Magyarországon kiemelt jelentőségű a járműipar, amelyen belül a kormányzat deklarált célja, hogy az innováció és a fenntarthatóság jegyében egyre nagyobb teret nyerjen az elektromosautó-gyártás. Ehhez kapcsolódva a felépített és épülő akkumulátorüzemek volumenét tekintve hazánk meglehetősen jó pozíciót szerzett a globális gazdaságban. Azonban hatalmas viták zajlanak az akkugyárakról, most megpróbáljuk röviden feltárni azokat a tényezőket, amelyek a szektor neuralgikus pontjai.
Az elektromosautó-gyártást a feltörekvő új iparágak között említhetjük meg, hiszen a globális felmelegedés elleni küzdelem jegyében az elektromobilitás felértékelődik, amelyhez kapcsolódik az akkumulátorgyártás és -tárolás is. Az Európai Unióban a tervek szerint ugyanis 2035-től befejezik a belső égésű motoros autók, azaz a benzin- és a dízelüzemű járművek értékesítését.
Hazánkban számos globális autógyár működik, amelyek nem csupán fejlett technológiát hoztak magukkal, hanem a munkaerőpiacon is meghatározó vállalatokat jelentenek. Nem beszélve arról, hogy a gyáraknak helyet biztosító városok virágzásnak indultak, elég csak Győrre vagy éppen Kecskemétre gondolnunk.
Emellett a gyártók a magyar üzemekben is elkezdtek átállni az elektromos modellekre, így Győrben az Audi, Kecskeméten pedig a Mercedes is elindította az elektromosautó-gyártást. De a tervek szerint Debrecenben is a BMW új üzemében a legújabb elektromos modellek készülnek, illetve a világ legnagyobb elektromosautó-gyártójának számító kínai BYD Szegeden építi meg első európai üzemét.
Kellenek az akkugyárak
Vagyis a hazai autógyáraknak is egyre nagyobb szükségük van akkumulátoripari beszállítókra, nem véletlenül Európa-szerte növekszik a kereslet az akkumulátorok iránt. Ennek következtében egyre több beruházás érkezik az országba elsősorban a Távol-Keletről.
Tavaly már öt akkugyár működött hazánkban. Komáromban a dél-koreai SK ON társaság működtet üzemet, amelynek alapkövét 2018-ban tették le. Gödön a szintén koreai Samsung SDI gyára 2016-ban barnamezős beruházásként jött létre a korábbi tévéképernyőgyár átalakítása után. A termelés 2018-ban indult meg, majd 2019-ben bejelentették a gyár bővítését.
A Samsung SDI gödi üzeméhez kapcsolódik a szintén dél-koreai Sangsin EDP jászberényi üzeme. 2019-ben települt Magyarországra a japán GS Yuasa, amely Miskolcon hozott létre új Li-ion akkumulátorgyárat. A legutóbbi fejlesztés eredményeként pedig az SK ON Komárom után Iváncsán adta át a következő hazai üzemét.
Az autógyártás azonban egy komplex vállalati ökoszisztémát jelent, vagyis az üzemekhez kapcsolódva jelentős alkatrészgyártólánc épült ki. A beszállítók pedig szintén emberek tízezreinek adnak munkát és biztosítanak megélhetést. Így többek között Tatabányán a dél-koreai Soul Brain az akkumulátorokhoz szükséges elektrolitot, míg Környén a dél-koreai Volta Energy Solutions akkumulátor-rézfóliát gyárt, Gödöllőn pedig a kínai Shenzen Kedali állít elő akkumulátor-alkatrészt.
Vagyis nagy volumenben épültek ki akkumulátoripari kapacitások Magyarországon, majd 2021-től újabb beruházási hullám indult meg az országban. Ennek során Debrecenben a kínai CATL épít akkumulátorgyárat, amely többek között a Mercedes-Benz és a BMW beszállítója. Szintén Debrecenben létesül a kínai EVE Power akkumulátorgyára is, amely az épülő BMW gyár igényeit fogja kiszolgálni 2026-tól.
Az akkumulátorgyárak mellett újabb alkatrész-beszállítók is az országba települnek. Ácson a kínai Huayou Cobalt fog évente 100 ezer tonna katódanyagot előállító üzemet megvalósítani, Nyíregyházán a koreai W-Scope Corporation épít gyárat, vagy éppen Vácon a dél-koreai Nice LMS hoz létre akkumulátoralkatrész-gyárat.
