Jöjjön ismét az ESG, és bár rengeteget hallottunk róla, jó ideig fogunk még. Ebből az E szócskát már sokszor elemeztük, vagyis a környezeti aspektust alaposan kiveséztük. De mi a helyzet a Sociallal, azaz a társadalmi-szociális kérdések kezelésével egy ingatlan vonatkozásában? Erről lesz most szó!
Az ESG az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) angol szavak rövidítése, egy olyan keretrendszer, amelyet leegyszerűsítve követnek a vállalatok, hogy a mindennapi működésükkel segítsék a klímaváltozás elleni küzdelmet, a fenntarthatóságot, és eközben a környezetükre és a dolgozóikra is pozitív hatást gyakoroljanak.
A környezeti kritériumok az éghajlatváltozásra vonatkoznak, a fenntartható megoldásokkal az ingatlanok hosszú távon pénzt takaríthatnak meg, miközben vonzóbbá teszik magukat a befektetők számára. Itt aztán minden szóba jöhet a zöldtetőtől kezdve a napelemen át az energiahatékony világításig.
Az ESG társadalmi dimenziójáról a környezet fókuszba kerülése miatt kissé kevesebb szó esik, pedig az irodapiacon ez már régóta alapvető szempont. Gondoljunk csak a vállalatok munkaügyi gyakorlataira, az egészségügyi és jóléti kezdeményezésekre, a sokszínűségre és befogadásra, valamint a közösségi szerepvállalásra.
Egyszerűen fogalmazva masszázsszék, futópálya az irodaház tetején, egészségügyi csomagok, közös grillezés, csapatépítés, akadálymentesítés satöbbi. A nagy globális cégeknél világszerte sokszínű a munkaerőállomány is, ami pedig a befogadást erősíti. De még beszélhetünk az ergonomikus bútorokról, a WELL-rendszer térhódításáról, az étrendünkről és a vállalatok társadalmi munkájáról, például amikor kifestenek egy óvodakerítést vagy fát ültetnek oda, ahol még nincs.
Hogyan hat az ingatlan az épített környezetre?
Nagyítva a képet komplex összefüggésekről értekezhetünk, minthogy az életminőségre nagy hatást gyakorol az épített környezetünk, és itt olyan szempontok is felmerülhetnek, minthogy egy lakónegyed mellett kiépített irodaparkban nem csak az irodisták, hanem az ide látogatók is használhatják a zöld területeket relaxációra, szórakozásra. Budapesten és a nagyvárosainkban is számos irodapark vagy munkahelyi kampusz megközelíthető a helyiek számára is.
A jólléti szolgáltatások tekintetében pedig nem csak a munkaadónak, hanem bizony az irodaháznak is dolga van. Egy több ezer négyzetméteres céges központba még be tudják tervezni a fitnesz-szobát vagy az edzőtermet, de kisebb bérlemények esetén jól jön az irodaház segítsége, hogy a közös területeken alakítson ki ilyen típusú helyiségeket. Ide kapcsolódik a már említett tetőtéri futókör is.
A társadalmi célú fejlesztések közé még olyan tényezők is tartoznak, mint a beltéri levegő minősége, a külső tér hozzáférhetősége, vagyis van-e klassz zöld terasz, netán tetőkert, ahol friss levegőt szívhatunk. És akkor még nem beszéltünk a belső botanikus kertekről vagy a spéci irodai növények gondozásáról.
Komplex rendszerekben gondolkodnak
Az ESG társadalmi kritériumainak való megfelelés érdekében egyre több hiteles adatot kell prezentálniuk a tulajdonosoknak, hogy mind a bérlői, mind a befektetői igényeket kielégítsék. Mi most azt gondolhatjuk, hogy ez csupán annyit tesz: az ingatlantulajdonos számszerűen leírja a kondigépeket, a közpark négyzetméterét, az étteremben kapható paleo ételek arányát és a masszőr heti munkaidejét. Pedig nem.
Már komplex rendszereket dolgoztak ki arra, hogy bemutassák: egy épület hogyan képes működni a lakók és a közösség életminőségének megőrzése érdekében. Itt megint jöjjön az éghajlatváltozás, hiszen az időjárással összefüggő események sokszor gyorsan negatív hatást gyakorolnak a komfortérzetünkre.
Vagyis az ESG társadalmi dimenziója olyan közösségközpontú elemeket is tartalmaz, mint az árvíz- vagy a tűzkockázat mérséklése, illetve a csapadékvíz kezelése. Például az ingatlantulajdonosok növelhetik a fák lombkoronáját, hogy csökkentsék a levegő hőmérsékletét, vagy porózus felületeket építenek be, amelyek megkötik a nedvességet és így csökkentik az árvíz kockázatát.
Összességében az S betű rendkívül komplex feltételrendszert jelent a gyakorlatban, ahová a multikulturális munkaerőtől kezdve a forgószékeken át a településfejlesztő megoldásokig mindent idesorolhatunk. Vagyis van és lesz is elég dolguk ezzel az ingatlantulajdonosoknak, hogy meggyőzzék a bérlőket és a befektetőket.
Fotó: Getty Images
