a munkaerőpiacnak, pedig inkább az a lényeg, hogyan lehet megteremteni a gép és az ember együttműködésének harmóniáját, sőt, még olyan pozitív forgatókönyvek is megvalósulhatnak, hogy az emberek számukra sokkal „szimpatikusabb” munkakörökben fognak dolgozni.

– Az is lehetséges, hogy az MI olyan fejlődési pályára állít egyes gazdasági szektorokat, amelyek vadonatúj munkaköröket is létrehozhatnak az emberek számára? 

– A nagy tanácsadó cégek évekig azt szajkózták, hogy ne féljünk, sokkal több állást hoz létre az MI, mint amennyit elvisz. Erre azonban kézzelfogható bizonyíték még nincs, nem tudom elképzelni, hogy tömegesen fognak születni új típusú, tömegeket felszívó állások. Most olyan népszerű munkakörök kapcsolódnak a technológiához, mint például a gépi tanulási mérnök vagy az adattudós, de ezek egyedi munkakörök limitált volumenben. Az USA kormányzatával olyan projektben is dolgoztam együtt, amely megpróbálta megjósolni az új típusú munkaköröket, különösen a kormányzati szférában. De inkább képességekről beszélhetünk, hiszen a munkakörök egyre fluidabbá válnak a folyamatos átképzéseknek is köszönhetően. Elképzelhető, hogy egyesek akár öt, egymastol jelentősen eltérő munkakört is betöltenek az életük során, de az biztos, hogy egyre nagyobb szabadságot kell kapnunk abban, hogy újabb készségeket sajátítsunk el.

 – Fogalmazzunk kicsit sarkosan! Mikor veszi át a gép a hatalmat az embertől? 

– Ha azokat a MI-hez köthető technológiákat nézzük, amelyek képesek elérni az emberi kognitív képességekből fakadó ekvivalenciákat, akkor egyértelműen azt mondhatjuk, hogy a gép nem veszi át a hatalmat az embertől. Ha az lenne a cél, hogy az emberrel ekvivalens gépi intelligenciát hozzunk létre, akkor egészen más irányba kellene haladni az MI-fejlesztésekkel. Az ideális kiindulópont inkább az, hogy az MI az ember kiegészítőjévé váljon, vagyis nem „gépembert” akarunk teremteni. Sokan a sci-fi-t megpróbálják becsempészni a mindennapjainkba, de nem ebbe az irányba haladunk. Inkabb arra figyeljünk, hogy az MI gerjesztette hatalom hová koncentrálódik.

 – Az ingatlanpiacon milyen szerepe lehet az MI-nek, hiszen egyre több technológiai megoldást alkalmaznak már a tervezéstől kezdve a műszaki üzemeltetésig? 

– A nagy amerikai ingatlanportálok már sok MI-megoldást használnak, például beidőzítik, hogy mikor érdemes „lecsapni” egy ingatlanra. Előzetesen számos adatot megadnak, és az MI optimalizálja az időt, hogy mikor kell venni vagy éppen piacra dobni egy adott ingatlant. Az ingatlanügynököknél nagyon fontos, hogy ha piacra kerül egy lakás, akkor az a tanácsadó lesz a nyerő, aki a leggyorsabban reagál. Ezért egyre több MI-alapú chatbotot használnak, amelyek a bekért adatok alapján ingatlant kínálnak, 3D-s bejárást biztosítanak és helyettesítik az ügynököket addig, amíg azok nem tudnak közvetlenül kapcsolatba lépni az ügyfelekkel.

 – A gázválság miatt most mindenki az energiahatékonyságról beszél. Itt mire lehet jó a mesterséges intelligencia? 

– Az épületek esetében az energiaválság arra világított rá ismét, hogy az MI optimalizálhatja az épületüzemeltetést és az energiafelhasználást, így például szabályozhatja a világítást, amely jelentős megtakarítást eredményezhet. Tágabb értelemben pedig már a városfejlesztéseknél is alkalmazzák a MI-t, hiszen ennek segítségével egyes területek, övezetek újrahasznosítását vagy kihasználtságát optimalizálhatják. Míg egy ember néhány adat és tapasztalat alapján dönt, addig a MI akár tobb ezer adatpont alapján kínál alternatív megoldásokat. Az ingatlanszakma akkor jár jól, ha a MI-re megbízható partnerként tekint, amely befolyásolhatja és segítheti a döntéshozatalt.

 – Összességében milyen befektetéseket igényel egy MI vállalati szinten, van-e erre egyáltalán adekvát válasz? 

– Ilyen sarokszámok nincsenek. Minden vállalatnál más és más a prioritás, a stratégia és a jövőkép, hogy milyen pályát járjanak be az MI-érettség útján. Ráadásul az adaptációnak üzleti és technológiai előfeltételei vannak, olyan szervezeti, vezetési képességek szükségesek, amelyek sokszor új vállalati paradigmákat igényelnek az MI-alkalmazás során. Egy kaliforniai konferencián nemrég elhangzott, hogy a vállalatok a technológia beszerzésére fókuszálnak, miközben azt nagyobb feladat integrálni a munkafolyamatokba. A nagyságrendeket jól jelzi, hogy ha megveszem a technológiát egy dollárért, akkor akár kilenc dollárt is költeni kell a szervezetfejlesztésre es átképzésekre, hogy az MI tényleg robusztusan támogassa a vállalati célkitűzéseket.

+++

Dr. Tilesch György szeptember 8-án a Real Estate Beach Conference "Hatalomtechnikai megoldások a digitalizáció és a emberközpontúság metszetében" c. panelbeszélgetés meghívott szakértője. A konferenciára jegyek még itt kaphatók.

Partnereink