Magyarország évtizedek óta Európa első öt országa között szerepel a földhő fűtési célú közvetlen hasznosításában, ami már 12 városban érhető el, beleértve Szegedet, ahol Európa legnagyobb ilyen rendszere működik. A földhő felhasználásával előállítható energia kapacitása meghaladta az 1 gigawattot, és ezen belül a mezőgazdasági hasznosítás mintegy 40 százalék körül van, hangzott el a Budapest Geothermal Summit konferencián.
Az Európai Unió minden tagállamában rendelkezésre álló geotermikus energia fontos szerepet játszik a dekarbonizációs célok elérésében. Az EU végső energiakeresletének mintegy 50 százalékát fűtésre és hűtésre használják és ezzel az üvegházhatású gázok mintegy 35 százalékáért felelős ez a két tevékenység.
„Kiemelkedő adottságainak köszönhetően a geotermikus energia Magyarországon a zöldgazdaság egyik húzóágazatává válhat és hozzájárulhat az ország versenyképességének javításához, miközben jelentős mennyiségben válthat ki fosszilis energiahordozókat. A geotermikus energia előnye az időjárásfüggő megújulókhoz képest, hogy folyamatos, alapterhelési energiát képes szolgáltatni” – mondta Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium (EM) energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára a konferencián.
A Nemzeti Földhő Stratégia céljaival összhangban a geotermikus energia hazai felhasználása 2030-ig kétszeresére emelkedhet, ezzel az évtized végére 500 millió köbméter, 2035-re pedig mintegy 1,2 milliárd köbméter földgáz válható ki, ráadásul az energiabiztonság is javul. A kormány az engedélyezési keretrendszer átalakításával és rugalmasabbá tételével, valamint pénzügyi támogatásokkal is ösztönzi a geotermikus energia nagyobb arányú hasznosítását.
„2023 márciusa óta mintegy 100 kutatási engedélykérelem érkezett be a területet felügyelő Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához és ezek közül mintegy 40-ben már el is indult a fúrás. A beruházók a fúrás pénzügyi kockázatainak mérséklésére állami támogatásra pályázhatnak, továbbá kedvezményes beruházási hitelt is igényelhetnek” – tette hozzá Steiner Attila.
A földhő hasznosítása előtt álló legfőbb akadályok között említhetjük a bonyolult szabályozási környezetet, a fúrással járó pénzügyi és geológiai kockázatokat, valamint az ismeretek hiányát. Ezért kközös uniós cselekvési terv kidolgozására, valamint a döntéshozókat és az érdekelt feleket tömörítő uniós szintű geotermikus szövetség létrehozására van szükség.
A szabályozást összhangba kell hozni más területekkel (bányászat) és a környezetvédelmi előírásokkal, továbbá az iparági szereplők számára iránymutatásra van szükség. Emellett ösztönözni kell az energiaközösségek megalakulását, hangzott el a rendezvényen.
Fotó: Getty Images
