Égető hiány van ma Európában hőszivattyús szakemberekből, és 2030-ig további hetvenezerre lesz szükség belőlük – írja az Eurofound (Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért) saját elemzésében. Ha nem lesz elegendő elérhető szakember a piacon, a technológia elvárt növekedési üteme sem lesz tartható.
Az Európai Unió (EU) fűtési rendszereinek dekarobonizálásában, vagyis az ingatlanállomány szén-dioxid-kibocsátának csökkentésében kulcsszerepük van a hőszivattyúknak, ezért különböző ösztönzőkkel kellene segíteni a lakosságot a hagyományos fűtűberendezések cseréjélben, továbbá a földgáz és az áram árát úgy kellene alakítani, hogy egy ilyen beruházás mielőbb megtérüljön, írja a dublini székhelyű alapítvány. Emiatt átfogó megközelítés szükséges a hőszivattyúk elterjedésének felgyorsításához, illetve az EU ambiciózus éghajlat-politikai céljainak eléréséhez – olvasható a vgfszaklap.hu cikkében.
Az EU az ambiciózus klímacélok elérése érdekében több szakpolitikai jellegű intézkedést hozott már meg. Az egyik ilyen intézkedés az úgynevezett RePower, amely többek között kimondja, hogy 2022 és 2026 között meg kell duplázni a közösség területén működő hőszivattyúk számát, és 50-60 millió új telepítést vesz célba 2030-ra. A hőszivattyúk ugyanis rendkívül hatékonyak, hiszen megújuló energiaforrásokat használnak fűtésre és hűtésre is. Ugyanakkor telepítésük bonyolultabb, mint például a gázkazánoké, szélesebb körű készségeket és kompetenciákat igényel. Ez a telepítést viszonylag költségessé teszi.
Bár Európa volt a hőszivattyúk leggyorsabban növekvő piaca 2022-ben, ám egy évvel később a növekedés megtorpant a gázárak normalizálódása – és az egyes EU-országokban tapasztalható politikai és támogatási bizonytalanságok miatt. Míg a skandináv térségekben, például Finnországban és Svédországban a hőszivattyúk elterjedtek, máshol, mint például Magyarországon is, új technológiának számítanak, és piaci jelenlétük még nem átütő siker.
A tanulmány kitér a technológia terjedésének gátját képező munkaerőhiányra is, így a becslések szerint további 70 ezer telepítőt kell foglalkoztatni, hogy elérhetővé váljanak a 2030-ra kitűzött hőszivattyú-célok. A munkaerőhiány mértéke jelentősen eltér Európa-szerte, attól függően, hogy az adott országban hogyan áll az építőipari piac és a szakképzés. A munkaerőhiány megoldásának egyik lehetőségét éppen ezért a képzésben, átképzésben és készségfejlesztésben látják, megemlítve, hogy nem csupán az oktatásba kell pénzt fektetni, de a különféle támogatásokkal is segíteni kellene a lakosságot hőszivattyús beruházások megvalósításában.
Fotó: Getty Images
