Napelemek, szélturbinák, biomassza-erőművek – naponta hallunk róluk, hiszen folyamatosan terjednek és fejlődnek. Ám ha az építészet és az építőipar jövőjét fürkésszük, ez még csak a felszín: a valódi megoldást az egymással versengő, egymást kiegészítő technológiák integrálása, majd finomra hangolása jelenti.
Nincs egyszerű dolgunk, ha a jövő energiáiról szeretnénk írni, és főleg az ingatlanokkal kapcsolatban. Részben nincs a láthatáron őrülten futurisztikus, az emberiség jövőjét megváltó technológia, részben pedig a szabályozás folyamatosan változik, országonként eltér, így ebből a szempontból szinte lehetetlen egy összképet kialakítani. Ezért úgy döntöttünk, leegyszerűsítjük a kérdést, és a meglévő technológiákkal, azok közeljövőjével és „összjátékával” foglalkozunk.
Távfűtés és geotermikus energia
Kezdjük mindjárt egy meglepő felfedezéssel: a távfűtés jó eséllyel a legtöbbünknek egy elavult kifejezésnek tűnik, afféle „szocialista nehézipar” hangulatot áraszt, amit már réges-rég felváltottak korszerűbb megoldások. Ez részben így is van, ám a távhő bizonyos feltételek mellett ma is előremutató megoldás lehet. Magyarország jelenleg évi mintegy 11,5 milliárd m3 gázt használ el, amit 2050-re 3–4 milliárdra szorítana le, nem fosszilis eredetű energiaforrások segítségével. Ezzel csökkenne a külföldi gázimporttól való függés, nem is beszélve a légszennyezettségről. A tervek szerint az országosan mintegy 70%-ban gázzal üzemeltetett távfűtési rendszereket teljes mértékben geotermikus energia váltaná fel, ugyanakkor készül stratégia a biomassza-tüzelésű energia előállítására is.
Mindez nem csak fikció. Jelenleg Szegeden zajlik Európa legnagyobb geotermikus beruházása, amely ha elkészül, Reykjavík után a kontinens második, geotermikus energiával legjobban ellátott települése lesz. A 27 251 lakást és 469 intézményt ellátó távfűtési rendszer kilenc, egymással összekötött hőkörzetből, ún. kaszkádból áll, melyek közül hatot már átadtak, az utolsó kettőt tavaly év végén. Minden helyszínen egy-egy fúrt kutat helyeznek üzembe a 95 fokos meleg víz felszínre hozásához, és mivel minden köbméter kitermelt forró vizet a felhasználás után vissza kell juttatni a mélyrétegekbe – hogy a vízadó rétegek ne merüljenek ki –, ezért minden kúthoz két-két visszasajtoló berendezés is tartozik.
A Szegedi Távfűtő Kft. korábban évente 27 millió m3 gázt égetett el, ami 55 ezer tonna szén-dioxid kibocsátásával járt, így a cég a város levegőjének legnagyobb szennyezője volt – ha a 2018-ban elindult fejlesztések befejeződnek, ez a kibocsátás a felére csökken. A fejlesztéssorozat végére a kilenc geotermikus rendszer a távfűtött szegedi lakások 96 százalékát látja majd el távhővel és használati meleg vízzel. Négy évvel ezelőtt eredetileg egy környezetvédelmi beruházásnak indult ez a nagyszabású program, mára ellátásbiztonsági programmá vált, hiszen a távfűtő gázfelhasználása úgy csökken a felére, hogy közben kevéssé lesz kiszolgáltatott az importnak, és mindezt megújuló energiával sikerül pótolni.
Budapest is fejleszt, az első nagyobb léptékű geotermikus projekttől hasonló nagyságrendű, éves szinten 21 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátáscsökkenést vár a Főtáv Nonprofit Zrt. A beruházás mintegy 10 ezer átlagos budapesti háztartás éves távhőigényét biztosíthatja, és már tervezik a későbbi, hasonló projekteket is.
