A LEO FM (Létesítménygazdálkodási és Épületüzemetetési Szolgáltatók Országos Szövetsége) legújabb szakmai reggelijén az energia került fókuszba. Ennek szellemében ifj. Chikán Attila, az Alteo vezérigazgatója tartott izgalmas előadást a hazai megújuló energiapiac jelenéről és lehetőségeiről.
A létesítménygazdálkodói iparág a magyar GDP 5-7 százalékát állítja elő, amelyen belül a LEO tagjai több ezer épületet, számszerűsítve több mint 15 millió négyzetméternyi ingatlanvagyont kezelnek, ahol 50 ezer munkatárs dolgozik. Ebben a szegmensben kiemelkedő szerep jut az energiának, ezért is áll a szektor fókuszában a hatékonyság, a modernizálás és a költségcsökkentés.
Az energia került a fókuszba világszerte
A globális felmelegedéshez kapcsolódó klímacélok mellett a megújuló energia a háború és az energiaválság miatt is középpontba került szerte a nagyvilágban és természetesen Magyarországon is. A korábbi évek rezsiintézkedései miatt a hálózatfejlesztések intenzitása hiányérzetet kelthet bennünk, de most újabb erőfeszítéseket tesznek a piaci és állami szereplők, hogy behozzuk a lemaradást, legalábbis megragadjuk az esélyt.
Jelenleg számos energetikai trend hódít a nagyvilágban, így a dekarbonizáció és a fenntarthatóság stratégiai szintre emelkedett európai, nemzetállami és vállalati szinten is. A piaci szofisztikációt támogatja a digitalizáció és az innovatív technológiák elterjedése, amelyek még pontosabb méréseket és beavatkozásokat tesznek lehetővé. Akár vállalati szintre lebontva is folyamatosan nézik az energiaportfóliók összetételét, hogy azokban mekkora arányt képviselnek a megújulók. Ennek következményeként az energiatermelésben folytatódik a decentralizáció és a demokratizálódás, mondja ifj. Chikán Attila.
Nincs ingyenebéd
A Föld jövője szempontjából fontos, hogy a mindennapokban is erősödik a fogyasztói tudatosság. Nem véletlenül az elmúlt időszak geopolitikai és gazdasági nehézségei miatt az energia már az egyes állampolgárok tudatáig is elért, vagyis már egy baráti beszélgetésen is a megszokott témák közé került. Ilyen értelemben az energia „társadalmasítása” lezajlott, már nincs ingyen ebéd, azaz már senki sem gondolja, hogy keletről olcsón érkeznek az energiahordozók, és nem kell takarékoskodni.
A megújulók előtérbe kerülése a fenntarthatóság komplex értelmezését is jelenti, amely az életünk és a gazdasági szféra szinte minden szegmensét áthatja. Nem véletlenül az ESG szempontok felerősödnek mind a vállalatvezetés, mind a környezettudatosság, mind a társadalmi felelősségvállalás témaköreiben, ezáltal az állampolgárok, az állam és a vállalatok egy platformra kerülnek.
Állami szintű stratégia
Természetesen az energiával nem csupán vállalati szinten, hanem állami szinten is foglalkozni kell, és stratégiai célokat kell kidolgozni. Itt fontos az egyes ágazatok hozzájárulása a szén-dioxid kibocsátáshoz, hiszen ott kell radikálisabban beavatkozni, ahol több a kár. Például az összes emisszió 20%-áért a közlekedési szektor, ezen belül pedig a kibocsátások 98%-áért a közúti közlekedés a felelős, teszi hozzá az Alteo vezérigazgatója. Nem véletlenül kell nagyobb hangsúlyt fektetni a környezetbarát tömegközlekedésre, a vasútfejlesztésre és ezek kombinált működtetésére.
Itt egy átfogó közlekedészöldítési programról van szó e-mobilitással, bioüzemanyaggal és a már említett helyi tömegközlekedés zöldítésével. De ugyanúgy fontos az épületek karbonlábnyomában csökkentése, ahol az ingatlanok egész életciklusában van feladat bőven, elég csak a körforgásos építészetre gondolni. Esetünkben a hatékony és zöld távhő program sokat nyom a latba. Budapesten a belvárosban fejlesztik a távhőt-rendszert, vagy Szegedet kell megemlítenünk, amely a geotermikus energia felhasználásával európai szinten is kimagasló eredményekkel büszkélkedhet.
