Már sokszor hallhattuk, hogy az épületek a szén-dioxid-kibocsátás csaknem negyven százalékáért felelősek, amely jelentős mértékben hozzájárul a globális felmelegedéshez. Ráadásul Magyarországon a meglévő épületek 75%-a energetikailag elavult, a felújítási ütem túl lassú, míg az új, hatékony épületek aránya alacsony az Európai Éghajlati Paktum elemzése szerint. Itt jönnek a képbe az energiaközösségek, amelyek fontos szerepet játszhatnak a megújuló energia elterjesztésében és a fogyasztói kultúra megváltozásában.
A 2022-es válság rávilágított arra, hogy érdemes beruházni az energiahatékonyságba. Az Európai Unió kiemelt célként kezeli a zöld átállást és az energiafüggőség csökkentését, ami lehetőséget biztosít az energiaközösségek számára is.
Az energiaközösségek még meglehetősen új típusú szervezetek az Európai Unióban (EU) is, ezek valójában olyan önkéntes egyesülések, amelyekben energiatermelők és -fogyasztók egyaránt részt vesznek. Az EU egyik vállalása szerint 2050-re az energiafogyasztás 65 százalékát az energiaközösségek által termelt energiából kellene fedezni, ami jelentős részarány.
Az energiaközösségek fogalma azonban jelenleg még meglehetősen tág határok között mozog, hiszen a jogi státuszt azt nyerheti el, aki nem csak fogyasztja az energiát, de vissza is táplál a rendszerbe. Egy vagy több település összefogásából épül egy szélturbina vagy napelem-park, akkor már nyilvánvalóan jogilag is rendezettnek kell lennie az energiaközösségnek.
Ilyen esetben egy olyan összefogásról beszélhetünk, amelyben háztartások, közintézmények, cégek, önkormányzatok osztoznak az energiaszámlákon és az egyes tagok által üzemeltetett megújuló energiaforrások használatán. Elsődleges céljuk nem a profit, hanem a közösség jólétének növelése. Energiahatékonysági szolgáltatásokat nyújtanak, információkkal látják el a közösségeket, illetve elősegítik a helyi hálózatok kialakulását és az energiafüggetlenség megteremtését.
Mivel a jelenlegi magyar szabályozás szerint az energiahatékonysági szolgáltatások csak más villamosenergetikai tevékenységekkel kiegészítve elegendők az energiaközösségi jogi státusz elnyeréséhez, ez megnehezíti a kezdeményezések megalakulását. Bár számos energiatakarékossági projekthez nem szükséges a jogi státusz elnyerése, de egy megfelelően szabályozott rendszer nagyban elősegítheti az érintett felek aktív bevonását, a szektorok közötti együttműködést és az érdekek összehangolását az Európai Éghajlati Paktum szerint.
„Az energiaközösségek alapvető fontosságúak a jövő energiagazdálkodása szempontjából, és létezésük feltételeinek megteremtése a ma feladata. Jó úton járunk, már vannak sikeres magyar példák is, de a szabályozási és finanszírozási feltételek még nem teljes mértékben adottak. Az újonnan alakuló kezdeményezések számára egyelőre még azt javaslom, hogy maradjanak közösségi energia kezdeményezések, és ne váljanak regisztrált energiaközösségekké” – mondta Zagyva Gabriella, az energiaközösségeket összefogó Transzformátor Közösségi Energia Központ munkatársa, az Európai Éghajlati Paktum nagykövete és az alsómocsoládi önkormányzat környezetvédelmi és klímareferense.
Sok kis apró sokra megy
Már Magyarországon is találunk ígéretes kezdeményezéseket. A budapesti Kazán Energiaközösség a helyi közösség összefogásával jelentős, 50 százalékos fűtési energiamegtakarítást ért el, de ugyanúgy az alsómocsoládi önkormányzat példája is jól mutatja, hogyan lehet közösségi szinten kezelni az energiafogyasztás és -termelés kérdéseit.
Utóbbi településen számos megújuló energiaforrás és energiahatékonysági projekt tervezése indult el, többek között napelemek telepítése és okos energiamenedzsment alkalmazása az idősotthonban.A tervek között szerepel egy energiaközösségi pénzügyi alap létrehozása, amely lehetőséget teremtene a helyi lakosok számára energetikai felújításokra és fejlesztésekre.
Az energiaközösségek azonban nem csak intézményesített kerekek között működő jogi státuszúak lehetnek, ahogy említettük, hanem a helyi lakosok olyan közös gondolkodását is jelenti, amelyben egyénenként tesznek erőfeszítéseket az energiatakarékosság érdekében, így a kis tettek összeadódnak. Ezek a helyi kezdeményezések megmutathatják, hogy megszokásaink, viselkedésünk megváltozásával is óriási eredmények érhetők el mind az energia, mind a pénzmegtakarítás terén.
Érdemes néhány egyszerű megoldást kölcsönözni az E.ON EnergiaKözösségek programból, amely 2022-ben zárult le, és ahol több közösség osztotta meg a tapasztalatait. A lakás átlaghőmérsékletét fokozatosan csökkentették, az 1-2 fokos lehűlést a lakásban meg lehet szokni. A melegvízfogyasztást mérsékelték rövidebb és kevesebb zuhanyzással. A melegvíz előállítása nagyon sok energiát igényel, hiszen 5 perc zuhanyzásra fordított energiával 10 kannányi vizet tudnánk felforralni vagy két napig működtethetnénk vele a hűtőszekrényt.
Emellett lehetőség szerint érdemes a vizet gyűjteni (eső-, fürdő-, zuhany-, mosogató-, mosóvíz), majd azt újrahasznosítani öntözés, áztatás, WC-öblítés során. Javasolt az indokolatlanul működő áramfogyasztók kiiktatása, illetve az energiaigényesebb háztartási gyakorlatok elhagyása, mint magas hőfokon mosás, vasalás.
Fotó: Getty Images
