Hazánk Nemzeti Energia- és Klímaterve nagyobb szerepet szán a biogáznak az energiafüggetlenség erősítése és a fenntarthatóság érdekében. A közeljövőben egyszerre több tényező is jelentős lendületet adhat itthon a szektornak. Már zajlik a hazai biogáz-stratégia kidolgozása, a környezet pedig minden bizonnyal az eddigieknél támogatóbbá válik, amit egy rövidesen induló pályázat is bizonyít.
Az Európai Bizottság 2030-ra évi 35 milliárd köbméter biometán termelését tűzte ki célul, ami a tagországokban jelenleg kiépített kapacitások több mint ötszörösét jelenti. Ez a növekedési elvárás összhangban van az Európai Biogáz Szövetség közreműködésével készült jelentés Magyarországra vonatkozó prognózisával, amelyben 2030-ra évi 1 milliárd köbméteres hazai előállítás szerepel, de 2050-re a 3 milliárdot is elérhetőnek tartják a szakértők.
A fenti ambiciózus törekvés mozgatórugója az ingadozó földgázárnak való fogyasztói kitettség csökkentése, valamint a kontinens függetlenedése az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól. Utóbbi tekintetben Magyarország esetén a Bizottság elemzése úgy számol, biometánnal akár hazánk gázimportjának 15%-a is kiváltható lenne, míg hazai szakértők a termelés felfuttatásával a 25%-os értéket is elérhetőnek tartják.
A biogáz arányának növelése ráadásul nemcsak az ország energiamixének stabilizálása, hanem a környezettudatosság terén is nagy előrelépést hozna. A korszerű üzemek szerves háztartási és élelmiszeripari hulladékból, illetve nyers trágyából állítanak elő a hálózatba táplálható vagy akár áramtermelésre használható biogázt, valamint a műtrágyánál kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkező talajjavító anyagot.
„Egyre több helyen ismerik fel, mekkora szerepe lehet a biogáznak a légkört súlyosan károsító metán kibocsátásának csökkentésében. Magyarországnak is nagyon jó adottságai vannak ahhoz, hogy ilyen téren is kivegye a részét a klímaváltozás elleni küzdelemből” – mondta Andrew Benedek, a terület egyik legismertebb nemzetközi szakértője, az Anaergia alapítója.
A magyar születésű, kanadai szaktekintély vállalata korábban több biogázüzemet is épített Magyarországon, köztük a legnagyobbat, a nagyjából 4 MW elektromos kapacitású szarvasi egységet, amely tavaly óta a MOL tulajdona. Benedek hozzátette, bízik benne, hogy az Anaergia a jövőben nagyban hozzájárul majd a technológia magyarországi térnyeréséhez. Ehhez jó alapot jelent, hogy a nemrég 40,8 millió kanadai dollárért többségi tulajdonrészt szerző, luxemburgi székhelyű Marny Investissement az Alfa Group nevű ingatlanfejlesztő és -kezelő cég révén már jelentős jártassággal rendelkezik a hazai piacon.
Azonban a biogáz-termelés magyarországi áttöréséhez és ezáltal valós földgáz-alternatívává tételéhez egyéb tényezők mellett az állami ösztönzők is elengedhetetlenek. Ilyen szempontból kedvező fejlemény, hogy a rövidesen startoló, az uniós közös agrárpolitika (KAP) keretében megvalósuló, Feldolgozó üzemek komplex fejlesztésének támogatása nevet viselő pályázaton a „biogáz előállítására és hasznosítására szolgáló létesítmények kialakítása” is az önállóan támogatható tevékenységek közé került. Ráadásul a szeptember 17-én indult, 150 milliárd forint keretösszegű pályázaton az összes megújuló energiaforrás közül egyedüliként a biogáz esetén a kiépítésre kerülő termelési kapacitás meghaladhatja az adott üzem éves energiafogyasztását is.
Fotó: Getty Images