Zöld erőművek
Kiemelten kell törekedni a zöld erőművel térhódítására, itt is számos elem és létesítmény jöhet szóba. A menetrendezhető erőműveknél a biomasszától, biogáztól kezdve a geotermikus energián át egészen a hulladékhasznosító erőművekig számos lehetőséget említhetünk. Az időjárásfüggőek közé sorolhatjuk természetesen a napelemet, a szélerőművet, és akkor még beszélhetünk az integrálást segítő eszközökről, mint például az akkumulátoros vagy szivattyús tárolásról.
A decentralizáció azt is jelenti, hogy helyi erőforrásokkal a nagy állami rendszerektől függetlenül működhetünk, itt a villamosenergia- és biometán előállítás jöhet szóba, vagy erdészeti, mezőgazdasági és szerves hulladékot hasznosíthatunk. Utóbbi esetekben elengedhetetlen a hulladéklerakók telepítése. Hozzá kell még tennünk, hogy a rugalmasság biztosítása kiemelt szerephez jut, hiszen átjárást kell biztosítani az áram- és a gázpiac között, vagy éppen az időjárásfüggő energia (nap, szél) tárolását is meg kell oldani.
Klímabarát állam
Az állami szinten alapvető törekvés az energiaszektor klímabarát átalakítása megújulóenergia-támogatásokkal és energiahatékonysággal. Többek között meghatározó célok az áramtermelés „klímabarátabbá” tétele, a lignitalapú áramtermelés kiváltása alacsony karbonintenzitású termelési módokkal (pl. Mátrai Erőmű), a nukleáris kapacitás szinten tartása (Paks), illetve a megújuló energia nagyobb arányú hasznosítása, folytatta ifj. Chikán Attila.
Ha pedig visszatérünk a vállalati szintű üzemeltetésre, akkor számos tényezőt kell figyelembe vennünk, de nyilván az ár a bűvös alapkifejezés. A hosszú távú beszerzéseknél, amelyek nyilván növelik az ellátásbiztonságot és a kedvező árszintet, az energiaportfólió kiegyensúlyozására kell figyelnünk, illetve az energiahordozók összetételére. Az ár összetevőinek optimalizációjánál a mennyiség mellett a fogyasztási profil, a kényelmi tényezők és az ellátás műszaki alapkérdései a meghatározók.
Emellett az energia racionalizálása és a lehetséges saját termelés volumene határozza meg az energiaköltségeket. A vállalati működés és/vagy ingatlanüzemeltetés számos tevékenységgel képes az energiaoptimalizálásra, így az információgyűjtést és elemzést követheti a beavatkozás, itt olyan tényezőket kell figyelembe venni, mint a valódi igények feltárása, a fajlagos fogyasztás, vagy éppen a hálózati veszteség és üresjáratok feltárása. Majd a megoldások közé sorolhatjuk a megfelelő karbantartás mellett a proptech megoldásokat és az egyes rendszerek integrációját, amelyek növelik a hatékonyságot.
Miért kell ez?
Végezetül foglaljuk össze, hogy miért érdemes a megújuló energiába fektetni! Ma már a korszellemnek megfelelően a fenntarthatóság nem opcionális, hanem tudatos üzleti döntés, vagyis szinte kötelező ez irányba haladni. Emellett nyilvánvalóan költségmegtakarítás érhető el, hiszen tudatos működésre sarkallja/kényszeríti a cégeket, ezzel együtt például az ingatlanokban a bérlőket vagy a lakókat. A megújuló energiahasználat ellenállóbbá teszi a vállalatokat az egyre nagyobb számú kihívással szemben, hiszen sok esetben képesek függetleníteni magukat számos külső tényezőtől.
De még fontos a már említett ESG is, hiszen a finanszírozás és befektetés során azokra a vállalatokra és ingatlanokra fókuszálnak, ahol mindezek a követelmények már magas szinten megvalósultak, vagy legalábbis már kész tervekkel és beavatkozási menetrenddel rendelkeznek. Valamint olyan tényezőket se felejtsünk el, mint a nagyobb fogyasztói bizalom, reputáció, működési biztonság és rugalmasság, vagyis a nagyobb versenyképesség, összegezte az Alteo vezérigazgatója.
Fotó: Getty Images, LEO FM