Összességében hazánk 2027-re várhatóan 194 gigawattóra akkumulátorgyártó kapacitással fog rendelkezni, ami világszinten a negyedik legnagyobb lesz Kína, az Amerikai Egyesült Államok és Németország után.
Nem sokat tudunk róla. Víz, energia és újrahasznosítás
A társadalom széles rétegei számára ismeretlen iparágról beszélünk, ezért nem csoda, hogy az ország érintett településein megindult a vita arról, hogy ezek a gigagyárak hogyan hatnak az épített és a természetes környezetre. A debreceni CATL beruházás kapcsán többen megkérdőjelezték, hogy a vízhiányos Hajdú-hátság területén lesz-e elegendő víz az akkumulátorgyártáshoz, illetve az épülő gyár energiaellátása és a környezetre gyakorolt hatása kapcsán is kérdőjelek merültek fel. A jelenlegi tervek szerint a helyi vízközművek fejlesztésével az új üzem jelentős részben szürke vizet fog használni, így nem veszélyezteti az ivóvizet.
Emellett fontos tényező az üzemek energiaellátása, hiszen meglehetősen energiaintenzív iparágról beszélünk, miközben Magyarország áramimportőr ország. Azonban a paksi bővítés és a jelenlegi erőmű üzemidejének meghosszabbítása sokat javíthat a helyzeten, továbbá a más energiaforrást hasznosító erőműviblokk-építések is segíthetnek. Mindemellett azonban az új akkumulátorgyártók a jövőben további erőművi beruházásokat igényelhetnek.
Mindenesetre a lítiumionakkumulátor-gyárakról és -tárolásról nem rendelkezünk pontos információkkal. A gyárak üzemeltetése valóban jelentős energia- és vízigénnyel jár, azonban ez az iparág gőzerővel fejlődik, egyre több innovatív megoldást alkalmaznak. Az üzemek környezetszennyezésének mértéke változó, és függ a gyártási folyamatoktól, a használt anyagoktól és a szabályozóktól. Vagyis nem elhanyagolható tényező, hogy az adott vállalat mennyire hasznosítja a naponta fejlődő innovatív technológiákat, amely a fenntarthatóság irányába tett lépések összessége, illetve ezeket mennyire teszi kötelezővé a szabályozó hatóság.
Az innovatív megoldások alkalmazásával fokozatosan áttérnek a vízmentes folyamatokra, vagy alternatív megoldásokat keresnek a vízfogyasztás csökkentésére. Emellett a gyártás során csökkentik és minimalizálják az üvegházhatású gázok és a szennyezőanyagok kibocsátását, illetve egyre inkább környezetbarát anyagokat használnak. Az energiaigény miatt a gyárak napelemparkokat, naperőműveket telepítenek, hogy zöld energiával lássák el a termelőegységeket.
Az akkumulátorok újrafeldolgozása is fontos tényező, amely szintén növeli a környezettudatos megoldásokat, ezzel csökkentve az új anyagok feldolgozásának szükségességét. A megfelelő védőtávolság kialakítása a gyár és a települések között minimalizálhatja a környezeti és az egészségügyi kockázatokat.
Többek között a már említett CATL az akkumulátorait és a technológiát folyamatosan fejleszti, így a gyártás során csökkentette az üvegházhatású gázok és minimalizálta a szennyezőanyagok kibocsátását, illetve az akkumulátorok összetétele is környezetbarátabb, mint a korábbi típusok. Az energiaszükséglet kapcsán például egy 100 MW-os naperőmű a gyár energiaigényének egyharmadát képes biztosítani.
Komplexen kell szemlélni
Összességében az üzemek építése és működtetése gyakran kapcsolódik zaj-, por- és vízszennyezéshez, amelyek negatív hatást gyakorolhatnak a helyi közösségre és a környezetre. Azonban számos olyan eset is van, amikor az akkumulátorgyárak hozzájárulnak a helyi gazdaság fejlődéséhez, munkahelyeket teremtenek és támogatják az új technológiák elterjedését. Vagyis az akkumulátorgyártás és -tárolás hatalmas perspektíva előtt áll, hihetetlen új módszerek fognak születni, amelyek egyre zöldebb megoldásokat kínálnak.
Fotók: Getty Images. A cikk megjelent az Ingatlan Évkönyv 2023/2024 kiadványban – Kiadó: Az Év Irodája Kft., ingatlan.com csoport
