A greenwashinggal szembeni egyre szigorúbb jogalkotói és jogalkalmazói fellépést a jogszerűen működő vállalkozásoknak is érdemes figyelemmel kísérniük, hogy akaratlanul se tanúsítsanak olyan magatartást, amely greenwashingnak minősülhet. Mivel a greenwashing egyenlőtlen versenyfeltételeket eredményez mind az EU, mind a hazai piacon, a hatóságok is kiemelt figyelmet fordítanak a jelenség visszaszorítására.
Továbbra is növekszik a fogyasztók igénye a környezetbarát termékek és a fenntarthatóbb előállítási- és termelési folyamatokat alkalmazó szolgáltatók iránt, ezért egyre gyakrabban találkozhatunk a „zöld”, „fenntarthatóbb” vagy „újrahasznosított anyagokból készült” megjelölésekkel. Ezt a trendet használják ki azok a vállalkozások, akik zöldebbnek tüntetik fel magukat, mint amilyenek a valóságban, így kialakítva a „greenwashing” gyakorlatát, olvasható a kpmg.hu szakértői elemzésében.
Mit is jelent a greenwashing?
Greenwashingnak nevezzük, amikor egy terméket vagy szolgáltatást környezetbarátnak álcáznak, miközben az valójában minimális vagy semmilyen pozitív hatást sem gyakorol a környezetre. Ide sorolhatók a hamis vagy félrevezető zöld állítások, megtévesztő adatok vagy csomagolások, a túlzó reklámok gyakorlata, manipulált kutatási eredmények nyilvánosságra hozatala, illetve a jogszabályi kötelezettség önkéntes vállalásként való feltüntetése is. A „zöld állítás” vonatkozhat a termék összetételére, az előállítási folyamatára, a jövőre vonatkozó vállalásokra, de akár megvalósulhat összehasonlító és piacelsőségi állítások útján is.
Mi alapján minősül a greenwashing jogsértőnek?
A Fogyasztóvédelmi Törvény értelmében tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat folytatása. Amikor a fogyasztó megtévesztő képet kap a kínált termékről, úgy egyértelműen torzul a fogyasztói magatartása is. Tisztességtelennek minősül továbbá az a kereskedelmi gyakorlat is, mely a Fogyasztóvédelmi Törvény ún. „feketelistás” mellékletében fel van sorolva. Ezeket a tilalmakat a GVH döntései töltik ki tartalommal.
A GVH joggyakorlata
A GVH 7 millió forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki egy szolárium franchise-ra. A Fogyasztóvédelmi Törvény alapján, ha a reklámozó valamilyen állítást tesz, igazolnia kell állítása valóságtartalmát. Nem felelt meg azonban ennek a követelményének, amikor egy szolárium franchise a termékét a „zöldbio”, „bio”, „természet erejével” állítások együtt alkalmazásával reklámozta, melyekhez egészség javító hatást társított anélkül, hogy ezeket alá tudta volna támasztani. A kereskedelmi gyakorlatot sértőnek minősítette a GVH egy fogászati rendelő azon állítását is, amely „EcoEngage” jelző használatával környezetbarát rendelőnek tüntette fel magát, de az erre vonatkozó konkrétumokat nem jelölte meg.
Amellett azonban, hogy a vállalkozásoknak igazolniuk kell állításaik valóságtartalmát, lehetőséget kell biztosítaniuk a fogyasztók számára, hogy az állítások valódiságáról maguk is meggyőződhessenek. A fenntarthatóság szempontjából vásárló csalogató kifejezések akár a termék összetételével (pl. „újrahasznosítható”, „újrahasznosított”, „újratölthető”, „mentes”, „organikus”, „bio”), akár az előállítási folyamattal (pl. „a napenergia felhasználása által megtakarított költségek”), akár a jövőre vonatkozó állításokkal is (pl. „lebomló”) összefügghetnek, de minden esetben vizsgálni kell a többi körülményt is, hogy ezen állítások valóban megállják-e a helyüket.
A versenyjogban is megjelenik a greenwashing jelensége. A GVH 30 millió forintos bírságot szabott ki a hulladékkezelési díj bevezetése kapcsán három nagy elemgyártó cégre, tekintettel arra, hogy fenntarthatósággal kapcsolatos érvelésük nem volt kellően megalapozott.
EU kitekintés
A greenwashing az európai szabályozók figyelmét is felkeltette. Az EU Bizottság 2020-as kutatása szerint az EU-ban vizsgált környezetre vonatkozó zöld állítások 53,3%-a félrevezető vagy megtévesztő. 2021-ben az EU Bizottsága 875 millió eurós bírságot szabott ki német autógyártókra, mert azok egyeztették a károsanyag-kibocsátási műszaki szabványaikat, megakadályozva, hogy létrejöhessen és megjelenjen a piacon egy környezetbarátabb technológia.
Az EU Bizottság 2023. március 22-én közzétett egy rendelettervezetet a greenwashing megfékezésére. A rendelettervezet hatálya kiterjed minden olyan önkéntes állításra, amely egy termék, szolgáltatás vagy maga a kereskedő környezeti hatásaira, szempontjaira vagy teljesítményére vonatkozik. A tervezet célja, hogy a fogyasztók valóban jó minőségű áruhoz jussanak hozzá, és biztosak lehessenek abban, hogy ha valami zöldnek van feltüntetve, az valóban az is.
A Bizottság szerint jelenleg több mint 230 különböző zöld címke létezik, mely bizonyítottan zavart és bizalmatlanságot okoz a fogyasztók körében. Az ilyen címkék elszaporodásának megfékezése érdekében nem lesz megengedett az új nyilvános címkézési rendszerek megjelenése, kivéve, ha azokat uniós szinten fejlesztették ki.
Valamennyi új címkének a már korább címkéknél nagyobb környezetvédelmi ambíciót kell mutatnia és megbízhatónak, átláthatónak, függetlenül ellenőrzöttnek és rendszeresen felülvizsgáltnak kell lenniük. Bizonyos állítások tekintetében – mint például az uniós ökocímke vagy a bioélelmiszer-logó – a jelenlegi jogszabályok már biztosítják, hogy ezek a szabályozott állítások megbízhatóak legyenek. A rendelettervezet jelenleg az EU törvényhozó szervei előtt vár elfogadásra.
Fotó:Getty Images