Nap, szél, egyebek
Ám ha megújulókról beszélünk, elsősorban még most is a nap- és szélenergiára gondolunk. A hazai szabályozás nem kedvez a szélerőműveknek, pedig a technológia rohamosan fejlődik. A megújulókra való átállásban a világ élvonalához tartozó Dániában 2021-ben az összes megtermelt áram 48%-át szélparkok biztosították, míg Kínában éppen egy gigantikus, 146 méter magas és 128 méter hosszú lapátokkal rendelkező szélturbinát építenek, ami önmagában 36 ezer (háromfős) háztartást képes ellátni árammal, és 22 ezer tonna szén elégetését spórolja meg egy év alatt.
Persze Dánia zord partjainál állandó tengeri szél fúj, míg Kína a világelső a megújuló energiaforrások gyártásában, de az új fejlesztések fényében talán a hazai szélturbina-stratégiát is érdemes volna újragondolni. Új formájú lapátok készültek, kisebb, másra nemigen hasznosítható területekre építhető megoldások születtek, sőt már szabadalmaztattak egy mozgásmentes turbinát, ami a versenyautók légterelőihez hasonlóan használja ki a légáramlatokat. A gyártó Aeromine Technologies főleg raktárépületek, irodaházak, társasházak tetőire szánja a terméket, így még az energiadiverzifikálást is segíthetnék.
Mindez azért is érdekes, mert 2021-ben Európa teljes áramtermelésének a 13,5%-át szélerőművek adták, míg a napelemek csupán 5,5%-át a londoni Ember elemző cég adatai szerint. Idehaza a napelemes szabályozás is akadozik, miután a kormány októberben elhalasztotta a lakossági napelemes pályázatok második szakaszát, mondván, a jelenlegi rendszer nem képes befogadni több, napelemmel termelt áramot, és a napelemekkel termelt energia visszatáplálása is sok gondot okoz. Felszámolták a szaldós elszámolást is, de legalább a Technológiai és Ipari Minisztérium ígéretet tett a minden korábbinál nagyobb villamosenergiahálózat-fejlesztésre, illetve a kormány vállalta, hogy felgyorsítja és egyszerűsíti az eljárást a még könnyebb napelem-telepítés érdekében.
Fejlődő technológia
Nyilván mindenki érdekelt a helyzet rendezésében, mert a technológia ezen a téren is fejlődik, így a napelemek felhasználása könnyebb és sokrétűbb lett. Létezik vékony filmrétegre nyomtatott, hajlítható, olcsó, könnyű napelem, a küszöbön áll a hagyományos szilíciumcellákat felváltó olcsóbb és/vagy hatékonyabb anyagok tömeggyártásba küldése, már bőven telepítenek kétoldalas napelemeket, de van éjszaka is termelni képes napelem vagy épp áttetsző, amivel üvegfelületeket lehet kiváltani.
Azt, hogy mennyi potenciális energiaforrás áll a rendelkezésünkre, jól mutatja, hogy a teljes európai mixben a nap és a szél mellett komoly szerepet játszik a biomassza (5,8%) és a vízenergia (12,1%) is, miközben a fosszilis energiahordozók használata folyamatosan csökken. Lettországban a hulladékból nyert energia a legfőbb energiaforrás, miután 37%-ot tesz ki a teljes mixből. Nincs mód kielemezni a megújuló energiaforrásokban lévő összes lehetőséget, de a fenti példák jól mutatják, hogy célirányos fejlesztésekkel mekkora változás érhető el ezen a téren.
Spórolás és természetesség
Jó hír az is, hogy a spórolásra, pardon, energiatakarékosságra is kiváló megoldások vannak ma már. Abban semmi újdonság nincs, hogy szigeteléssel, ablakcserével egy régi épület fogyasztása is jelentősen csökkenthető, és aki nagyon akarja, akár egy sima családi házat is passzívház közeli szintre fejleszthet (és fűthet mondjuk hőszivattyúval vagy geotermikus energiával). Fontosabb, hogy hatalmas a fejlődés a természetes építőanyagok terén. Rengetegféle építőanyagról beszélünk: vályog, kenderbeton, szalma, döngölt föld, CLT, faforgács- és birkagyapjú-szigetelés, speciális festékek és vakolatok – egy teljes ház építésekor 95%-ban kiváltható minden természetes építőanyaggal, a maradék 5% leginkább azért kell, hogy biztonságosabbak legyenek az épületek.
Ma már számos minősített, szabványos bio-építőanyag van, amit állandó minőségben készítenek el, megvan hozzá az alkalmazástechnikai leírás, tehát nagyobb biztonsággal lehet tervezni, kiszámítani ezeket, és gyorsabban lehet velük építeni. Például a vályognál megmaradtak az anyag alapvető jó tulajdonságai, de már megfelelnek a mai elvárásoknak és előírásoknak: üzemi körülmények között lehet belőlük falakat, födémeket, paneleket készíteni, így nincsenek annyira kitéve az időjárásnak, az építkezés is gyorsabb velük, mint régebben.
De létezik már vályogvakolat és -tégla is, azaz akár egy iroda falára vagy lakóparki lakásra is tehetünk vályogot, és már akkor is működni kezdenek az előnyös tulajdonságai. A mérések alapján egy minősített vályogvakolat 1,5 cm-ben 92 gr/m2 párát tud fölvenni. Egy négytagú család napi párakibocsátását (ami a mosásból, főzésből, teregetésből és a benntartózkodásból adódik) egy 40–50 m2-es falfelület fel tudja venni.
Ezenkívül sokféle természetes anyagú szigetelés létezik, mindezek szabványosított gyártása pedig afféle „vissza a jövőbe” alapon legalább részben az építészet jövőjét is jelenti. Annál is inkább, mert egy ökoház jól társítható a legmodernebb csúcstechnikával: gond nélkül telepíthetünk rá napelemet, kompatibilis a termo ablakokkal, fűthetjük elektromosan, kaphat okosotthon-megoldásokat.
Valahol ez vezet el az építészet jövőjéhez, ahol a fentiek – megújuló energiaforrások, szigetelések, természetes anyagok, városi infrastruktúra-fejlesztések – mindegyike szerephez jut. A dolog mostani állása szerint nem lesz egy „győztes technológia”, ellenben alapvetően fontos szerep jut majd minden eddigi vívmány integrálásának.
Okos otthon, okos város
Számtalan okosváros-koncepciót láttunk az elmúlt években, több meg is bukott már, de ezek a kísérletek csak nem akarnak véget érni, már csak azért sem, mert a folyamatos fejlődéssel, az IoT terjedésével törvényszerűen próbálgatnunk kell őket. És abban bizony sok igazság van, amit az Egyesült Államokban okos várost fejlesztő Samsung állít: a számtalan technológia, energiaforrás, akkumulátor, háztartási gép, közlekedési eszköz önmagában közel sem tud annyira hatékony lenni, mint együttműködve, amit pedig folyamatos optimalizálással, gépi tanuló algoritmusok segítségével lehet elérni.
A dél-koreai techcég számos partnerrel együttműködve előbb – már meglévő technológiákból! – egy okos otthont rak össze, ahol a vízhasználattól kezdve a hulladékkezelésen át a fogyasztásig, a világításig és a szellőztetésig minden apróságot összehangol, majd a lakók igényei, szokásai alapján folyamatosan finomhangolja.
Csak egyetlen elem a sokból: a Patagonia ruházati céggel közösen új mosógépet fejlesztenek, ami nemcsak víztakarékos, de a szennyvízbe kerülő mikroműanyagokat is szűri. Egy újabb lépésben pedig ezekből a Net Zero Home-okból már el is kezdett építeni egy okos várost a Colorado állambeli Sterling Ranchban, ahol 12 ezren lakhatnak majd 30 ezer energiafüggetlen lakásban. De hangsúlyozzuk: nem a cég projektjét méltatjuk most, elvégre számos hasonló létezik ezzel párhuzamosan. Sokkal fontosabb a felismerés: a számos, egymással versengő, de egymást kiegészítő technikai megoldás csak jól összehangoltan működhet igazán hatékonyan, az élhető jövő kulcsa tehát jó eséllyel az integráció lesz.
Fotó: Getty Images
A cikk az Ingatlan Évkönyv legújabb, 2023-as kiadványában található.
